A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Az összetartozás egyesít bennünket! Érmellék népi és nyelvi értékei

A Híradó olvasóival is meg szeretnénk ismertetni az ÖSSZETARTOZÁS szellemében készült, a Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társaságának (SMKTT) újabb könyvét, melynek megjelenését a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.

Egy kis ízelítő a könyvből: A könyv címe: Legyünk büszkék Érmellékre. Érmellék népi és nyelvi értékei
A könyvet egy nyíregyházi szakemberrel, T. Károlyi Margittal írtuk. A könyv elkészítésében két lelkes érmihályfalvi és székelyhídi csapat, valamint elismert szakemberek segédkeztek. A könyv aktualítását az adta, hogy a szépkorúak távozásával egy fontos nyelvi érték, az érmelléki tájszavak feledésbe merülnek. A fiatalabb generáció már nem érzi fontosnak a tájnyelv használatát és ápolását!
A könyv első részében megismerhetjük Érmellék földrajzi és történelmi hátterét. Sass Kálmán, Andrássy Ernő és Tusa Lajos életpályája mellett betekintést nyerhetünk más hírességek életébe is, melyeket a rendelkezésre álló korábban összegyűjtött 100 híres érmelléki személy közül válogattunk.
J. Erzsike néni segítségével megelevenedik a régi tanyasi élet hagyományokat őrző világába.
Erzsike néninek köszönhetően megismerhetjük a kenderfeldolgozás eljárását Érkeserűn egészen a vászon elkészültéig. Megtekinthetjük azt, hogy milyen szőtteseket készítettek Érmelléken.
A könyv gazdag gyűjteménye az Erzsike néni gyermekkorában játszott falusi gyermekjátékoknak, énekelt népdaloknak és a bővelkedő népszokásoknak. De megtalálhatóak a tájegységre jellemző népmesék, népmondák, népi hiedelmek, babonák,..
A könyv szerkesztésekor megtudhattuk azt is, hogy amikor a törzsek és nemzetségek felosztották maguk között az országot, akkor Érmelléket és környékét a TURUL nemzetség kapta.
Andrássy Ernő élete és régészeti kutató munkája különleges régészeti leletekkel ajándékozta meg az Érmelléket:
„...1955 áprilisában a Sárgaföldes gödör magasabb részén, az edények feltalálásának helyétől 20 lépésre ásattam. 120 cm mélységben találtunk ferde helyzetben egy 48 cm hosszú, fent 19, lent 25 cm széles, 7 cm vastag terméskövet (mészkő), amelynek egyik oldala sima, a másik pedig durvább. A kő felső része olajtól foltos, tehát ez áldozó kő lehetett... Közelében még két kis edényt is találtam... A legszebb alakú és díszítésű nagy szegletes kancsó, amelynek az alján a sugaras Nap-korong van, benne a horogkereszt jel, aztán a két tányér, alján az egyszerű horogkereszt jellel, valószínűleg istentiszteletnél használt edények voltak. A két nagyobb edényben olyan díszítés van, ami füles keresztre emlékeztet. Egyiptomban és az inkáknál a főpapok úgy vannak ábrázolva, hogy a kezükben füles keresztet tartanak.”
T. Ágnes gyermekkora a Fráter Lóránd tagban Érsemjénben egy romantikus és letűnt világot elevenít fel:
„Teljességében is egy gyönyörű hely volt. A nyírségi homok és az érmelléki fekete föld:  egyik fele dombos, sárgahomokos sík, a másik fele pedig feketeföld. A téglalap alakú tanya lakásokkal, istállókkal, karámokkal, műhelyekkel volt beépítve, középen gyepszőnyeggel. A trágyának, szemétnek külön kijelölt helyek voltak elkerítve, nyáron tengerivel és futótökkel eltakarva.  
Önellátó tanya volt: a zöldségtől a kenyérgabonáig, a tejtől, a hústól, a tűzifáig mindent megtermeltek. Minden kikerült e körülbelül 20-22 családból álló zárt közösség szorgos munkája nyomán. Mesteremberei is voltak a tanyának. Kovácsműhely (kerékgyártás), gépészet...
Ágnes az orosz bejövetel kellős közepén, az 1944/45-ös tanévben kezdte el az első osztályt. Olvasni már korábban megtanult kérdezgetve szüleit a betűkről. De a legnagyobb segítséget a 100 kötetes Jókai- könyvek jelentették (mely könyvek mindenhol nagyon népszerűek voltak). Ágnes ezek címeit böngészgetve tanult meg olvasni.”
A terület lecsapolása előtt az Ér folyócska kiterjedt mocsárvilágot alkotott, ahol a halászat és vadászat virágzott. Lelkes gyűjtők gyűjteményéből megismerhetjük azt, hogy korábban milyen szerszámokkal dolgoztak.
A margittai fazekasság is nagy hírnévre tett szert: Cs. Mihály segítségével megismertük a semjéni női-, férfi_ és gyermek viseleteket.
Alapanyaga házi szőttes, kendervászon, a fontos darabok kézzel varrva. Ing, egyenes vonalú, kerek nyakkivágással, pendely (alsószoknya), bő, ráncos, derékban kötve. Az alsószoknya felkötésére, a három ágra fonott velizt használták. A női alsó fehérnemű, szintén háziszőttes vászonból készült, a hátulján fel volt hasítva. Deréktól térdig ért, deréktól ráncolva.
Felső öltözet: blúz, elől sűrűn gombolt, az ujja bő, vállban bőven ráncolt. Az ujj rá volt varrva a váll anyagára. Jellegzetes volt a módosabbaknál a ternó nevű anyag használata. A szoknya, loknis, vagyis derékban pászos, az alja enyhén hullós, minden esetben bokáig ért. Viseltek mellényt, amit pruszliknak hívtak. Ez díszítés nélküli ruhadarab volt. Az idősebb asszonyoknál szinte kötelező volt a sötét színek használata: barna, szürke, kék, de a legidősebbek csak feketében jártak. Nagykendő, posztó anyagból készült, saját anyagából rojtolva. Téli viselet volt, a nagykabátot helyettesítette, gubát (ősi népi viselet, kabátféle felső gyapjúruha neve) csak a módosabb asszonyok viseltek. A kiskendő, csipkeszerű, széle körberojtolva. Könnyű tavaszi, nyári viselet. Az anyaga delin, vagy kasmír. A kiskendő egyik változata szegényebb sorú asszonyoknál a vállkendő. Az asszonyok, lányok hosszú hajat hordtak, az asszonyok kontyba tűzve, a lányok két ágba fonva.
Lábbeli: nyáron félcipőt viseltek az ünnepi alkalmakra, hétköznap mezítláb jártak. Télen csizma, mely a nőknél rogyós szárú.
A könyv felsorakoztatja a népi tevékenységek gazdagságát a kenyérsütéstől a fonói munkálkodásokon keresztül a lakodalomi/temetési események lebonyolításáig. Megismerhetjük a karácsonyi, szüreti szokásokat és a bálok hangulatos varázslatát.
A könyv egy bőséges tájszógyűjteménnyel is rendelkezik, mely együtt a bemutatott népi értékekkel példaképül szolgál Érmellék minden települése számára.
Vagyis, a könyv az érmellékieknek készült, Érmellék minden településének, az ottani könyvtáraknak, iskoláknak, egyhá­zaknak, önkormányzatoknak...
Az SMKTT a könyv alapján előadásokat szervez az érmelléki települések számára, hogy a meghívottak kövessék a könyvben bemutatottakat és helyileg is gyűjtsék össze a települések tájszavait és népi értékeit (népdalokat, mondákat, népviseleteket, népszokásokat…).
A könyv küldetése egy Mozgalom beindítása, mely alapján a Kárpát-medence minden régiójában legyenek összegyűjtve a tájegységek jellegzetes tájszavai és népi értékei!
Szolgáljon erre példaképül a most megjelent érmelléki könyv!
Mint írtuk, a könyvet az érmellékieknek szántuk, de akit érdekel, e-mail formában megkaphatja a könyv PDF változatát.
Az SMKTT tervei között szerepel a nevében is szereplő másik fontos küldetése: összegyűjteni a Skandináviában élő magyar alkotókat, írókat, költőket, művészeket, tudósokat…
Ezért várunk egy A/4 oldalas bemutatkozást, fontosabb alkotások/írások megnevezését, milyen módon segítette a most felkért személy munkájával a skandináv-magyar kapcsolatok erősödését, az elérhetőséget (e-mail cím).
Várjuk azok segítségét is, akik az eltávozott testvéreink nagyságát szeretnék bemutatni.
Az SMKTT elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Írta: Madarassy Enikő (SMKTT)

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME