A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Az erdő Misztikusa Feljegyzések a vadonból

„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet, nehogy a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem” – írta Henry David Thoreau, amikor kiköltözött a vadonba.

 

Thoreau nevével Hamvas Bélánál találkoztam először. Éppen a Waldenre hivatkozott valahol futólag, de a kontextus megragadt bennem és nemrég jutott újra eszembe valamiért. Nem volt egyszerű hozzájutnom a magyar fordításhoz, egyrészt nehezítette, hogy külföldön élek, de rövid kutakodás után világossá vált, hogy egyébként is ritkának számít és alig hozzáférhető, előrendelés útján esetleg, mert raktáron nem nagyon találtam egyik forgalmazónál sem. Ezért aztán maradt az elektronikus formátum, úgy volt végül a legegyszerűbb. Igaz, választhattam volna az autentikus angol nyelvű kiadást is, de szerettem volna az anyanyelvemen olvasni.

Thoreau egyébként mostanában mindenképpen aktuális, hiszen a klímaválságok korát éljük és az író éppen e problémákra hívja fel – többek között – főművében a figyelmet. Ezenkívül egyfajta archaikus reneszánsz is megfigyelhető napjainkban és ezekkel a törekvésekkel is sok helyen egybecseng a Walden.

Thoreau-t sokan az első környezetvédőnek tartják és nem véletlenül, hiszen meglátásai mai napig megállják helyüket a témában, sőt mi több egyenesen progresszívnak számítanak.

 

A Walden 1854-ben jelent meg, és azalatt a kicsivel több, mint két év alatt íródott (egészen pontosan két év, két hónap, két nap), amikor az akkor a harmincas éveiben járó író kiköltözött a vadonba és saját kezűleg épített egy kis kunyhót, melynek ablakai a „Föld szemére” – azaz a Walden-tóra – néztek az amerikai Massechusetts államban.

A 15 négyzetméteres házikóban csak a legszükségesebb bútordarabok álltak, melyeket szintén saját maga készített el.

A környéket bejárva folyamatos elmélkedések közepette készült az amerikai természeti irodalom egyik legfontosabb műve, melynek lényege a civilizáció természetre gyakorolt pusztító hatásain, illetve a természettel való összhangban élés fontosságán alapul.

„Thoreau szerint a civilizáció pusztítja a természetet, és az embert megfosztja attól, hogy figyelmét a lét fontos kérdéseinek szentelhesse; az emberi kultúrának a természethez kell igazodnia.”

Hosszasan fejtegeti, egyfajta naivnak tűnő, mégis hatásos nyelvezetén keresztül, hogy az ember a saját szükségletein túlmutató, folyamatos kapzsi sóvárgása valójában önmagát helyezi ezzel rabszolga sorba, saját barmai és ingóságai hajtják uralmuk alá.

 

„Thoreau, Thoreau – egy hangosabb jelszó is lehetne, a polgári engedetlenségéé. Az ő nevéhez fűződik ez a fogalom – ugyanis ő írta le először: Civil Disobedience. Mondván, az állampolgár joga, sőt kötelessége, hogy bizonyos körülmények között nem-kollektív erőfeszítéssel az erkölcsileg helyes magatartásra magánemberként kényszerítse az államszervezetet. Mert az öntörvényű író-filozófus a maga módján akart lélegezni. A kormányhatalomnak »nem lehet joga a teljes személyemre és vagyonomra« – vallotta –, »hanem csak annyi, amennyit átruházok rá. (…) Engem csak azok kényszeríthetnek valamire, akik valamilyen magasabb törvénynek engedelmeskednek, mint én.«”

 

Forrs---Pinterest

 

„Thoreau ezen felül már azelőtt felhívja a figyelmet a minimalizmus, a visszafogott fogyasztás szükségességére, mielőtt egyáltalán kialakult volna a »fogyasztói társadalom« definíciója – ezzel pedig kábé 100-150 évvel megelőzte korát. De még ennél is fontosabb, hogy ezek az írások egy olyan erkölcsöt írnak le, ahol az egyén morális törvényei nem a közösségből, nem is az egyházból, hanem önmagából, saját szuverenitásából vezethetőek le – Kantéhoz mérhető erejű maximák ezek.”

 

Olvasás közben elcsodálkoztam, mennyire egyszerű, mégis mennyire gyönyörű a nyelvezet. Az ember könnyen abba a tudatállapotba kerül, amiből az író is merítette az írás erejét. A csöndes szemlélődés meditatív állapota, a természettel való transzcendentális kapcsolat hatja át az olvasót.

Legszívesebben beleragadnék ebbe a békés állapotba és elmémet hagynám a lét megélésének ezen irányába terelődni.

Érzem, hogy alapvetően igaza van Thoreau-nak a civilizált világ őrületével, illetve a természet isteni jellegű felismerésével kapcsolatban, mégis az ebben a rendszerben formálódott egóm hajlamos elutasítani ezeket a meglátásokat. És éppen ez a rejtett metafizikai ébresztő jelleg, ami miatt nagyon fontos a Walden.

Egyébként örülök neki, hogy így 40 körül talált meg ez a könyv, korábban lehet, beletört volna a bicskám. Persze ez teljesen szubjektív, ezért mégis bátran ajánlom bármelyik korosztálynak.

 

 

Felhasznált irodalom

 

 

Írta: Csépányi László

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME