A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Praznovszky Mihály és a Bartina zenekar ünnepi előadása

 

Most érkeztem haza a Bartina koncertjéről. Még fejemben hallom a dallamokat, a Hazát említő-dicsőitő énekek szövegét és ugyanúgy Praznovszky Mihánynak, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatójának, rendkívül élményszerű ünnepi előadását. Micsoda élmény! Micsoda zene!

 

Bartina zenekar - Fotó: Csata Attila


Zenészek, akiknek legfőbb dolga a magyar hallgató eszébe juttatni, hogy a mai dunk-dunk zenék mellett élnek még a magyar melódiák, a múltra emlékeztető és a jövőre figyelmeztető gondolatok. Felső fokon kezelték hangszereiket és nagyon meghatották a svéd mindennapokat élő göteborgi magyarokat. Énekeltek úgy, hogy a szívünk dobbant, és sokszor magunk is dalra fakadtunk az ismert dalok hallatán.
A Bartina kilenc svéd városban lépett közönség elé. A göteborgi volt az ötödik.

 

A SMOSz és Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására jöttek el Európa egyik legnagyobb, 11 km hosszú kikötőjének partjára, hogy 1848 örömére, bánatára emlékeztessenek minket.

Kokárdát viselt mindenki, aki a teremben ült. Gondolatok ébredtek arról, hogy magyarok vagyunk, s arról, hogy ez mit jelent. Egy ilyen zenekar nem fellép, hanem átöleli hallgatóságát. Egy ilyen zenekar sok-sok hangszere és dalai által mondja el, hogy az Otthon és mi gondolunk egymásra.

Az ünnepi beszédeket tartó szónokok már első mondataikkal elaltathatják közönségüket azzal, hogy gondosan emlékeztetnek rá: az 1956-os forradalom 1956-ban volt, mint ahogyan az 1848-as szabadságharc csatái is a történelemkönyvekben gyakran emlegetett időpontban zajlottak le. Akik így kezdik, azok beszédük további perceiben is bizonygatják, hogy az ünnepelt eseményeknek szinte minden percéről vannak értesüléseik.


A szekszárdi Bartina rövid zenei bevezetője után Praznovszky Mihály emelkedett szólásra és elhitte nekünk, hogy nagy vonalakban mindannyian tanultunk, olvastunk Petőfiről, a márciusi ifjakról, Kossuthról, Táncsicsról, az aradi vértanukról. Előadása után ezért mondta a feleségem:
-    Elhallgattam volna még egy órát!


Praznovszky Mihály úgy mesélt nekünk, hogy senki nem nézte az óráját, senkinek nem volt sürgős telefonálnivalója. Ültünk és figyeltünk. Minden szó a fülünkbe mászott, mert nem a sokszor hallott adatokról, hanem hús-vér emberekről szóló emlékekről hallottunk. A Tanár úr még az általa annyira nagyra becsült Petőfi Sándorról is mert mondani néhány elfogulatlan megjegyzést. A legtöbb ember nem hiánytalanul tökéletes. Petőfinek is voltak hibái, amelyeket szabad megemlíteni, hiszen nevét nem hibái miatt őrizzük szívünkben. A beszédben elhangzott ilyen és hasonló fordulatok csak emelték Praznovszky Mihály lebilincselő előadásának élményét. A Szabadságharc számtalan szereplőjéről is azért emlékezünk meg gyakran és tisztelettel, mert amit ők az akkori és a majdani Magyarországért tettek, arra elkötelezettségük, hősiességük adta az erőt.
Köszönjük a kellemes estét Praznovszy Mihálynak és a Bartina zenekarnak. Remélem, még találkozunk!

 
Maróti László
Göteborg

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME