A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Féltő szeretettel

S míg sok vidám csínyét nagy küszködését / Sorra beszéli, kacagva, vígan, - / Reszketve, ijedten suttogom én el: - "Csak lassan,/ Csak lassan, okosan, Peti fiam!"” (Kaffka Margit: Petike jár)

Ezt a rovatot szülőknek, nagyszülőknek, érdeklődőknek indítottuk. A gyermeknevelésről, a nevelés nemes feladatának örömeiről, kacagtató helyzeteiről, buktatóiról, problémáiról, különös tekintettel a svédországi két, illetve többnyelvű közegre. A nagyszülők szeretnek mesélni unokáik humoros és néha bizony felnőtteket is meghökkentő éleslátást bizonyító mondásairól. Itt az alkalom, hogy megosszátok a Híradó olvasóival a sok kedves történetet. E rovat jóvoltából remélhetőleg gondjaitokra is gyógyírt találtok. Az írásokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. villanyposta címre várom.

Földrengés

Néztük a tévében a szörnyű törökországi földrengést és a gyerek felfigyelt a romokra. Megkérdezte, mi történt. Az anyja válaszolt:
– En jordbävning.
Még mielőtt én is válaszoltam volna, hogy ezt egy földrengés tette, a fiacskám fantáziája működésbe lépett, s mivel az anyja válaszából úgy érezte, csakis valamilyen állatról lehet szó, rögtön magyarázni kezdte:
– A jordbävningeknek farkuk van, hosszú patkányfarkuk. De ők azért nem patkányok. Ők a föld mélyén élnek, és mikor észreveszik, hogy valaki építeni kezd olyan helyre, ahova nem lenne szabad, akkor nagyon mérgesek lesznek. Feljönnek, és lerombolják az épületet.


Sámuel, a munkatárs

forrás pixabay

 

Ahogyan cseperedik a gyerekem, úgy szaporodnak a róla szóló kis feljegyzések. Örömmel kísérem szókincsének fejlődését, az apró kis elhallásokat, a számára új fogalmak értelmezését. Eddig csak a beszédkészségére figyeltem, a minap viszont arra is rájöttem, mennyire fontos a pontos és körültekintő fogalmazás. Mert nemcsak a gyermek mondásai érdekesek, hanem a viselkedése is. Sámuel véletlenül kiöntött egy kevés vizet, kb. félpohárnyit.
– Semmi baj! – mondom. Hozz egy kis papírt a fürdőszobából!
Erre bemegy és hoz a WC-papírból két „kockát” (rutor). Igaz, nem mondtam, hogy mennyire kicsit…
– Hmm… köszönöm, de lehet, ez egy kicsit túl kevés lesz. Tudod, mit? Hozd ide az egész tekercset!
Sámuel visszamegy a fürdőbe, és én egy pár perc múlva már azon gondolkozom, hogy hova tűnhetett? Akkor végre visszajön, két karjában hozza az egész letekert papírhalmot.
– Itt van az egész tekercs – mondja.
Igaz, azt sem mondtam, hogy a papírt hagyja rajta tekercsen…
Így tanulunk lassan bele az apa-gyerek együttműködésbe.

Bernát Balázs


nyírfa forrás pixabay

Jön a medve?

Lassan vége a télnek, még hideg van, de már érződik, ahogy mondani szokták, „a tavasz lehelete”. A novembertől tartó szürkeséget, a rövid nappalokat kezdi felváltani a több fénnyel járó tavaszi ébredés, az embereket szinte késztetve arra, hogy elébe menjenek az évszaknak.
Klára néni reménykedve nézett ki az ablakon, hátha-hátha kisüt már a nap, eltakarodnak a felhők, és ő ki tud menni a bérlakásukhoz tartozó pirinyó kis kertecskébe. Vágyott már a sétálásnál komolyabb, például a kertészkedéssel járó fizikai munkára. Pár napja az egyik szomszédja, aki ráunt a kertészkedésre, felajánlotta, ha van kedve hozzá, használhatja az ő részét is. Klára néni elfogadta a felajánlást, és mivel az idő is kedvezett, azonnal nekilátott az eléggé elhanyagolt terület kitisztításához. Érdekes módon, csak egyedül ő használta ki a napsütéses időt arra, hogy eltakarítsa az ágyásokról az elszáradt tavalyi növényeket. A szomszédok nem követték a példáját, csak nézték. Némelyik kíváncsian, hiszen új lakó volt, de a legtöbben csak köszöntötték. Egy kedves házaspár köszönés után meg is állt, és mosolyogva mondtak valamit. Hogy mit, azt Klára néni csak sejtette, mivel csupán két szó csengett ismerősen. Meg is jegyezte, hogy majd megnézi a szótárban, tényleg az a jelentése, amire gondolt?
Igen, az volt. Björn, az medve. Slår, az üt.
– Vajon mit akarnak mondani ezzel? – tűnődött. Az nem létezik, hogy, mint a Hargitán, itt is jár a medve! A lakott területen! De hát senki nem említette, hogy ilyesmi itt is elő szokott fordulni! Soha nem hallottam arról, hogy Dél-Svédországban vadon élő medvék lennének!
Jó pár felhős, esős, hideg nap után, mikor végre ismét kisütött a nap, Klára néni boldogan fogott neki újra a kertészkedésnek. Kis kapájával a meglazított fölből szedegette ki a gyökereket, mikor hangos köszönést hallva, felnézett. A minapi házaspár állt az úton, és most nem csak mondták a múltkor hallott mondatot, de kezükkel is, fejükkel is nemet intve ismételték. És tisztán hallotta a már ismert szavakat: björn, slår.
– Mi a jó eget akarnak ezek mondani?
A nagy talány néhány nap múlva oldódott meg, mikor a lányával séta közben találkoztak a házaspárral, és a lánya megkérdezte, mit akartak mondani az anyjának? Milyen medvével riogatják?
A kérdésre a házaspár hangos nevetésben tört ki, olyan spontánul és vidáman kacagtak, hogy mosolyra derítették az ismeretlen nyelv miatt eléggé szorongó Klára nénit is. Nehezen vetettek véget a kacagásnak, elnézést kértek, ha megijesztették volna az idős hölgyet. Csak segíteni szerettek volna – magyarázták –, túl hideg van még a kertészkedéshez, várni kell a föld művelésével, míg a nyírfa, a BJÖRK, kibontja a virágát.
–...tills björken slår ut.


 Szitkozódás?!

A magyar nyelv gazdagságáról beszélgetve valaki, mint érdekességet megemlítette, hogy milyen különös, hogy magyarul csúf szavak nélkül is lehet szitkozódni, átkozódni, káromkodni. Példának az „azt a rézangyalát” szólást hozta fel. Ez eszembe juttatta, hogy én sohasem hallottam szitkozódni a szüleimet, de a környezetemben élőket sem. Testvéremmel viszont hamar rájöttünk, hogy mikor édesapánk nagyon ideges, azt szokta mondani, hogy, azt a rézfán fütyülő rézangyalát, és hogy ez biztosan nem jót jelent.
Egyik nap, mikor hazaérkeztem az iskolából, az óvodás öcsém már az előszobában várt, az ajkára tett mutatóujjával jelezte, hogy legyek csendben.
– Mi van? – súgtam.
– Édesapa nagyon ideges!
– Honnan tudod?
– Hát mind mondja a fütyülőst!

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME