A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Gondolatok a hazaszeretetről

Megjött a tavasz, a várva-várt kikelet! A természet ébredése, a Húsvét, a Feltámadás ünnepe, a megemlékezés a 170 éves Forradalomról, mind olyan alkalmak, melyek összehozzák az embereket. Az együtt ünneplés öröme boldogít.

A sokféle indulatot ébresztő politikai csatározások tavasz érkeztével mintha új erőre kaptak volna, de hát ez természetes, hiszen az idén több európai állam is választásoknak néz elébe. Svédországban majd csak ősszel kerül erre sor, Magyarországon most, tavasszal.

Elgondolkodom a magyar lét furcsaságain. Magyarországon, Kolozsvárott születtem, Erdélyben éltem, és Svédországban elmélkedem magyarságomon. Ám, ha jól belegondolok, a világnak kevés olyan helye létezik, ahonnan ne szállna sóhaj (mindegy, hogy az vágyakozó, lemondó, fájdalmas, vagy szeretetteljes) a Kárpát- medence gyönyörű tájaira. Hiszen már Mikes Kelemen is megírta, úgy szereti Rodostót, hogy Zágont nem feledheti.

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: A haza minden előtt!”

Erdélyben, az ötvenes években a mostoha körülmények miatt elkeserítő volt iskolásnak lenni. Legalábbis mi, akkori gimnazisták úgy éreztük. Nem voltak tankönyveink. Ami volt, azt sem használhattuk, mert idejét múlta, ócska felfogásúnak kiáltotta ki a pártvezetés, nem feleltek meg az új, tökéletesnek kikiáltott kommunista eszméknek. No meg a háború utáni úgynevezett „területrendezés” okozta helyzetnek. A tanárok előadták a tananyagot, melyet mi jól-rosszul lejegyzeteltünk. Érett felnőtt koromban fedeztem fel, milyen szerencsések is voltunk. Ha a tankönyvek hiányoztak is, de voltak kitűnő, okos és bátor tanáraink! Akik úgy tudtak oktatni, hogy mindenféle magyarázat nélkül is megértették velünk, hogy a leadott tananyag egy kicsivel több, egy kicsivel másabb az előírtnál. Okos irányításukkal úgy tanultunk hazaszeretetet, hogy magát a szót, a fogalmat egy szóval sem említették. Nekünk, immár Romániában élő magyaroknak - ki sem mondottan-, hazánk NAGY-MAGYARORSZÁG volt! Szüleink, nagyszüleink meséi, regéi erősítették bennünk ezt az érzést, bennem legalább is, máig is kitartó mértékben.

Ezernyi apró alkalom segített buzgó és igaz magyar hazafiakká válni.  Iskolakórusunkkal, szívvel-lélekkel vallottuk magunkénak Kodály által megzenésített Berzsenyi ódájának eszméjét: „szabad nép tesz csudadolgokat”. A kolozsvári Farkas utcai Református templomban a zömmel konfirmandusokból álló Kálvin dalárda teljes átéléssel zengte Verdi Nabuccojából a rabszolgakórus dalát: „Mint a fecske, repülj messze földre/ Színarany szárnyú gondolat repülj el!/Rég nem látott hazámba kerülj el,/ Vár a hőn szeretett szép otthoni táj”. Nem is tudom, hogyan úsztuk meg büntetlenül!
Mily nagy volt az örömünk, mikor egy ragyogó napsütéses februári osztálykiránduláson a kolozsvári Árpád csúcs kilátójáról látni véltük a Kárpátok vonulatát, a Pop Ivántól a Retyezátig! Hazánk bástyáit!

Hatalmas lelkesedéssel hallgattuk a rádió sportadásait! Magyarország sportolóinak győzelmét sajátunknak éreztük! 56 a mienk is volt, sokan tettekkel is bizonyították ezt. Szerettük és csodáltuk Magyarországot! Hiszen lélekben ezernyi szállal kötődtünk hozzá!

„Ki nem tett meg mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem lészen. Ki pedig emberi s polgári kötelességeit híven teljesíté, az önérzésen boldog lehet, de lészen-e valósággal”?

Nem vagyok politikus. Sőt, soha nem is csábított ez a pálya. Csak néha-néha, nagy ritkán. Mikor már túl sok a vita, a pártok egymást mocskoló, sárba rángató, hazugságokkal megtűzdelt szópárbaja, olyankor szeretnék hatalmat magamnak, hogy ráripakodhassak a heveskedőkre: - Elég! Okulásukra aztán felolvasnám Kölcsey Ferenc csodálatosan fogalmazott, máig is érvényes intelmeit. (Parainesis). 

Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol.

Tóth Ildikó

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME