A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Balti tenger hableánya

            Franciska friss, karcsú, fiatalos megjelenésű, mosolygós, szerény teremtés. Egy beszélgetés kapcsán véletlenszerűen hallottam meg, hogy télen-nyáron megmártózik a tengerben. Nem akartam hinni a fülemnek, így rákérdeztem. A hír igaz! Mielőtt mindenki azt hinné, hogy valahol a Karib-tenger partján vagyunk, el kell oszlatnom az illúziókat. Svédországban, Malmőben járunk. Jómagam eléggé fázós vagyok, így számomra csodálatra méltó mindenki, aki a hideget a barátjának tudja. Svédországi tartózkodásom alatt több ízben látok – számomra – alulöltözött embereket az utcán, de még mindig rácsodálkozom azokra, akik télvíz idején – amikor én úgy tekerem a nyakam köré a sálamat, hogy gyakorlatilag csak a két szemem látható – rövidnadrágban és szandálban (zokni nélkül!!!) flangálnak. Szerencsés vagyok, mert Skånéban a tél enyhe, a hőmérő higanyszála igen ritkán csúszik a negatív tartományba. Ennek ellenére már a gondolattól, hogy plusz öt fokban, teljesen pőrén pancsoljak a vízben, kiráz a hideg. Nem úgy Kovács Franciskát, aki tizenegy évesen került Svédországba a délvidékről, Óbecséről. 

Ő ugyanis heti három alkalommal megmártózik a Balti-tengerben, igen, télen is. Beszélgetésünk napján is, amikor három és fél fokos volt a víz.

- Hogy történik ez a „szertartás”?

- Először megmártózom a vízben, s ezután szaunázom cirka fél órát, s aztán megint megyek a tengerbe, s ismét egy kis szauna következik.

- Mikor kezdted ezt az őrült sportot?

- Ez úgy történt, hogy huszonöt évvel ezelőtt a fiatalabbik lányom – aki akkor tizenhét éves volt – kapott egy ingyen jegyet, hogy próbálja ki a szaunát Ribersborgon. Ő kérte, hogy tartsak vele. S úgy gondoltam, ha más nem halt bele, én sem fogok, próbáljuk meg! – mondja mosolyogva. 

- Azóta szakadatlanul kijársz a tengerre?

- Eleinte ritkábban jártam, de amióta nyugdíjas vagyok – ennek immár tizennégy éve –, minden héten hétfőn, szerdán és pénteken hódolok ennek a szenvedélyemnek, hiszen most van rá bőven időm. Nyáron szinte az egész napot ott töltöm.

- Van társad vagy egyedül lubickolsz a jeges habokban?

- Szabadúszó vagyok!

 

Franciska-portre

 

- Hogyan tartod magad ilyen jó formában?

- Minden reggel tornázom, mindig is mozogtam valamit, nem dohányzom annak ellenére, hogy a dohánygyárban is dolgoztam és az egészséges táplálkozásra is figyelek.

- Gyerekként kerültél ide, itt szocializálódtál, szépen beszéled a magyar nyelvet. Hogy sikerült megőrizned az anyanyelvedet?

- Nem volt könnyű. Egyedüli magyar családként kerültünk Nossebróba, de természetesen magyarul beszéltünk otthon. 1962-ben, amikor letelepedtünk, nagyon hamar megtanultam a svéd nyelvet, mert a szüleink dolgozni kezdtek, minket, a nővéremmel pedig beraktak az iskolába. Gyerekközegben pedig hamar megy a nyelvtanulás. A beszéddel nem volt gondom, nem úgy a helyesírással. A nővéremmel egyszerűbb svédül beszélgetnem, mert gyerekként még nem alakult ki a teljes szókincsünk, azokat a kifejezéseket, amelyeket egy felnőtt már ismer, mi itt, svédül tanultuk meg, ezért így egyszerűbben tudjuk kifejezni magunkat. Mind a nővérem, mind jómagam magyar férjet választottunk, tehát otthon volt lehetőség magyarul beszélni, de bevallom, itt is a svédet preferáltuk. Aztán a gyerekek óvodába kerülésekor leginkább a svédet használtuk, mert vannak olyan szavak, amelyeket mi sem ismerünk magyarul, csak svédül, így volt kényelmes, most már sajnálom. Manapság, ha a család összejön, a sógorom kérésére mindig magyarul beszélünk. Aztán a magyar közösségek, a Hungaroclub és a Pannónia klub – mindkettőnek tagja vagyok –, ahová a rendezvények miatt járunk, szintén arra ösztönöz, hogy az anyanyelvemet használjam. 

- Mit jelentenek számodra a malmői magyar programok?

- A bálokat szeretem a legjobban, ugyanis nosztalgikus érzéseket kelt bennem. Otthon édesapám ezeket a melódiákat hallgatta, ezen nőttem fel, szinte mindegyiket ismerem. Kellemes a társaság, azonosak a gyökereink. Jól érzem magam abban a közegben.

- Franciska, remélem, még hosszú évekig hódolhatsz szenvedélyednek és erősíted a magyarok táborát Malmőben, ehhez jó egészséget kívánok!

 

Interjú és szöveg: Sebestyén Marianna

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Olvasó! 2021. október 07.
Lassanként beköszönt az ősz, rövidülnek a nappalok, hűvösebbek az éjszakák, színt váltanak a lombok, mielőtt lehullva avarrá válnak. Az évkör azon időszakában járunk, amikor egymást érik a nemzeti ünnepeink, emléknapjaink. A nyárvégi augusztus 20-a az államalapítás és az államalapító Szent…
Tovább
A lélek sötét éjszakája

A lélek sötét éjszakája

Könyvespolc 2021. október 07.
(Magyarázatok a Kármel hegyre vezető út című vershez)
Tovább
Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Képzőművészet 2021. október 07.
Fekete és szürke négyzetes felületek montázsai különböző változatokban, nagyon munkásan és személyes kézírással – valahogy ez a kiállítás látogató első benyomása, az egy vajdasági művésztelepet is megjárt svéd művésznő „What remains are future ruins”vagy svédül „Det som återstår är framtida…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább

Egyesületek

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Új vezetőséggel, de a korábban megszokott lelkesedéssel és izgalommal kezdte meg az előttünk álló tanévet a göteborgi Tavaszi…
Viszlát nyár, jó volt veled!

Viszlát nyár, jó volt veled!

Élménybeszámoló a malmői Pannónia klubból. A nyár ismét mozgalmasan telt. Több kisebb-nagyobb lélegzetű programunk volt, sok időt töltöttünk…
Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

A koronavírus miatt az év első öt hónapjában egyesületünk nem talákozott zárt helyiségben. Áprilisban tagjaink egy része szabadtéri…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME