A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Egy festészeti kiállítás a göteborgi Művészeti Múzeumban

Emil Nolde: SZÍNVIHAROK

2015. október 3-tól 2016. január 17-ig

Színei miatt megkapó festészeti világ: ez a csalogató üzenet jön le az eseményt meghirdető, a múzeum homlokzatán elhelyezett óriásplakátról. Nolde vízfestményén a pipacsok szirmain keresztül hatoló fény izzik át, narancs piros - fekete-zöld éteri hangulatot teremtve. Valóban, a kiállítás első termébe lépve nem mindennapi művészeti szabadságról és képzelőerőről tanúskodó, amúgy kisméretű akvarellek fogadnak bennünket. Ez a találkozás döntő fontossággal bírhat a nézőnek a művész további munkáihoz való viszonyulásához. Gyorsan összeszámolom, kb. tíz kisméretű remekmű egy csoportban. Egy személyiség autentikus megnyilvánulásai. Elegendő, hogy a világ emlékezetébe vésse, ugyanis ezek a kis képek nagyon szépek. Bűbájos csodák. Ki mondhatja ezt még el magáról a mesterek közül? Talán csakis Watteau, vagy a hozzá hasonló nagy rajzművészek. Spontán játék a színekkel, a „valami lesz ebből” hozzáállás, ugyanakkor egyensúlymérlegelés, a rajz és kompozíció szabályainak ismerete, a mozdító-alakító erőknek a vizualitás törvényeinek való alárendelése. Végül a színharmóniák feszültségbe hozása a képzelőerő által, az „ez így jó nekem” - summázás. Tiszta költészet. Magával ragadó. Feltűnő, hogy ezeknek a kis akvarellpapírra festett munkáknak a széleit feltehetőleg maga a művész ollóval körbevágta, annyira szabálytalanok, hullámosak. Talán egy mesterségbeli fogás rejlik e mögött? Nem érek rá ilyen csekélységekkel törődni. További színes izgalmak kerülnek a látómezőmbe. A kiállítás rendezői a nagy és széles terem közepében áttetsző ruhaanyagot függesztettek ki, erre vetíttek egy korabeli filmrészletet, mozgásművészeti alkotást. Ezen a végtelenített szalagon egy hölgy arca és sálja tűnik fel, körkörös ovális mozgást ismételve. Valahogy hasonló módon, mint ahogy azt a kiállított képeken is felfedezhetjük. Marie Loise Fillers mozgásművész-táncosnő volt egykoron a festő egyik múzsája. Nolde Dániában látta meg a napvilágot Emil Hansen néven (1867-1958), Nolde helyiségben, amely annyira közel esik a német határhoz (Schleswig), hogy arra a nagyobb ország, bizonyos történelmi helyzetekben területi igényt is tartott fenn, olvasom a falakra kiírt svéd nyelvű ismertetőben.Emil szülői otthonában dánul beszéltek, de ő ennek ellenére németnek érezte magát. Nolde életét körülveszi egy olyan időszak, amikor Európa forradalmi módon megváltozott. Életében megalakult a Német Császárság, a Weimari Köztársaság és a nemzeti szocializmus, lezajlott két világháború. 1957-ben Nyugat-Németországban halt meg, a hidegháború kellős közepén. Annak ellenére, hogy politikailag viharos időben élt, ez aligha látható képein.

 

Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll
Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll

Emil Nolde, Vörös pipacsok (dátum nélkül) © Nolde Stiftung Seebüll

 

Ebben a teremben még virágos akvarelljei és mintegy tíz nagyméretű, kb.100x120 cm-es olajfestménye látható. Az olajfestmények tulajdonképpen a kis vízfestmények tudatos nagyításai, feldolgozásai. Az akvarellek úgynevezett „belső képek”, amelyek később a festővásznon felnagyítva, tudatos durvasággal, keresetlenséggel kerülnek megfogalmazásra. Talán ebből a frissességből is ered nem mindennapi kifejezőerejük. Művészünkről mostanában már megírják, hogy annak idején nemzetiszocialista törekvésekkel rokonszenvezett. Ennek ellenére Németországban elsőként tiltották be, „elfajzottnak” titulált festészetét. Ezért a harmincas évek végén, negyvenes évek elején kis belső képeket produkált csak, és nem állíthatta ki műveit. Belső száműzetésbe kényszerítették.

 


 

A kiállítás néhány műve

 Az egyenruhás múzeumőr figyelő tekintetétől követve átsétálhatunk az elsővel párhuzamos, szintén ugyanolyan nagyságú terembe. Itt szerzőnk bizonyos érett expresszionista, kifejezetten kolorista olajfestményei fogadnak.  Érdemes megemlíteni itt a helyi, göteborgi festőcsoportot, az úgynevezett „göteborgi koloristákat”. Ez egy közös elnevezés számos művészre, akik Svédország nyugati partjainál telepedtek meg. Többségük diák volt a göteborgi Valand művészeti iskolában az 1920-as években. Tor Bjurström volt a tanáruk. A kritikusok az 1930-as években felhívták a művészetkedvelők figyelmét, egy csoport festőre, akiketszínes lírai vonások különböztetnek meg a többi kortárs festőtől. Majd egy könyvet jelentettek meg róluk 1948-ban. Az intenzív, érzéki és néha szenvedélyes szín használata volt a közös, gyakran nyújtott formákkal párosítva.Nagyon eltérő művészek, és soha nem jelentek meg egy csoportban.„A festészet elsősorban költészet és színekben való fogalmazás. Amennyiben nem a színé az első szerep, akkor az lehet művészet, de festészet semmiképpen." – vallotta Ivan Ivarson festőművész. A legismertebb képviselői a következők: Ake Göransson, Ivan Ivarson, Nils Nilssson, Ragnar Sandberg, Inge Schiöler. Csendesen nyugtázhatjuk, hogy az Emil Nolde kiállítást valószínűleg múzeumpolitikai megfontolás hozhatta városunkba, ugyanis itt helyben van ezeknek a festőknek a legnagyobb gyűjteményük.

 

A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg
A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg

A Nolde kiállítás részlete 2015, Göteborg

 

Néhány mesés csengésű színkompozíció után Nolde figurális vásznai fogadnak bennünket.Ebben a teremben képernyőről élvezhetünk egy újabb mozgásművészeti produkciót.

A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.
A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.

A művész múzsája ezúttal Mary Wigman táncművész, korabeli fekete-fehér filmen. Ez a hölgy az expresszionizmus és modern tánc úttörő alkotója volt.

Emil Nolde pályafutása hosszú volt. Művészként csak az ötvenes éveiben történt meg számára az áttörés. Kezdetben a bútoriparban tanult, ahol fafaragóként és rajzolóként dolgozott, de illusztrátor is volt. A 1890-es vége felé, nagy volt a kereskedelmi sikere egy sor képeslapnak, melynek motívumai az Alpok csúcsait formázó emberi alakok. Ez a siker adta meg neki a lehetőséget, hogy folytassa a művészi pályafutását.

Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll
Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll

Emil Nolde, nyílt tengeren - viharfelhők, 1948 Olaj, vászon © Nolde Stiftung Seebüll

 

Emil Nolde ahhoz a művész generációhoz tartozott, akik szakítottak a 1800-as évekbeli európai művészeti hagyománnyal, és egy rövid ideig tagja volt a Die Brücke művészeti csoportnak. Ihlették a tengerentúli kultúrák, melyeket primitíveknek fogtak fel abban az időben. Érezhető, hogy primitív képeket akartak létrehozni, hogy a tudattalan mély rétegei felszínre kerülhessenek. A művészi kivitelezés inkább arról szólt, hogy kifejezi valami „mélyen jelentőset”, mintsem ábrázolni valami „ideiglenes külsőt”. A „primitív” művészetben látta Nolde  az élet és az erő kifejezését legelemibb formáiban, ahogy azt szándékozta közvetíteni saját művészetében is.


Ezen a kiállításon a művész mintegy kilencven legkifejezőbb festménye, akvarellek és grafikai nyomatok kaptak helyet. Közöttük új tájábrázolások, a berlini éjszakai élet, kerti motívumok, valamint egy válogatás a kis akvarellekből, az úgynevezett „Fiatal Máltai Képekből” (festetlen kép), melyeket titokban hozott létre a második világháború alatt, amikor Noldenak, annak ellenére, hogy a náci érzelmű volt, tilos volt bemutatni és eladni a művészetét.

 


 

 A kiállítás a Seebülli Emil Nolde Alapítvány és a Stockholmi Prince Eugen Waldemarsudde Művészeti Múzeum együttműködése által jött létre.

 

Csikós Tibor,

képzőművész

 

 

 
Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Portré 2018. december 15.
Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Előző lapszámunkból Antal Józsefet és Dobos Tamást ismerhette meg az olvasó, ezúttal pedig Sebestyén Marianna malmői, Bálint Réka…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME