A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Mesék, mondák, mítoszok felnőtt testben rejtőző gyermeklelkeknek

Az irodalomhoz való viszonyunk bizonyos szempontból befolyásolva van a társadalomhoz való viszonyunk által. Gyerekkorunkban természetes, hogy Holle anyóval, a csillagszemű juhásszal vagy Csipikével töltsük az időnket. De ahogy növünk és fejlődünk, egyre inkább „felnőttebb” és „komolyabb” könyvek felé terelik tanítóink a figyelmünket. Ennek több előnye is van, szókincsünk gazdagodik, és az elménk fejlődik. Gyerekkorunk hűséges társai pedig egyre inkább a háttérbe szorulnak még akkor is, ha örök nyomot hagynak a lelkünkben.

Egy igen nehézkes regény közepén, amit csak kötelességérzetből olvastam,  arra ébredtem, hogy amire igazából vágyok, az nem más, mint egy gyönyörű mese, valami fantasztikus, lehetetlen, túlzott de mégis egyszerű és nagyszerű. Keresgélni kezdtem új könyvek után, valami olyasmit akartam, mint a régi meséskönyveim, de valami új formában. Így akadtam rá két gyöngyszemre: Katherine Arden A medve és a fülemüle és Helene Wecker A gólem és a dzsinn című műveire. Könyvek, melyekben varázslatos módon van összefonódva a mesék és legendák világa a valósággal. Olvasóként csak be kell hunynunk a szemünket, és máris elhisszük, hogy az elénk festett kép, akár valóság is lehetne.

Arden regénye az orosz mesevilágot eleveníti meg. Vasilisa és családja a vadon küszöbén él egy kis faluban. A telek kegyetlenül hidegek, hosszúak és sötétek. A gyerekek a tűzhely köré gyűlve töltik a téli estéket, miközben a dajkájuk meséket és legendákat mesél. Vasilisa folyamatosan a nagyvilágról álmodozik, mindent elkövet, hogy a munkáját elkerülje és inkább az erdőben rohangáljon. A ház körül és az erdőben megismeri a régi mesék lényeit. Ezek a lények furfangosak és csalókák, mindent elkövetnek, hogy életben maradjanak. Régen, amikor az emberek tisztelték őket, nyugodtan éltek, hiszen bőven tudtak táplálkozni az emberek hitén, félelmén és az apró áldozatokon, mint például egy cseppnyi méz itt, vagy egy morzsányi kenyér amott. Ahogy az évek teltek, a lények mesévé váltak, és az emberek egy új vallás felé fordultak. Vasilisa mostohaanyja egy nagyon vallásos asszony, aki a régi lényekben ördögöket és gonosz szellemeket lát, és a fővárosból egy papot hív, hogy megmentse a falu népét az ördögtől. Az új pap félelmet ébreszt a falubeliek lelkében, és egyre inkább eltávolítja a népet a régi lényektől, mit sem sejtve, hogy ezek a lények az emberek védői. A félelem meggyengíti a tél királyát, és szinte elpusztítja az udvar és az erdő őreit. Vasilisa mindent elkövet, hogy megmentse a lényeket, de minden erejére szüksége lesz, amikor egy régi gonosz lény kezd ébredezni, táplálva az emberek félelme által.

Helene Wecker két nemzet kultúráját használja ihletésül, regénye hősei Chava, a zsidó gólem, és Ahmad a szír sivatagi dzsinn. Chava egy agyagból formált lény, akit kabbalisztikus mágia által hoz életre egy rabbi. Ahmad egy tűzlény, akit egy mágus rabszolgaságba ejt, és végül egy fémpalackba zár. Ahmad egy hedonista, aki a pillanatnak él, Chava egy altruista, aki folyamatosan arra törekszik hogy másokon segítsen. A két mitikus lény New Yorkban talál egymásra és együtt indulnak éjszakánként felfedező útra a városon keresztül. A gólem és a dzsinn történetein keresztül ablak nyílik a tizenkilencedik századvégi életbe és a migránsok által alapított kis negyedek életébe. A gólem a kis zsidó társaságban talál magának helyet egy öreg rabbi segítségével, és egy pékségben kezd dolgozni. A dzsinn pedig Kis-Szíriában talál otthonra, és egy bádogosnál kap állást. Két különleges lény élete tárul elénk egy mindennapi világban. A kérdés csak az, mi a sorsuk? Egy átlagos életet élni? Rabszolgává válni? Vagy lerázni a bilincseket és szabadnak lenni?

Arden és Wecker felejthetetlen módon mutatkoztak be az irodalom világában, hiszen két remekművet alkottak. A mese és legendák világát szakértő módján fonták össze a valósággal és történelmi elemekkel. A fantázia és a valóság közötti fonal sokszor elmosódik. Mindennapi életképeket tesznek felejthetetlenné egy csipet varázslattal. Arden egyszerű falusi világa akár dédnagyszüleink mindennapja is lehetne. Wecker Kis-Szíriája akár a svédországi magyar közösség is lehet. Az egyik regény nosztalgia, a másik pedig egy hasonlat.

Hogy mért estem szerelembe ezzel a két regénnyel? Mert a két történet nektárként táplálta a bennem rejtőző gyereket, aki a régi mesék után vágyott, a felnőtt részem meg gyönyörködött a sok apró pillanatképben és embersorsban, a sorok közötti mondanivalóban.

Balla Zsuzsa

 
 
Nélküled nem sikerülhet!

Nélküled nem sikerülhet!

Kedves Olvasó! 2020. október 31.
Kedves Híradó Olvasók!   A nyár után újra itt az ősz, a szeptemberi hűvöskés idő. Azért még van esélyünk időnként elcsípni néhány órát, amikor felmelegít a napsugár. „Légy felfedező a saját folyóidon és óceánjaidon!” – mondta egy helyütt H. D.…
Tovább
Balatoni biciklitúra 2.0

Balatoni biciklitúra 2.0

Kárpát-medence 2020. október 31.
Furcsa időszakot tudhatunk magunk mögött. A koronavírus-járvány szabta korlátok arra hívtak, hogy mindenki azt az országot ismerje meg még jobban, amelyikben éppen él. A félbeszakadt „kőrösis”, svéd hónapok után ismét Magyarország tájait járom. A pandémia hullámai között akadt azért lélegzetvételnyi…
Tovább
Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Képzőművészet 2020. október 31.
A nyári szabadságom elején egy szakmai szervezetet kívántam meglátogatni Budapesten, a galériák sokaságáról ismert Falk Miksa utcában. Sajnos nem volt szerencsém, a vírushelyzet miatt zárt ajtókat találtam a hivatalban. Visszafelé, a Körút felé haladva kis, zománcozott állatfigurák sokaságát fedeztem fel…
Tovább
„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

„Megfogott minket a befogadó légkör, a családias hangulat…”

Portré 2020. október 31.
A malmői Pannónia Klub vezetősége több új taggal bővült, fiatalodott a csapat. Az élénk egyesületi élet legfőbb tanújele az a nyári beszámoló, melyet lapunk első felében olvashatunk, az Egyesületek rovatban. Beszélgetőtársaim ezúttal Berecki Emőke és Lukács Andrea voltak.   Antal…
Tovább

Egyesületek

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Egy komoly kérdés foglalkoztatta a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület tagjait a szeptemberi tanévévnyitó kirándulásuk előtt. Nevezetesen, hogy…
Nyár a Pannóniával

Nyár a Pannóniával

A koronavírus-járvány által megnehezített időszak azt hiszem, több mindenre megtanít(ott) bennünket. Például, hogy értékeljük azt, ami a közvetlen…
Kedves magyarok!

Kedves magyarok!

Sajnálkozva jelentem, hogy – mint néhányunk előtt már ismert is – a nyár elején végleg befejezte működését a…
Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Hasonlóan más egyesületekhez, tavasszal minden fizikai találkozást igénylő programunkat törölnünk kellett az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesületnél (UMSE) is. Az…
Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Immáron második alkalommal rendezte meg Szent István napi sokadalom elnevezésű rendezvényét a ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület. A dél-svédországi…
Nem mindennapi strandparti

Nem mindennapi strandparti

2020 júniusában az egykori LMKF fiatalok csoport megrendezte első víz melletti szabadtéri programját, a strandpartit. Hihetetlen érdeklődést vont…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME