A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban”

Többnyire az urak és a fiatalabb generáció tagjai adták a törzsközönségét annak az előadássorozatnak, amelynek keretében Kű Lajos, egykori válogatott labdarúgó, az Aranycsapat Alapítvány elnöke több svédországi városba is ellátogatott, hogy a világszerte ismert és elismert, Puskás Öcsi vezette nemzeti tizenegyről szóló anekdotákkal, történetekkel szórakoztassa a közönséget. A „férfitöbbség” egyáltalán nem meglepő, hiszen az idősebb korosztály képviselői mind a mai napig álmukból is felkeltve tudják az Aranycsapat kezdő összeállítását, a fiatalabb futballrajongók pedig édesapjuk elmeséléseiből értesülhettek azokról az időkről, amikor a magyar válogatott még érmekért küzdött a világversenyeken.

Az izgalmasnak ígérkező múltidézés Göteborgban, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör rendezvényén például éppúgy indult, ahogyan egy nemzetközi összecsapás szokott, a Himnusz eléneklésével. Tét ezúttal igaz nem volt, prominens vendégek viszont annál inkább, lévén, hogy maga az előadó olimpiai ezüstérmesnek és Európa-bajnoki negyedik helyezettnek mondhatja magát, útitársa, Fejes Tibor pedig egyenesen világbajnoknak, ugyanis tavaly júniusban, Londonban a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel Kárpátalja csapatának tagjaként a Kisebbségek Világbajnokságán.

Rövid, személyes bevezetőjében Kű Lajos futballkarrierjéről és az orosz nyelvhez fűződő viszonyáról is beszélt. Utóbbiról legyen elég annyi, hogy saját elmondása szerint négy nyelven beszél, valamint oroszul. Ennek ellenére fiatal korában mégis elkápráztatta az iskolájába érkező orosz vendégeket nyelvtudásával.

Kevesen tudják, de az Aranycsapat legendás sikereit is az iskolaévek és a fiatalkori neveltetés alapozta meg. Puskásék ugyanis még annak a generációnak a tagjai voltak, akik a Klebersberg Kunó-féle népiskolákban nevelkedtek, ahol minden nap a „Hiszekegy” elszavalásával indult. A később több mint négy évig veretlenként álló nemzeti tizenegy tagjai igaz hazafiként az egész magyar nemzetért küzdöttek, minden mérkőzésük örömünnepnek számított. Az Aranycsapat győzelmeit a nép sajátjának tekintette.

Bár a legendás menetelés már 1950-ben kezdetét vette, az első igazán jelentős eredmény az 1952-es helsinki olimpia labdarúgótornájának megnyerése volt. A folytatásban sikert sikerre halmozott Sebes Gusztáv együttese, amely 1953. november 25-én, az évszázad mérkőzésén saját közönsége előtt adott futballeckét az angol válogatott tagjainak. Az 1954. májusi visszavágóra Balatonbogláron készültek elszántan az angol együttes tagjai, az összecsapásra hárommillió jegyigénylés érkezett a százezres Népstadionba. A túrában azonban nem sok köszönet volt végül a vendégek számára, hiszen a kijelzőn 7-1-es végeredmény állt a találkozó végén. Egy hétre jöttek és 7-1-el mentek.

Az Aranycsapat ugyanakkor megállíthatatlanul robogott minden sportoló egyik legnagyobb álma, a világbajnoki cím elnyerése felé, amelyre Svájcban remek esély mutatkozott. A regnáló világbajnok, Uruguay elleni elődöntőbeli siker csak még tovább növelte a reményeket, a mérkőzésről mindent elmond, hogy a szurkolók a lefújást követően követeket küldtek az öltözőbe és még egyszer kihívták megünnepelni a magyar csapatot.

Teljesítményükkel Puskásék az évszázad mérkőzése mellett már a futballtörténelem valaha volt legjobb tétmeccsét is magukénak mondhatták, hiszen a világ akkoriban jelentős sportújságíróinak mintegy kétharmada az Uruguay elleni derbire szavazott.

A berni fináléra toronymagas esélyessé nőtte ki magát a magyar nemzeti tizenegy, amely bár már 2-0-ra is vezetett, végül 3-2-re alulmaradt az NSZK-val szemben, mivel Puskás egyenlítő gólját a játékvezető les miatt nem adta meg. Abban a 90 percben egy ország ült lélegzetvisszafojtva a rádiókészülékek előtt és hallgatta Szepesi György kommentátort, az Aranycsapat 12. tagját.

A csodálatos veretlen időszak ezzel véget ért. Sajnos a magyar nép nem kapta meg azt, amit igazán megérdemelt volna, hiszen az Aranycsapat játéka akkoriban az egész világot elkápráztatta, azt az együttest toronymagasan a világ legjobb csapatának tekintette mindenki. Nem kell erre jobb példa, mint amit Kű Lajos a múltidézésből visszatérve megemlített: az északkelet-afrikai Szudán vezetői a Budapest Honvéd labdarúgócsapatát hívták meg vendégnek az ország megalakulásának 50. évfordulójára rendezett ünnepségre. A csapatot, amelyben egykoron Puskás Lajos és Kocsis Sándor is ontotta a gólokat.

A jövőt pedig csakis a dicső múltra méltó módon emlékezve lehet építeni. Ezt teszi az Aranycsapat Alapítvány is, amely összmagyar nemzeti diákbajnokság szervezésével segíti az egyetemes magyarság fiatal generációit származásuk megismerésében, valamint olyan utat mutat számukra, amelyet követniük érdemes azért, hogy a nagyvilágban is megmaradhassanak magyarnak.

Dobos Tamás

 

Kű Lajos (névjegy):

Pályafutását szülővárosának csapatában, a székesfehérvári VT Vasas együttesében kezdte. 1968és 1974 között a labdarúgás „Nemzeti Színházában”, a Ferencvárosi Torna Club együttesében játszott – ahol UEFA-kupa elődöntőjében is szerepelt, 4 bajnoki ezüstérmet és 2 Magyar Népköztársaság-kupa győzelmet szerzett. 1978-tól az FC Brugescsapatában szerepelt, első ott töltött évében BEK-döntőt játszott. 1980-ban belgabajnok lett a csapattal, majd egy idényt az Egyesült Államokban, a Buffalo Stallions csapatánál töltött. Majd honvágya visszahozta a magyar határ közelébe az ausztriai Kismartonba.

1972-ben 8 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett, illetve háromszor játszott az olimpiai válogatottban.

Az Aranycsapat Alapítvány elnöke, 2004-ben meghirdette a Kárpát-medence diáksportjának felemeléséért indított mozgalmat.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2020. március 24.
Kedves Híradó Olvasók! Ezennel fölveszem azt a bizonyos letett lantot. Nyilván mindenki máshogy szólaltatja meg kicsit a hangszert, beleviszi önmagát, a személyiségét. Egy évek alatt kiforrott lapot kaptam örökül. Nem kezdtem gyors, mindenáron való változtatásokba. Először szeretném hallani, hogyan szól…
Tovább
A bükki partizánok útján

A bükki partizánok útján

Kárpát-medence 2020. április 03.
Az eddigi útleírásaim közül ez a mostani visz legközelebb szülővárosomhoz. Tulajdonképpen egy ó-bükki hátizsákos túrára hívom most magammal a kedves Olvasót! Őszintén remélem, hogy mire ezek a sorok eljutnak hozzátok, már a tavaszi erdőben sétálhatunk! Egy barátommal, volt kollégámmal elhatároztuk,…
Tovább
Őszi látogatás Firenzében

Őszi látogatás Firenzében

Képzőművészet 2020. április 02.
Ősszel Firenzébe látogattunk. Este érkeztünk meg a pályaudvarra. Fél órába is beletelt, mire a vasútállomás körül megtaláltuk a szállásunkra induló városi autóbusz megállóját. A város fényei első látásra is vonzónak tűntek. Átkeltünk az Arnó folyó hídján, és az első megállóban…
Tovább

Egyesületek

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

A programokkal teli 2019-es év után új fejezet nyílt a Jönköpingi Magyar Egyesület életében. A tavalyi évben 35…
A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház Házkezelősége 2019-ben sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a diaszpórában élő magyarság…
Ez az év is elkezdődött...

Ez az év is elkezdődött...

... de még hogy! Stockholmban már január második hetében beindult az egyesületi élet. A legszorgalmasabbak a színjátszókörösök voltak,…
Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Az idei első, Téli SOMIT mind a szervezők és mind a résztvevők nagy örömére már hetekkel a tábor…
Hajdan-Hajdú

Hajdan-Hajdú

A tánc szinte egyidős az emberrel. Hangulatot, gondolatokat fejez ki, hogy lássa és értse az, aki nézi. Az…
Szabó Tünde borász Göteborgban

Szabó Tünde borász Göteborgban

Magyarországot mindig is jó bortermelő országnak ismerte a világ. Sajnos, a háborút követően volt egy hosszú időszak, amikor…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as évadunkat január végén kezdtük, amikor is Dr. Pölcz Éva tartott nekünk egy érdekes előadást a stresszről,…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

A 2019-es év végét két, nagyon szép, színvonalas programmal zártuk. Lohn Annamária KCSP-ösztöndíjas Magyar Nobel-díjasok és feltalálók című…
A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én tartjuk abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a…
30 éves az eskilstunai magyar közösség

30 éves az eskilstunai magyar közösség

           Egy hazafias érzelmű kis csoport ötleteként, 1989 kora tavaszán, Barra Regina lakásán született…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME