A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A forradalom hősei értünk is harcoltak – közös felelősségünk értékelni az általuk kivívott szabadságot

Március hónap minden magyar ember számára különleges jelentőséggel bír. Ekkor azon bátor honfitársaink előtt tisztelgünk, akik 1848/49-ben nemet mondtak az elnyomásra és zsarnokságra. Szerencsére mindig voltak és mindig is lesznek olyan magyarok, akiknek az ország szabadsága és függetlensége mindennél többet ér. Igaz szívű hazafiaknak sosem voltunk híján.

Bizton állíthatjuk ugyanis, hogy a márciusi ifjak vagy az aradi vértanúk hőstettei nélkül nem lennénk ma itt. Legalábbis nem így. Tudva, érezve, mit jelent együtt, egy magasabb célért küzdeni, egy nemzetet, egy eszmét előbbre valónak tartani saját életünknél is. Mártírhalált halt elődeink példát mutattak nekünk bátorságból, hazaszeretetből, hitből és rendíthetetlenségből.Általuk több lett a magyar nemzet, és többek lettünk mi is.

A pozitív, változásokat hozó végkifejletben azonban 170 évvel ezelőtt sem lehettek biztosak a forradalmi események elindítói. Arra, hogy követeléseik meghallgatásra találnak és céljaikat elérik, egyáltalán nem volt garancia. Egyszerűen csak érezték, hogy tenniük kell valamit, ott és akkor. Érezték, hogy nem engedhetik meg azt, hogy Magyarország sorsát ki tudja még meddig, továbbra is nagyhatalmi érdekek és idegen kéz írta törvények, rendeletek határozzák meg, mint ahogyan történt az már korábban oly sokszor a magyar történelem zivataros évszázadai során.

1848. március derekán egy olyan, elsöprő lendületű mozgalom indult meg a magyar fiatalok körében, amely a széles nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette a következő hetekben, hónapokban. Igazi hatását azonban a magyar nép tagjainak körében érte el. Napról napra nőtt az előbb a pesti, majd a vidéki magyar városok, falvak utcáira vonuló tömeg. Senki sem akart kimaradni. A polgárok, ifjak, munkások, iparos legények mellett parasztok, gazdatisztek, vidéki nemesek egyaránt bőrükön érezték a forradalmi hevületet.

Az akkor mutatott széles társadalmi összefogás, a közös fellépés az, amelyre ma is szükségünk van ahhoz, hogy megmaradjunk egységes nemzetként, dacára a számtalan ránk leselkedő veszélynek. Én azonban bizakodó vagyok, hiszen mi, magyarok akkor tartunk igazán össze, ha el akarnak tiporni bennünket, s nemzeti érzésünk talán kissé lanyhul akkor, ha zavartalanul, szabadságban élhetünk.

Arra kérek most minden magyar embert, legyen bárhol is a világban, hogy idén március 15-én egy pillanatra megállva értékelje azt az áldozatot, amelyet az 1848/49-es hősök hoztak az oly sokszor elvesztett, elvett, ámde újra meg újra megtalált szabadságunkért. Hiszen ez nemzetként és egyénekként is az egyik legdrágább kincsünk, közös felelősségünk vigyázni rá!

Dobos Tamás

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. január 01.
Karácsony a Lisebergben, 2018 / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók! Azon gondolkodtam, mi változott a koronavírus-járvány tépázta emberiség életében az elmúlt 365 napban. Nyilván rengeteg minden. Én most elsősorban a találkozás aspektusára helyezném a hangsúlyt. Az év első felében…
Tovább
Dűne

Dűne

Könyvespolc 2022. január 01.
A Dűne számomra szívügy. Emlékszem, olyan 7 éves lehettem, anyám egy újságos pavilonban dolgozott, ahol valami oknál fogva a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat sci-fijeit is árusították. Igaz, ő maga nem volt a műfaj valódi kedvelője, de időnként a megmaradt példányokból…
Tovább
Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Sandra Mujinga kiállítása a Göteborgi Művészeti Múzeumban

Képzőművészet 2022. január 01.
(2021. július 10. – november 7.) „A Göteborgi Művészeti Múzeum az első olyan svédországi múzeum, amely büszke arra, hogy egyéni kiállításon mutatja be Sandra Mujingát. Több különböző médiumban dolgozva – beleértve a szobrot, a textil- és mozgóképet – művészete a…
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább

Egyesületek

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Évtizedek egyetértésben. A magyar közösség szolgálatában

Idestova harminckét éve annak, hogy férjemmel Stockholmba érkeztünk két fiunkhoz, szüleimhez, legutolsó napjaiban hagyva magunk mögött ceauşescu rettegett…
Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Tiglezán József fotókiállításának megnyitója

Szürke idők uralkodnak felettünk itt északon, ahogy egyre közeledik a sötétség, a tél. Még alig sikerült kivergődnünk a…
A Pannónia Klub beszámolója

A Pannónia Klub beszámolója

Az ősz hirtelen hozta magával a szürke, esős napokat, de az egészségügyi korlátozások feloldásának köszönhetően, a hosszabb kihagyás…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME