A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Közösségformálás az elfogadás útján

„Nem megyek, mert nem szeretek magyarkodni!” - zárja rövidre érvelését egy távoli ismerősöm, akinél épp afelől érdeklődöm, milyen helyi egyesületi rendezvényekre járna el szívesen. A sebtében megfogalmazott kritikával nehéz mit kezdenem, hiszen - bár gyakran használjuk a magyarkodás kifejezést, leginkább negatív felhanggal-, úgy érzem, maga a kifejezés mögötti tartalom is épp annyira egyénfüggő, mint ahogyan magyarságunk megélése és annak kifejezése juttatása is.

Emlékszem, mikor hat évvel ezelőtt úgy döntöttem, elhagyom szülőföldemet, leginkább attól féltem, hogy elveszítem a kapcsolatom az aktuális zenei, színházi, irodalmi felhozatallal. Ez az aggodalom mai napig él bennem, nem is oktalanul, így számomra a legfontosabb, hogy lehetőségeim szerint próbáljak kapcsolatban maradni a magyar kultúrával. Ennek érdekében rendszeresen hallgatom a magyar rádiót, nézem a magyar televíziót, és olvasom a híreket, hogy értesüljek az aktualitásokról. Ez számomra a mindennapokat jelenti, ez által érzem magam jól a bőrömben. Bizonyára sokan vannak, akiknek ez már magyarkodásnak számít, hiszen nem azért telepedtek új országba, hogy az „odahazát éljék”. De biztos vagyok benne, hogy azokban is, akik minél jobban próbálnak eltávolodni a születéssel örökölt kultúrától, és a felölteni a saját maguk által választottat, megvan az igény a magyarsággal való kapcsolattartás valamilyen formájára. Ugyanakkor megint mások számára az ő (nem)kötődésük, szinte nemzetárulással ér fel. Ennyiféle nézet- és véleménykülönbség mellett viszont nagyon nehéz megteremteni a harmóniát egy közösségen belül, pláné ebben az amúgy is hatalmas területen szétszóródott, maréknyi diaszpórában.

Mit tehet egy helyi egyesület, amely úgy kell tagokat megtartson, és lehetőleg újakat toborozzon, hogy programkínálatával mindenki ízlését kielégítse: azokét, akik az egyesületek legfontosabb feladatának a magyar ünnepek megülését tekintik, azokét, akik főként magyar bulikra vágynak, vagy akiknek egy jó magyar étel a mindenük, azokét, akik csupán laza keretek között szerveződött magyar társaságra vágynak? És akkor az életkorról, családi háttérről, hozott élményekről még nem is beszéltünk! Úgy gondolom, a kulcsszó az elfogadás lenne. Elfogadás, mely nem a különbségeken akad fenn, hanem a közös pontokból kiindulva építkezik. Jól emlékszem még, fent említett ismerősöm milyen kitörő lelkesedéssel, gyermeki örömmel ujjongott, mikor először hallott magyar szót új hazájában. Miért is ne lehetne ebből a kezdeti feltétlen örömből kiindulva arra összpontosítani, ami összeköt minket, ahelyett, hogy magyarságunk manifesztálódását méregetnénk, és személyeskedésekkel falakat húznánk egymás közé!

A jól megfogalmazott, építő jellegű kritikának természetesen helye van, sőt szükségszerű is, de változást, amennyiben szükség van rá, csak úgy tudunk elérni, ha őszinte és nyílt kommunikációval, aktívan hozzájárulunk a megújuláshoz. Mert minden egyesület olyan, amilyenek tagjai, tehát már azzal, hogy részt veszünk az eseményeken, elmondjuk, kik vagyunk, és milyen elvárásaink vannak, egy picit magunk képére is formáljuk az egyesületet, ha pedig segítő kezet is nyújtunk egy-egy ötletünk megvalósításához, még közelebb jutunk egy számunkra is tetsző egyesületi arculathoz, ráadásul egészen biztosan bevonzzunk még a környékről pár hozzánk hasonló érdeklődési körrel rendelkezőt.

Bízom benne, hogy a karácsonyi ünnepkör közeledtével soraim nyitott fülekre talál, hiszen ilyenkor mindenki kicsit figyelmesebb embertársai iránt, így kiváló alkalom lehet gyakorolni – egyéni és egyesületi szinten is –, az egymásra hangolódást és egymás elfogadását.

Kívánok mindenkinek élménydús lapolvasást, és szeretetben dús karácsonyi ünnepet, majd pedig nagyon boldog új évet!

Bitay Erzsébet

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME