A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

Vajon mi az a tavaszi-márciusi varázslat, amitől felforr az emberek vére, szíve, a nemzetek öntudata?...Mi, magyarok, először egy márciusban álltunk talpra azért, hogy önálló, önrendelkező, önbecsülő nemzetté váljunk. Elődeink 12 pontban megfogalmazott kiáltványával azért tudott az egész magyar nemzet azonosulni, mert nem csupán a kiváltságosoknak szólt, hanem abban mindenki felismerte jogos igényeinek a beteljesülését. A nemzeti szimbólummá emelt piros-fehér-zöld zászló színei az erő, hűség, reménység hármas parncsát hirdette; a hűség pedig feltételezte – és feltételezi ma is – az összefogást, egymás terheinek keresztényi vállalását.
 
Elkerülhetetlen a párhuzam 1848-as szabadságharcunk és az észak-afrikai népek napjainkban zajló forradalomhulláma között, de amíg mi ünneplőbe öltözve, kitűzött kokárdákkal emlékezünk az egykori dicső napokra, addig ők most, ezekben az órákban (is) vívják harcukat (akár életáldozat árán is) szabadságukért, amelytől zsarnok veztőik túlságosan régen megfosztották őket.
 
Forradalmak kapcsán lehetetlen nem visszaaemlékezni az elmúlt huszonegy év bukott parancsuralmi rendszereire és diktátoraira, akik nemzedékek sorát tartották könyörtelen szorításukban. Amíg mi örültünk – és máig is örülünk - az elnyomók későn bekövetkezett, de remélhetően végleges eltávolításának, addig bizony sok más nép tovább élte-éli elnyomatásban, kiszolgáltatottságban és rettegésben a mindennapjait. Csodálatos és felemelő most tapasztalni, hogy az emberek szabadságvágya földrajzi távolságoktól, történelmi háttértől, kulturális örökségtől függetlenül, mindenütt és mindenkor ugyanaz, hiszen öntörvényű belső kényszerből ered - mint a tavaszi rügyek és bimbók lassú, makacs, megállíthatatlan erősödése a hosszú, hideg és sötét tél alatt és után.
 
Napjaink forradalmi megmozdulásai és felkelései, az elnyomottaknak a szabadság megszerzéséért tett erőfeszítése és életáldozata emlékeztessen mindannyiunkat, akik március idusán ünnepelni szoktuk történelmünk egyik legnagyobb eseményét arra, hogy továbbra is jól sáfárkodjunk az értékekkel, amelyeket 1848 bátorlelkű forradalmárai teremtettek és hagytak ránk örökségül.
 
A Híradó
 
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME