A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Gondolatok a hazaszeretetről

Megjött a tavasz, a várva-várt kikelet! A természet ébredése, a Húsvét, a Feltámadás ünnepe, a megemlékezés a 170 éves Forradalomról, mind olyan alkalmak, melyek összehozzák az embereket. Az együtt ünneplés öröme boldogít.

A sokféle indulatot ébresztő politikai csatározások tavasz érkeztével mintha új erőre kaptak volna, de hát ez természetes, hiszen az idén több európai állam is választásoknak néz elébe. Svédországban majd csak ősszel kerül erre sor, Magyarországon most, tavasszal.

Elgondolkodom a magyar lét furcsaságain. Magyarországon, Kolozsvárott születtem, Erdélyben éltem, és Svédországban elmélkedem magyarságomon. Ám, ha jól belegondolok, a világnak kevés olyan helye létezik, ahonnan ne szállna sóhaj (mindegy, hogy az vágyakozó, lemondó, fájdalmas, vagy szeretetteljes) a Kárpát- medence gyönyörű tájaira. Hiszen már Mikes Kelemen is megírta, úgy szereti Rodostót, hogy Zágont nem feledheti.

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: A haza minden előtt!”

Erdélyben, az ötvenes években a mostoha körülmények miatt elkeserítő volt iskolásnak lenni. Legalábbis mi, akkori gimnazisták úgy éreztük. Nem voltak tankönyveink. Ami volt, azt sem használhattuk, mert idejét múlta, ócska felfogásúnak kiáltotta ki a pártvezetés, nem feleltek meg az új, tökéletesnek kikiáltott kommunista eszméknek. No meg a háború utáni úgynevezett „területrendezés” okozta helyzetnek. A tanárok előadták a tananyagot, melyet mi jól-rosszul lejegyzeteltünk. Érett felnőtt koromban fedeztem fel, milyen szerencsések is voltunk. Ha a tankönyvek hiányoztak is, de voltak kitűnő, okos és bátor tanáraink! Akik úgy tudtak oktatni, hogy mindenféle magyarázat nélkül is megértették velünk, hogy a leadott tananyag egy kicsivel több, egy kicsivel másabb az előírtnál. Okos irányításukkal úgy tanultunk hazaszeretetet, hogy magát a szót, a fogalmat egy szóval sem említették. Nekünk, immár Romániában élő magyaroknak - ki sem mondottan-, hazánk NAGY-MAGYARORSZÁG volt! Szüleink, nagyszüleink meséi, regéi erősítették bennünk ezt az érzést, bennem legalább is, máig is kitartó mértékben.

Ezernyi apró alkalom segített buzgó és igaz magyar hazafiakká válni.  Iskolakórusunkkal, szívvel-lélekkel vallottuk magunkénak Kodály által megzenésített Berzsenyi ódájának eszméjét: „szabad nép tesz csudadolgokat”. A kolozsvári Farkas utcai Református templomban a zömmel konfirmandusokból álló Kálvin dalárda teljes átéléssel zengte Verdi Nabuccojából a rabszolgakórus dalát: „Mint a fecske, repülj messze földre/ Színarany szárnyú gondolat repülj el!/Rég nem látott hazámba kerülj el,/ Vár a hőn szeretett szép otthoni táj”. Nem is tudom, hogyan úsztuk meg büntetlenül!
Mily nagy volt az örömünk, mikor egy ragyogó napsütéses februári osztálykiránduláson a kolozsvári Árpád csúcs kilátójáról látni véltük a Kárpátok vonulatát, a Pop Ivántól a Retyezátig! Hazánk bástyáit!

Hatalmas lelkesedéssel hallgattuk a rádió sportadásait! Magyarország sportolóinak győzelmét sajátunknak éreztük! 56 a mienk is volt, sokan tettekkel is bizonyították ezt. Szerettük és csodáltuk Magyarországot! Hiszen lélekben ezernyi szállal kötődtünk hozzá!

„Ki nem tett meg mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem lészen. Ki pedig emberi s polgári kötelességeit híven teljesíté, az önérzésen boldog lehet, de lészen-e valósággal”?

Nem vagyok politikus. Sőt, soha nem is csábított ez a pálya. Csak néha-néha, nagy ritkán. Mikor már túl sok a vita, a pártok egymást mocskoló, sárba rángató, hazugságokkal megtűzdelt szópárbaja, olyankor szeretnék hatalmat magamnak, hogy ráripakodhassak a heveskedőkre: - Elég! Okulásukra aztán felolvasnám Kölcsey Ferenc csodálatosan fogalmazott, máig is érvényes intelmeit. (Parainesis). 

Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol.

Tóth Ildikó

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore
A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

A háború utáni absztrakt művészet – A művészet egyetemes nyelve

Képzőművészet 2018. november 04.
Göteborgs Konstmuseum (Göteborgi Szépművészeti Múzeum) 2018. június 13-tól november 11-ig „Kemény spanyol modernizmus, szigorú konkrétság, kifejező Cobra festmény és Lucio Fontana vágott vásznai. A tudományos kutatás alapú kiállításon Az egyetemes képi nyelvet boncolgatják. A háború utáni időszak absztrakt művészetét a…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME