A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Bemutatkoznak a Stockholmban tevékenykedő Magyar Ház Közösség új vezetőségi tagjai

A Magyar Ház megalakulása óta otthont nyújt és összefogja a Stockholmban és környékén élő és tevékenykedő magyarságot. Dicső háttere az ’56 után letelepedett magyarság és az azt követő időszakok aktív tevékenységének köszönhető. Köszönetet szeretnénk mondani a Feldőtő családnak, mely tagjait tiszteletbeli vezetőségi tagoknak választottuk, és akiknek gratulálni szeretnénk a megérdemelt állami kitüntetésükhöz! Köszönjük Feldőtő Emese elnöknő sikeres és gazdag tevékenységét, valamint Feldőtő Sándor lelkiismeretes és mindenre kiterjedő munkáját! A Feldőtő családnak köszönhetjük a Magyar Ház eredményes és gyümölcsöző programjait! Ezen kívül ki szeretnénk fejezni hálánkat a korábban tevékenykedett elnököknek és volt vezetőségi tagoknak is. Köszönjük szépen kiváló munkájukat!  2021-ben változás történt a Magyar Ház Közösség vezetőségében. Célunk megtartani a magas színvonalat és folytatni az összetartó közösség szerepet!


A vezetőségi tagok bemutatkozása:

Új elnöknőnk Bereczky-Veress Biborka

1956 júniusában születtem Kolozsváron. A magyar–angol gimnáziumot 1975-ben, a mezőgazdasági egyetem állattenyésztési szakát 1979-ben végeztem. Verseimet-írásaimat 1971-től kezdődően közölték erdélyi magyar nyelvű folyóiratok, antológiák.  
Egy évet Tulceán, a Duna-Delta közelében dolgoztam, majd 1989 decemberéig a Kolozsvár közvetlen közelében levő Szászfenesen. A Ceauşescu-rendszer összeomlását a Stockholmba érkezésem utáni napokban értem meg.
A szüleimet és két kisfiamat követve jöttünk férjemmel Svédországba. A nyelvtanfolyam gyors elvégzése után 1991-ben állatgondozóként helyezkedtem el a Karolinska Intézetnél. Kislányunk 1994-ben született.
Miután az alapképzésem kiértékelték a svéd hatóságok, egy éven keresztül vállalatvezetést tanultam a Stockholmi Egyetemen, majd toxikológiát a Karolinska intézetben. Éveken keresztül a genetikailag módosított egerek előállításával foglalkoztam. 2002-ben meghívtak egy laborállatokat tenyésztő vállalat igazgatójának, ahol két sikeres évet töltöttem, majd a Karolinska Intézetbe visszatérve 2010-ben doktoráltam.
2011-től 2020-ig ugyancsak a Karolinska intézet alkalmazottja voltam projektkoordinátori, a tavalyi év óta pedig a Stockholmi Egyetem alkalmazottja vagyok kutatói beosztásban.
2011 óta vagyok a Stockholmi Magyar Ház Közösség alelnöke, az ezen belül működő Szabadegyetem és a kiállítások szervezője, két hete pedig az egyesület elnöke.
2015 óta magyar állampolgár is vagyok. Elkötelezettnek érzem magam a stockholmi magyarok és az anyaország, továbbá az elszakított területek magyarsága, valamint a szórványmagyarság közötti kulturális kapcsolattartás ápolására. Hiszem, hogy bármely országnak csak akkor lehetünk hasznos és jó állampolgárai, ha magyar nyelvünket, gyökereinket, hagyományainkat, szokásainkat, Magyarország iránti hazafias érzelmeinket sértetlenül őrizzük, gyermekeinket, unokáinkat is ebben a szellemben neveljük.

A Magyar Ház Közösség alelnöke Madarassy Enikő
Kolozsvárott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tiszta fizika szakán végeztem, majd matematika–fizika tanárnőként tevékenykedtem a Partiumban, Budapesten és Stockholmban.
Svédországban a Stockholmi Egyetem Fysikum részlegén dolgoztam. Nagy-Britanniában pedig a Bose–Einstein Kondenzáció témakörben doktoráltam, amit egy kanadai kutatóval kifejlesztettünk a sötét anyag és a Bose csillag tanulmányozására is.
Jelenleg a férjemmel egy magánvállalkozásunkban dolgozunk és mellette tudományos kutatással is foglalkozom.
Elnöke vagyok az átalakulóban levő Ághegy-Liget Baráti Társaságnak (ÁLBT). Fontosnak tartom a magyar értékek mellett való kiállást, valamint a magyar és svéd kulturális kapcsolatok fejlesztését. Az ÁLBT Tar Károly könyvei mellett felkarolta egy elismert és híres svéd régészprofesszornak, Anders Kaliffnak az első magyar régésznőről, Dr. Torma Zsófiáról szóló könyvének a kinyomtatását.
A nyugati magyarságnak is fontos feladata a szintén kisebbségben élő elcsatolt területeken élő magyarság életének, kultúrájának és hagyatékának a bemutatása.
Ennek a szellemében nyomtatás alatt van a román titkosrendőrség által félretett, kisemmizett és több szigorú börtönt megjárt Dr. Andrássy Ernő polihisztor éle­tének, régészeti kutatómunkájának és közösségalkotó szerepének a bemutatása.
Az érmelléki tájnyelvek összegyűjtésével valamint az ottani népi értékek bemutatásával fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az idősebb generáció távozásával örökre el fog veszni az egyik legfontosabb kincsünk, a tájnyelvünk, amely dokumentálásával fontos értékeket lehetne megmenteni több jövőbeli kutatási terület számára.
Meg szeretném kérni a Híradó olvasóit, hogy segítsenek a Svédországban élő írók, költők, művészek, kutatók... felkutatásában. A tervezett Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társaságának (SMKTT), amely felváltja az Ághegy-Liget Baráti Társaságot (ÁLBT) célja bemutatni és népszerűsíteni a Skandináviában élő magyar írókat, költőket, zeneszerzőket, művészeket és kutatókat.

Benkő Ilona
1978. május 24 én érkeztem Stockholmba Attila fiammal. Az ún. családegyesítéssel sikerült letelepedést kapni. Ennek előnye az volt, hogy útlevelemben már pecsételt letelepedés és munkavállalás volt.
Tanári diplomát a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudománygyetem magyar–angol szakán szereztem. Rövid tanári pályafutásom után kerültem Svédországba.
1979 januárjától már munkát vállaltam, mint „diplomás” takarító. Talán ismeretes, hogy nyelvtudás nélkül az ember elfogadja azt a munkát, ami kínálkozik. Pár hónapos svéd nyelvtanulás után különböző munkakörökben dolgoztam mint óvónő, utána a Stockholmi Központi Könyvtárban. Minden munkahelyen sikerült tapasztalatokat gyűjtenem.
1989. május 2-án a stockholmi főrendőrség alkalmazottja lettem. Különböző osztályokon dolgoztam, a gazdasági rendőrségen kezdtem, utána kerültem az ún. „Tillstånd”-részlegre, magánszemélyek fegyverengedélyével foglalkoztam. 72 éves koromban nyugdíjba vonultam.
A Stockholmi Magyar Házban való tevékenységem: vezetőségi tag, a katolikus körben szintén a református egyháznál mint presbiter.
A tisztséget szívesen vállalom abban a reményben, hogy ameddig egészségem engedi, hasznos munkát végezhetek.

Mag Csaba
Mag Csaba vagyok 65 éves. 33 ével ezelőtt jöttünk Svédországba Csíkszeredából.

Tarrasiné Manyasz Gabriella
Hat éve érkeztem Stockholmba. Imádom az állatokat és a természetet. Szerencsés vagyok, hogy a munkám egyben az egyik kedvenc hobbim is. Magyarországon alapító tagja és elnöke voltam, vagyok, egy állat- és természetvédő közhasznú alapítványnak. Ez a munka rendkívül sokrétű, az élet minden területén komoly kihívások elé állít, ahol szinte mindig az a cél, hogy megoldd a lehetetlent. Rengeteg szervezőmunkát és kommunikációt igényel, így ebben elég jó vagyok és szeretem is csinálni. Ezt szeretném a Magyar Ház vezetőségi tagjaként a közösség javára fordítani.
A Stockholmi Magyar Ház egy nagyszerű dolog. A régen itt élő vagy már ide született felnőtt korúak jobban megismerhetik a magyar kultúrát, a gyerekek pedig sok kis új barátra tehetnek szert és gyakorolhatják a magyar nyelvet az otthoni környezetükön kívül is.

Tiglezán Csilla
A nevem Tiglezán Csilla, Marosvásárhelyen születtem. 1991-ben érkeztünk Svédországba, akkor még csak 17 évesen, de már egy kiforrott magyarságtudattal.
Családunkban mindig is fontos volt a magyarságunk megtartása és én mindig is büszkén vállaltam nemzeti hovatartozásomat, kultúránkat, történelmünket. Amit kaptam szüleimtől, elődeimtől kamatoztatni szeretném azzal, hogy elvállaltam a vezetőségi tagságot.
Ma Stockholmban élek és dolgozom férjemmel és kiskutyánkkal. Szeretem a várost, de szívem az mindig is hazahúz.

Szűts Ericsson Zsuzsanna:
Szűts Ericsson Zsuzsannának hívnak és Szegedről, a napfény városából származom. Három év londoni tartózkodás után, 2009 augusztusában költöztem Uppsalába a későbbi férjemmel, majd három év után Stockholm lett az otthonunk.
A Magyar Házzal elsősorban a házban működő UHU – Stockholmi Magyar Családi Körön keresztül ismerkedtem meg, amelynek foglalkozásaira a kisfiam, Viktor születése után kezdtünk el járni és ahol most is aktív tag vagyok, valamint a vezetőségben is részt vállalok. Mivel férjem svéd származású, ezért különösen fontosnak tartom, hogy a kisfiam minél többet találkozzon a magyar kultúrával, ezért fontos számunkra a magyar közösségbe járás.
A Magyar Ház Közösség vezetőségi tagjaként azon szeretnék dolgozni, hogy a fiatalabb generációt és a családokat is sikerüljön megszólítani, valamint egy baráti közösséget kialakítani.
A Magyar Ház otthona a vegyes házasságban élő családoknak is, valamint mindazoknak, akik tisztelik, művelik, ápolják és terjesztik a magyar kultúrát.
Svédországban a magyarságnak két fontos központja van. Az egyik Stockholmban, a másik pedig Hällebergán. E két központ kiegészíti és erősíti egymást!
Hűen követve elődeink példáját, amely a magyar törzsszövetségek sikeres együttműködésén alapszik, elutasítjuk azokat a megjegyzéseket, amelyek alapján vita és nézeteltérés jellemző ránk! A dolgok békés megbeszélése, a segítségnyújtás és az egymás tisztelete jellemzi a magyar közösségek munkáit.
Ennek a szellemében kívánunk nemcsak a Magyar Háznak, de a Hällebergai Ifjúsági Központnak is sok sikert a fontos és nemes cselekedetekhez!

Írta és szerkesztette: Madarassy Enikő, Stockholm, 2021. május 5.

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Olvasó! 2021. október 07.
Lassanként beköszönt az ősz, rövidülnek a nappalok, hűvösebbek az éjszakák, színt váltanak a lombok, mielőtt lehullva avarrá válnak. Az évkör azon időszakában járunk, amikor egymást érik a nemzeti ünnepeink, emléknapjaink. A nyárvégi augusztus 20-a az államalapítás és az államalapító Szent…
Tovább
A lélek sötét éjszakája

A lélek sötét éjszakája

Könyvespolc 2021. október 07.
(Magyarázatok a Kármel hegyre vezető út című vershez)
Tovább
Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Képzőművészet 2021. október 07.
Fekete és szürke négyzetes felületek montázsai különböző változatokban, nagyon munkásan és személyes kézírással – valahogy ez a kiállítás látogató első benyomása, az egy vajdasági művésztelepet is megjárt svéd művésznő „What remains are future ruins”vagy svédül „Det som återstår är framtida…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább

Egyesületek

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Új vezetőséggel, de a korábban megszokott lelkesedéssel és izgalommal kezdte meg az előttünk álló tanévet a göteborgi Tavaszi…
Viszlát nyár, jó volt veled!

Viszlát nyár, jó volt veled!

Élménybeszámoló a malmői Pannónia klubból. A nyár ismét mozgalmasan telt. Több kisebb-nagyobb lélegzetű programunk volt, sok időt töltöttünk…
Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

A koronavírus miatt az év első öt hónapjában egyesületünk nem talákozott zárt helyiségben. Áprilisban tagjaink egy része szabadtéri…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME