A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kedves Olvasó!

Nemrégiben fültanúja voltam egy megbeszélésnek, ahol az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulójának megemlékező műsorát szervezték. És bár én csupán passzív hallgatója voltam a tervezőmunkának, a különböző meglátások tanulságosak és elgondolkodtatóak voltak számomra is. A fiatal szervezők ugyanis már kezdeteknél elakadtak, hogy milyen is legyen a megemlékező műsor hangulata. Bár elsőre úgy tűnt, abban nagyon hamar megegyeztek, hogy egy pozitív kicsengésű, derűlátó műsort állítanak össze, amelyben főként a forradalom kezdeti örömteli hangulatát adnák vissza, azt az érzést, ahogyan a teljes nemzet egy akarattal fogott össze szabadságát kivívni. Volt azonban, aki az elmúlt évek tapasztalataiból merítve arra intette őket, hogy a közönség soraiban olyanok is ülnek, akik személyesen élték át ´56-ot, tapasztalták meg annak testet és lelket edző hullámvölgyeit, és annak következményeként kényszerültek elhagyni hazájukat, szeretteiket. Számukra ´56 emléke sokkal összetettebb, mintsem csupán a forradalom lelkesítő mozzanatai.

Az ünnep, legyen szó családi, nemzeti vagy nemzetközi eseményről, nagyon is személyes. Noha például a karácsonyt az egész világon a szeretet ünnepével azonosítják, mindenki más és másféleképp éli meg. De ennél sokkal bonyolultabbak nemzeti ünnepeink, amelyekre rátelepedett a politika, amelyeket más-más korban különbözőképpen értelmeztek és szerettek láttatni. Ugyanakkor a hatvan éve történt forradalom – hála Istennek – még sok nemzettársunk számára személyes történelem, míg a fiatalok már csak, esetleg nagyszüleik elmeséléséből, de leginkább az iskolai történelemkönyvekből és megemlékezésekből építik fel a saját ötvenhatjukat. Holott ünnepeink nagy része egyéni élményekhez és érzéskehez fűződik, mégis szeretjük közösségben megélni őket, együtt emlékezni rájuk. Hiszen attól lesz jelentőségteljes és ünnepi. Egy fontos esemény pontosan attól válik ünneppé, hogy egy teljes közösség számára azonos jelentéstartalommal bír. Az ötvenhatos forradalommal sincs ez másként, bár sok a személyes történet, az egyéni emlék, ´56 jelentősége ennél jóval túlmutat, és az egyes történetek egymásba fűződve, a teljes nemzet kollektív tudatában, közös emlékké formálódnak.

Ünnepeink a közös emlékezés, ünneplés révén élnek tovább, és az újabb generációknak ezek a közös megemlékezések, az ezekhez kötődő élmények jelentik majd magát az ünnepet. Ebben áll mind közösségünk, mind az egyén felelőssége, hogy milyen élményeket adunk át az utódoknak az egyes ünnepek alkalmával. Rajtunk és közösségeinken múlik, hogy mit jelent majd számukra, és miként ünnepelik majd az 1956-os forradalmat az utánunk következő nemzedékek.

Kívánom, hogy ötvenhatosainkat még sokáig magunk között és közösségeinkben tudva tudjuk ünnepelni október 23-át, a napot, melyen egy egész nemzet közös erővel harcolt szabadsága megszerzéséért. Hogy történeteiken keresztül mindig emlékezni tudunk az ötvenhatosok áldozatvállalására. Fontos, hogy egyesületi vezetőink annak tudatában szervezzék ünnepi rendezvényeiket, hogy azzal nem csupán generációjuk emlékezni vágyását szolgálják, de az elkövetkező generációk ötvenhathoz való viszonyát formálják, és ezáltal az ünnep jövőjének alapjait teszik le.

Bitay (Balogh) Erzsébet 

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME