Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott rám a fülszöveg, illetve az is nagyon érdekesnek ígérkezett, hogy kínai szerző művéről van szó. Mondjuk úgy, hogy egyfajta egzotikum, ami kíváncsivá tett, már csak azért is, mert a műfaj legjelentősebb írói alapvetően nyugatiak és mindig is érdekelt, hogy például egy kortárs ázsiai művész hogyan látja, láttatja a tudományos-fantasztikus zsánert.
Cixin Liu, foglalkozását tekintve mérnök, lelkes sci-fi rajongóból avanzsált főállású íróvá, negyedik regénye A háromtest-probléma, ami az angol fordítást követően azonnal elnyerte a téma legrangosabb elismerését, a Hugo-díjat. Ezzel egyértelműen magára vonva a nemzetközi olvasóközönség figyelmét. Három kötetben teljesedik ki a mű, így trilógiáról beszélhetünk.
A regény alapfelvetése klasszikus téma a műfaj keretein belül: kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval. A megvalósítás viszont nem szokványos.
A regény sztorija az 1960-as évek Kínájában indul a kulturális forradalom idején, ami sokat merít az 1963-ban született író gyermekkorából. Ebben az egyszersmind érdekes, de egyben kegyetlen időszakban Ye Wenije, a történet főhősnője kislányként végignézi, ahogy a Vörös Gárdisták agyonverik tudós apját nézetei miatt és a későbbiekben ő maga is politikailag mellőzött, szintén a tudományos pályáján. Egy munkatáborba kerül, ahol erdőirtásra küldik és a barbár pusztítás miatt tovább gyűlik benne az emberiséggel szembeni undor és kiábrándultság.
Itt kerül szóba Rachel Carlson Néma tavasz című írása is, ami szintén a '60-as évekhez köthető, amiben az ökológus, tengerbiológus írónő elsőként ír az ember és a természet kapcsolatáról, annak tükrében, hogy a növényeken alkalmazott rovarirtó szerek mind a növény- és állatvilágra, mind az emberiségre beláthatatlan hatást gyakorolnak, illetve a technológiai fejlődés szabályozásáról, mivel az gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete, és sajnos ezt manapság is abszolút a bőrünkön érezhetjük egy nukleáris tél lehetőségének árnyékában.
Ye élete akkor vesz fordulatot, amikor egy titkos katonai bázisra kerül, ahol szakértelmére van szükség az akkori űrversenyben és miközben felismeri a bázis valódi jelentőségét, az emberiségbe vetett hitét végképp elveszíti, ezért az egész civilizációt érintő lépésre szánja el magát.
A múlt történéseivel párhuzamos szálként megjelenik a jelen Kínája is, ahol szintén rejtélyes események történnek. Neves tudósok menekülnek az öngyilkosságba egy ismeretlen fenyegetés elől. Itt tűnik fel a másik főszereplő Wang Miao, a nanotechnológiával foglalkozó tudós, akinek segítségét kéri egy nemzetközi nyomozócsoport, hogy felgöngyölíthessék az ügyet. A szálak egy „a háromtest probléma” elnevezésű virtuális világban játszódó játékhoz vezetnek, amit Wang hamar kiismer és rájön, hogy a játék egy idegen civilizáció küzdelmeit, bukásait és feltámadásait járja végig és ezen a ponton fonódik össze a Föld és a Trisolaris sorsa végérvényesen, illetve a múlt és a jelen is összekapcsolódik, amikor Ye a csalódott kozmoszkutató és Wang találkoznak.
Hard sci-fi-ről van szó, ami azt jelenti, hogy a tudományos megközelítés a megszokottnál mélyebben járja át a fantasztikumot. Rengeteg matematikai tézissel, képlettel kerül kapcsolatba az olvasó, ami eleinte szokatlan lehet, de mégsem különösebben megerőltető vagy követhetetlen. Maga a „háromtest probléma” kifejezés is egy létező kvantumfizikai jelenség leírása.
Sok szálon futó, komplex, számtalan réteget magában foglaló mű, ahol a tudomány olyannyira elmélyül, hogy szépen lassan spiritualitássá alakul (gondolok itt a buddhizmus és a kvantumfizika átfedéseire), tükröt tartva az emberiségnek, a kollektív és az egyéni egó gyarlóságának.
Liu rendkívüli tehetséggel ragadja magával az olvasót. Tudomány, filozófia, fantasztikum és akció keveredik pontosan megfelelő arányban ahhoz, hogy az apróbb hibák ellenére is mint remekműre tekintsünk, és utazzunk tovább a következő kötetek lapjaira.
