A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Filmmagyarázat

Ötven évvel ezelőtt, nem volt televíziónk. A közérthetőség kedvéért pontosítom: televízió, mint olyan, már létezett, annyira azért nem vagyok öreg, csak nekünk nem volt. Szűkösen laktunk, gyerekeim kicsik voltak, sem időm, sem kedvem, sem energiám nem lett volna a tévézésre. Esténként, miután a gyerekeim elaludtak, varrtam, hímeztem és rengeteget olvastam. Szerdánként, ha éppen volt rá időm, átmentem a szomszéd nénihez, és megnéztem a felejthetetlen Hosszú, forró nyár című sorozat aktuális epizódját.

Akkoriban a hétből hat napon át dolgoztunk, csak a vasárnap volt szabad, ha éppen nem talált valamelyik „politikus elvtárs” okot arra, hogy munkával ünnepeljük a szabad napot is. Ha szerencsénk volt, és mégsem szerveztek „önkéntes” munkanapot, akkor azt az egy szabadnapot nagyon megbecsültük. Három gyerekemmel sokat kirándultunk, vagy elutaztunk nagyszüleim birtokára kertészkedni, pihenni.

Ha nem utaztunk el, akkor a szombat délutánunkat és esténket valamelyik tévétulajdonos hozzátartozónknál televízió-nézésre áldoztuk. Két stabil hely, apámék vagy testvéremék között választhattunk, melyiküket szerencséltetjük jelenlétünkkel. Hogy mit néztünk a televízióban? A MŰSORT! Azt az egyetlen csatornán közvetített egyetlen műsort! Ugye, szinte elképzelhetetlen ez a mostani, szinte megszámlálhatatlan tévétársaság műsorkínálata korában?

Szombat délután a Teleenciklopédia című műsor segített tudásunk bővítésében, ezt kortól függetlenül, mindenikünk nézte. A tudományos műsort a hírek, majd általában filmvetítés követte, melyet vagy néztünk, vagy egy-egy kellemes beszélgetés kedvéért hanyagoltunk inkább.  Ha a filmnézés mellett döntöttünk, eszünkbe sem jutott a gyerekeket elküldeni a TV elől. Boldogan ültek közöttünk, hogy fiatal korúk miatt ne érje őket valamilyen sokkoló hatás, arról úgy is gondoskodott a filmeket alaposan megnyirbáló cenzúra. A filmek nem voltak szinkronizálva, olvasni még csak Enikő lányom tudott, ő is csak magyarul, a román felirat neki is kemény dió volt. A lelkes filmnézés részükről rendszerint azzal végződött, hogy erre-arra dőlve elaludtak. Általában, de nem mindig. 

Egyik alkalommal egy szokatlanul pikáns témájú román filmet vetítettek, neves színészek játszottak benne, a rendezés is jó volt.  A film egy „megesett” lány szomorú sorsáról szólt, a cselekmény tulajdonképpen a titkos magzatelhajtásoktól akarta elriasztani az érintetteket. Eléggé aktuális téma volt ez akkoriban, az ország vezetői, ahogy az emberek kajánul megjegyezték, „tűzzel-vassal” érvényesíteni akarták a népességszaporulat törvényt, mely alól sokan megpróbáltak kibújni, sajnos ők is „bármi áron”! A filmbéli lány egy falusi kuruzslóasszonyhoz fordul segítségért, aki sok pénzért elvállalja a beavatkozást. A lány a műtét következtében meghal. A filmben tulajdonképpen semmi olyant nem mutattak, illetve semmi olyan nem hangzott el, amit a gyerekek ne láthattak-hallhattak volna. A lényeget, mivel kicsik, úgy sem értik, - gondoltuk mi, felnőttek.

Vége volt a filmnek, a gyerekek elkezdtek kérdezősködni a filmben látottakról. Válaszolgattam, persze, csak úgy nagyjából, a gyermekek színvonalán magyaráztam a filmben történteket. Alig öt éves Emese lányom szánakozva nézett rám, megcsóválta a fejét, és azt mondta:

-          Édesanya, én azt hiszem, te egyáltalán nem értetted meg a filmet. – Hallgatott egy kicsit, aztán határozottan kijelentette: - Elhatároztam, ha nagy leszek, én inkább férjhez megyek előbb, s csak azután lesz gyerekem.

Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME