A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

1956 szellemisége a mai fiatalok előtt is példaként áll

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
(Albert Camus)


A harmincas évei közepén járó, fiatal felnőttként nincs közvetlen személyes élményem az 1956-os forradalomról. Nem is lehet, hiszen még édesapám is alig múlt el kétéves akkor, amikor tettre kész, bátor fiatalok ébredtek öntudatra és álltak ki magukért, a hazájukért. Végzett történészként, egyben született szegediként, mégis van valami, ami összeköt a XX. századi magyar történelem egyik, ha nem a legjelentősebb eseményével.

A Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatójaként többször volt alkalmam a bölcsészkar Auditorium Maximumának padsoraiban ülni. Az előadóteremben, ahol 1956. október 16-án megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, és ahonnan egy olyan, elsöprő lendületű ellenállási mozgalom indult meg a magyar fiatalok körében, amely az egész világ figyelmét felkeltette a következő hetekben, hónapokban.

Az események központja természetesen hamar a főváros lett, az utcákra vonuló tömeg napról napra nőtt. Nehéz idők voltak azok, hiszen alig több mint tíz évvel azután, hogy a második világégés véget ért, újabb veszély fenyegetett. A második világháború borzalmait és következményeit mind jól ismerjük. Az 1956-ban utcára vonuló, forradalmi fiatalok jelenét, legszebb gyermekéveit tették tönkre a hadi események, illetve azok civil lakosságra gyakorolt hatásai. 1956-ban más volt a tét. A fiatalok akkor azért indítottak elszánt küzdelmet, hogy maguk dönthessenek saját és hazájuk jövőjéről, a jövőről, amely egész életüket meghatározza.

Rengetegen gondolkodtak akkor úgy, hogy inkább életüket áldozzák egy szebb jövő reményében, minthogy tétlenül éljenek tovább a kilátástalan megszállás alatt. A forradalom végkifejletében egyáltalán nem lehettek biztosak. Arra, hogy követeléseik meghallgatásra találnak és céljaikat elérik, egyáltalán nem volt garancia. Egyszerűen csak érezték, hogy tenniük kell valamit, ott és akkor. Érezték, hogy nem engedhetik meg azt, hogy Magyarország ismét, ki tudja meddig, nagyhatalmi befolyás alá kerüljön, mint történt az már korábban oly sokszor a magyar történelem zivataros évszázadai során.

Hazánk a második világháborúból a vesztes oldalon került ki, mások kezébe adva annak lehetőségét, hogy dönthessen az ország sorsa felett. Az ismert mondás szerint „A győztesnek mindig igaza van.”. Én azonban ezt másként látom. Egyetlen egy ország sem tehet meg győzelmi jogán bármit egy másik nemzettel, kiváltképpen olyan esetben nem, mint amilyen helyzetben akkor Magyarország volt. A trianoni békediktátum revíziójának lehetősége, illetve a hitleri Németország nyomásgyakorlása miatt hazánk számára nem volt opció, hogy bármi módon kimaradjon a tragikus események sorozatából.

A világháború elvett mindent a magyar emberektől, amit elvehetett: életeket, sorsokat, javakat, tulajdont. 1956-ra a megtépázott magyar népnek nem maradt más, mint a magyar nemzettudat és önnön identitása. Ez volt a forradalmi események igazi tétje, ezért lázadtak fel, vonultak utcára és áldozták életüket oly sokan. Sajnos az elsöprő lendület, a vakmerő kiállás bár a nagyvilág figyelmét felkeltette, valódi támogatást nem hozott. Azokban a törékeny időkben a világ vezető nagyhatalmai, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia nem kockáztatták meg, hogy konfliktusba bonyolódjanak a pár évvel korábban még szövetségesüknek számító Szovjetunióval azért, hogy egy kis nemzet becsületét megvédjék.

A forradalom, bár akkor és ott elbukott, később mégis elérte célját. Az 1956-os események nélkül meggyőződésem, hogy 1989-ben sem történhetett volna olyan békés módon az átmenet, mint ahogyan az valójában megtörtént. A harmadik magyar köztársasság kikiáltásával egy új rendszer, egy új világ köszöntött Magyarországra. Ezt a világot már jól ismerem, hiszen ebben élek, ebben a rendszerben nőttem fel. Lehet, hogy nem tökéletes, lehet, hogy nem olyan, mint amilyennek szüleink, nagyszüleink, az 1956-ban utcára vonuló bátor fiatalok akkor elképzelték. Azonban a jelenlegi állapotokon változtatni már a mi felelősségünk, a mai kor fiataljainak felelőssége. A követendő példa már több mint hatvan éve előttünk van.

Dobos Tamás

 
„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME