A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Egy festészeti kiállítás a göteborgi Művészeti Múzeumban

Emil Nolde: SZÍNVIHAROK

2015. október 3-tól 2016. január 17-ig

Színei miatt megkapó festészeti világ: ez a csalogató üzenet jön le az eseményt meghirdető, a múzeum homlokzatán elhelyezett óriásplakátról. Nolde vízfestményén a pipacsok szirmain keresztül hatoló fény izzik át, narancs piros - fekete-zöld éteri hangulatot teremtve. Valóban, a kiállítás első termébe lépve nem mindennapi művészeti szabadságról és képzelőerőről tanúskodó, amúgy kisméretű akvarellek fogadnak bennünket. Ez a találkozás döntő fontossággal bírhat a nézőnek a művész további munkáihoz való viszonyulásához. Gyorsan összeszámolom, kb. tíz kisméretű remekmű egy csoportban. Egy személyiség autentikus megnyilvánulásai. Elegendő, hogy a világ emlékezetébe vésse, ugyanis ezek a kis képek nagyon szépek. Bűbájos csodák. Ki mondhatja ezt még el magáról a mesterek közül? Talán csakis Watteau, vagy a hozzá hasonló nagy rajzművészek. Spontán játék a színekkel, a „valami lesz ebből” hozzáállás, ugyanakkor egyensúlymérlegelés, a rajz és kompozíció szabályainak ismerete, a mozdító-alakító erőknek a vizualitás törvényeinek való alárendelése. Végül a színharmóniák feszültségbe hozása a képzelőerő által, az „ez így jó nekem” - summázás. Tiszta költészet. Magával ragadó. Feltűnő, hogy ezeknek a kis akvarellpapírra festett munkáknak a széleit feltehetőleg maga a művész ollóval körbevágta, annyira szabálytalanok, hullámosak. Talán egy mesterségbeli fogás rejlik e mögött? Nem érek rá ilyen csekélységekkel törődni. További színes izgalmak kerülnek a látómezőmbe. A kiállítás rendezői a nagy és széles terem közepében áttetsző ruhaanyagot függesztettek ki, erre vetíttek egy korabeli filmrészletet, mozgásművészeti alkotást. Ezen a végtelenített szalagon egy hölgy arca és sálja tűnik fel, körkörös ovális mozgást ismételve. Valahogy hasonló módon, mint ahogy azt a kiállított képeken is felfedezhetjük. Marie Loise Fillers mozgásművész-táncosnő volt egykoron a festő egyik múzsája. Nolde Dániában látta meg a napvilágot Emil Hansen néven (1867-1958), Nolde helyiségben, amely annyira közel esik a német határhoz (Schleswig), hogy arra a nagyobb ország, bizonyos történelmi helyzetekben területi igényt is tartott fenn, olvasom a falakra kiírt svéd nyelvű ismertetőben.Emil szülői otthonában dánul beszéltek, de ő ennek ellenére németnek érezte magát. Nolde életét körülveszi egy olyan időszak, amikor Európa forradalmi módon megváltozott. Életében megalakult a Német Császárság, a Weimari Köztársaság és a nemzeti szocializmus, lezajlott két világháború. 1957-ben Nyugat-Németországban halt meg, a hidegháború kellős közepén. Annak ellenére, hogy politikailag viharos időben élt, ez aligha látható képein.

 

Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll
Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll

Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll

 

Ebben a teremben még virágos akvarelljei és mintegy tíz nagyméretű, kb.100x120 cm-es olajfestménye látható. Az olajfestmények tulajdonképpen a kis vízfestmények tudatos nagyításai, feldolgozásai. Az akvarellek úgynevezett „belső képek”, amelyek később a festővásznon felnagyítva, tudatos durvasággal, keresetlenséggel kerülnek megfogalmazásra. Talán ebből a frissességből is ered nem mindennapi kifejezőerejük. Művészünkről mostanában már megírják, hogy annak idején nemzetiszocialista törekvésekkel rokonszenvezett. Ennek ellenére Németországban elsőként tiltották be, „elfajzottnak” titulált festészetét. Ezért a harmincas évek végén, negyvenes évek elején kis belső képeket produkált csak, és nem állíthatta ki műveit. Belső száműzetésbe kényszerítették.

 


 

A kiállítás néhány műve

 Az egyenruhás múzeumőr figyelő tekintetétől követve átsétálhatunk az elsővel párhuzamos, szintén ugyanolyan nagyságú terembe. Itt szerzőnk bizonyos érett expresszionista, kifejezetten kolorista olajfestményei fogadnak.  Érdemes megemlíteni itt a helyi, göteborgi festőcsoportot, az úgynevezett „göteborgi koloristákat”. Ez egy közös elnevezés számos művészre, akik Svédország nyugati partjainál telepedtek meg. Többségük diák volt a göteborgi Valand művészeti iskolában az 1920-as években. Tor Bjurström volt a tanáruk. A kritikusok az 1930-as években felhívták a művészetkedvelők figyelmét, egy csoport festőre, akiketszínes lírai vonások különböztetnek meg a többi kortárs festőtől. Majd egy könyvet jelentettek meg róluk 1948-ban. Az intenzív, érzéki és néha szenvedélyes szín használata volt a közös, gyakran nyújtott formákkal párosítva.Nagyon eltérő művészek, és soha nem jelentek meg egy csoportban.„A festészet elsősorban költészet és színekben való fogalmazás. Amennyiben nem a színé az első szerep, akkor az lehet művészet, de festészet semmiképpen." – vallotta Ivan Ivarson festőművész. A legismertebb képviselői a következők: Ake Göransson, Ivan Ivarson, Nils Nilssson, Ragnar Sandberg, Inge Schiöler. Csendesen nyugtázhatjuk, hogy az Emil Nolde kiállítást valószínűleg múzeumpolitikai megfontolás hozhatta városunkba, ugyanis itt helyben van ezeknek a festőknek a legnagyobb gyűjteményük.

 

A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg
A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg

A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg

 

Néhány mesés csengésű színkompozíció után Nolde figurális vásznai fogadnak bennünket.Ebben a teremben képernyőről élvezhetünk egy újabb mozgásművészeti produkciót.

A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.
A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.

A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.

Emil Nolde pályafutása hosszú volt. Művészként csak az ötvenes éveiben történt meg számára az áttörés. Kezdetben a bútoriparban tanult, ahol fafaragóként és rajzolóként dolgozott, de illusztrátor is volt. A 1890-es vége felé, nagy volt a kereskedelmi sikere egy sor képeslapnak, melynek motívumai az Alpok csúcsait formázó emberi alakok. Ez a siker adta meg neki a lehetőséget, hogy folytassa a művészi pályafutását.

Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll
Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll

Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll

 

Emil Nolde ahhoz a művész generációhoz tartozott, akik szakítottak a 1800-as évekbeli európai művészeti hagyománnyal, és egy rövid ideig tagja volt a Die Brücke művészeti csoportnak. Ihlették a tengerentúli kultúrák, melyeket primitíveknek fogtak fel abban az időben. Érezhető, hogy primitív képeket akartak létrehozni, hogy a tudattalan mély rétegei felszínre kerülhessenek. A művészi kivitelezés inkább arról szólt, hogy kifejezi valami „mélyen jelentőset”, mintsem ábrázolni valami „ideiglenes külsőt”. A „primitív” művészetben látta Nolde  az élet és az erő kifejezését legelemibb formáiban, ahogy azt szándékozta közvetíteni saját művészetében is.


Ezen a kiállításon a művész mintegy kilencven legkifejezőbb festménye, akvarellek és grafikai nyomatok kaptak helyet. Közöttük új tájábrázolások, a berlini éjszakai élet, kerti motívumok, valamint egy válogatás a kis akvarellekből, az úgynevezett „Fiatal Máltai Képekből” (festetlen kép), melyeket titokban hozott létre a második világháború alatt, amikor Noldenak, annak ellenére, hogy a náci érzelmű volt, tilos volt bemutatni és eladni a művészetét.

 


 

 A kiállítás a Seebülli Emil Nolde Alapítvány és a Stockholmi Prince Eugen Waldemarsudde Művészeti Múzeum együttműködése által jött létre.

 

Csikós Tibor,

képzőművész

 

 

 
„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

„Életre szóló barátokat szereztem a Göteborgi Magyar Egyesület tagjaként”

Portré 2018. november 04.
Szalai Erzsébet férjével, Gézával és kislányukkal, Évával, kalandos út végén, több ausztriai és svédországi megálló érintésével, 1957 októberében érkezett meg Göteborgba. A házaspár kezdettől fogva tevékeny részt vállalt a helyi Göteborgi Magyar Egyesület létrejöttében. Szalai Géza ráadásul a SMOSZ 1974.…
Readmore

Egyesületek

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Eredményes megbeszélések végén, fontos döntések születtek a SMOSZ új konferenciatermében

Szeptember 22-én, szombaton tartotta hagyományos, őszi közgyűlését a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Az összességében kétnapos találkozón mintegy ötvenen…
Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Svédországban turnézott a szentegyházi Fili gyermekkórus

Szívet melengető koncertélményben részesített bennünket a Szentegyházi Fili gyermekkórus. A svédországi magyarok hatalmas összefogásának köszönhetően 140 gyermeket és…
Fili koncert Göteborgban

Fili koncert Göteborgban

A híres szentegyházi Fili Gyermekfilharmónia látogatott Svédországba és négy koncertet tartott Stockholmban, Uppsalában, Göteborgban és Ljungbyben. A Fili…
SOMIT-családi hétvége Hällebergában

SOMIT-családi hétvége Hällebergában

Ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. Szeptember második hétvégéjén rendezte meg a SOMIT éves családi hétvégéjét,…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Májusban teltházas busz kirándulást szerveztünk Ullaredbe, majd június elején grillpartival zártuk az első félévet. Az őszi aktivitásunkat szeptember…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…
Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

Zajlanak a munkálatok a Stockholmi Magyar Ház udvarán

A Magyarország Kormánya által kiírt pályázat sikerességelehetővé tette a Magyar Ház udvarának és parkolójának felújítását. A felújítási munkálatok…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME