A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Húshagyókeddi skandináv édesség, a semla

Húshagyókedd a vízkereszttől tartó farsangi időszak utolsó napja. Franciául mardi gras, angolul shrove tuesday vagy fat tuesday – svédül Fettisdag vagy fett tisdag – mindegyik ugyanazt jelenti: kövér kedd.

Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. Az elnevezés a latin eredetű carne (hús) és levare (elhagyni) fordítása. A karnevál eredetileg télbúcsúztató, tavaszköszöntő maskarás, zenés-táncos ünnep, amit ezen a napon tartottak, és még éjfél előtt befejeződött. A velencei karnevál utolsó napja.

A keresztény hagyomány szerint a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap, húshagyó kedd éjszakáján véget ér a farsangi időszak. Valamikor a szombat estétől húshagyókedd éjfélig tartó időszakot farsang farkának nevezték, mikor is megengedett a torkosság, a zsírdúsabb ételek és az édesség „bővebb” fogyasztása. Ennek az időszaknak Európa-szerte egyik jellegzetes étele a fánk. Máshol palacsintát sütnek, a skandináv államokban egy főleg mandulamasszával, tejszínhabbal töltött zsemleszerűséget, melynek általánosan elfogadott neve a Semla.

Hamvazószerdától – ami a keresztény naptári évben a farsangi időszak utáni első nap – húsvétig tart a 40 napos nagyböjt. Hamvazó, mert a katolikus hagyomány szerint a misén a pap az előző évi szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára.

Húsvétra készülődve elcsendesedünk, az evést is visszafogjuk. Nemcsak a húst hagyhatjuk el, hanem a nehéz, zsíros ételeket és az édességet is.

A katolikus időkben húshagyókedd volt az utolsó, bő és zsíros étkezést megengedő nap a húsvétig tartó negyvennapos böjt előtt. Ahogy a neve is mutatja, az volt a cél, hogy minél táplálóbb, bőségesebb, legalább hét fogásból álló étkezéssel valóban felkészülhessenek a 40 napos böjtre. A magas kalóriatartalmú ételek miatt lett ennek az eredetileg fehér keddnek (vit tisdag) neve kövér kedd (fettisdag; (fett tisdag). A hozzá fűződő hagyományok fennmaradtak azt követően is, hogy a reformációval a böjt szabályai eltűntek. A 19. században a nagyböjt előtti időszakban gyakori eledel volt a magas zsírtartalmú leves és a sertéskolbász. A desszertet – mivel ekkor adódott az utolsó lehetőség a tej, a tojás és a fehér búzaliszt fogyasztására – gazdaságos és ésszerű volt zsemle formájában elkészíteni. 

A „kövér napi” zsemlét (Fastlagsbulle), közismertebb néven zsíros keddi zsemlének (Fettisbulle) vagy egyszerűen zsemlének (Semla) nevezik. Semla – elnevezése a latin simila szóból ered, melynek jelentése finomliszt. És ez tökéletesen fedi is a lényeget, hiszen a sütemény tésztájának összetétele nagyjából ugyanaz, mint a kenyértésztáé, de finomliszttel készítve. A finnországi svédeknél a mai napig is semla a neve a közönséges zsemlének.

A múlt század elején Dél-Svédországban még közismert volt a Hetvägg, forró fal, vagy Fetägg, forró falat, mely mély tálban, forró tejjel tálalt – talán már kissé szikkadt – zsemle megnevezése. Az 1800-as években még nem került töltelék bele, csak némi fahéjjal, porcukorral szórták le. Hagyományosan a nagyböjt előtti, úgynevezett bikahétfőn fogyasztották őket. 

Svédországban a zsemlét általában tejszínhabbal és mandulamasszával töltötten fogyasztják. Sok helyen fennmaradt az a valószínűleg régi hagyomány is, hogy egy mélytányérba teszik a zsemlét, köré meleg tejet öntenek. Ez az úgynevezett „forró fal” Norvégiában és Dániában a mai napig is népszerű. A norvég és a dán fastlagsbullar mandula paszta helyett lekvárral és néha vaníliás krémmel töltött. Finnországban a mandulapépet ugyanúgy használják, mint Svédországban, de manapság gyakori a lekvár is.

A Skandináviában élő magyarok is jó étvággyal fogyasztják a mandulamasszával, tejszínhabbal töltött SEMLA zsemlét, de nem feledik a farsangi-, szalagos-, rózsa-, kitoló fánkot, meg a csörögét sem!

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Semla-ForrsPixabay

Írta: Tóth Ildikó

 

Forrás: Internet

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Híradó Olvasók!

Kedves Olvasó! 2021. október 07.
Lassanként beköszönt az ősz, rövidülnek a nappalok, hűvösebbek az éjszakák, színt váltanak a lombok, mielőtt lehullva avarrá válnak. Az évkör azon időszakában járunk, amikor egymást érik a nemzeti ünnepeink, emléknapjaink. A nyárvégi augusztus 20-a az államalapítás és az államalapító Szent…
Tovább
A lélek sötét éjszakája

A lélek sötét éjszakája

Könyvespolc 2021. október 07.
(Magyarázatok a Kármel hegyre vezető út című vershez)
Tovább
Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Angelica Olsson kiállítása Göteborgban,a KCV galériában, 2021 áprilisában

Képzőművészet 2021. október 07.
Fekete és szürke négyzetes felületek montázsai különböző változatokban, nagyon munkásan és személyes kézírással – valahogy ez a kiállítás látogató első benyomása, az egy vajdasági művésztelepet is megjárt svéd művésznő „What remains are future ruins”vagy svédül „Det som återstår är framtida…
Tovább
Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Kolozsvári Magyar napok – Beszélgetés Gergely Balázzsal

Portré 2021. július 06.
Úgy éreztem, a kulturális-közéleti szervezéssel talán többet adhatok vissza a közösségemnek azokból a szellemi javakból, amelyeknek legfőképpen azáltal lettem birtokosa, hogy magyarnak születtem. 1977-ben született Kolozsváron. Régész, történész, közösségszervező, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke. Nős,…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább

Egyesületek

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Lovagi torna és királyi étkek a Tavaszi Szél évnyitó táborában

Új vezetőséggel, de a korábban megszokott lelkesedéssel és izgalommal kezdte meg az előttünk álló tanévet a göteborgi Tavaszi…
Viszlát nyár, jó volt veled!

Viszlát nyár, jó volt veled!

Élménybeszámoló a malmői Pannónia klubból. A nyár ismét mozgalmasan telt. Több kisebb-nagyobb lélegzetű programunk volt, sok időt töltöttünk…
Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

Hírek a malmői Hungaroclubból 0821

A koronavírus miatt az év első öt hónapjában egyesületünk nem talákozott zárt helyiségben. Áprilisban tagjaink egy része szabadtéri…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME