A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Praznovszky Mihály és a Bartina zenekar ünnepi előadása

 

Most érkeztem haza a Bartina koncertjéről. Még fejemben hallom a dallamokat, a Hazát említő-dicsőitő énekek szövegét és ugyanúgy Praznovszky Mihánynak, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatójának, rendkívül élményszerű ünnepi előadását. Micsoda élmény! Micsoda zene!

 

Bartina zenekar - Fotó: Csata Attila


Zenészek, akiknek legfőbb dolga a magyar hallgató eszébe juttatni, hogy a mai dunk-dunk zenék mellett élnek még a magyar melódiák, a múltra emlékeztető és a jövőre figyelmeztető gondolatok. Felső fokon kezelték hangszereiket és nagyon meghatották a svéd mindennapokat élő göteborgi magyarokat. Énekeltek úgy, hogy a szívünk dobbant, és sokszor magunk is dalra fakadtunk az ismert dalok hallatán.
A Bartina kilenc svéd városban lépett közönség elé. A göteborgi volt az ötödik.

 

A SMOSz és Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására jöttek el Európa egyik legnagyobb, 11 km hosszú kikötőjének partjára, hogy 1848 örömére, bánatára emlékeztessenek minket.

Kokárdát viselt mindenki, aki a teremben ült. Gondolatok ébredtek arról, hogy magyarok vagyunk, s arról, hogy ez mit jelent. Egy ilyen zenekar nem fellép, hanem átöleli hallgatóságát. Egy ilyen zenekar sok-sok hangszere és dalai által mondja el, hogy az Otthon és mi gondolunk egymásra.

Az ünnepi beszédeket tartó szónokok már első mondataikkal elaltathatják közönségüket azzal, hogy gondosan emlékeztetnek rá: az 1956-os forradalom 1956-ban volt, mint ahogyan az 1848-as szabadságharc csatái is a történelemkönyvekben gyakran emlegetett időpontban zajlottak le. Akik így kezdik, azok beszédük további perceiben is bizonygatják, hogy az ünnepelt eseményeknek szinte minden percéről vannak értesüléseik.


A szekszárdi Bartina rövid zenei bevezetője után Praznovszky Mihály emelkedett szólásra és elhitte nekünk, hogy nagy vonalakban mindannyian tanultunk, olvastunk Petőfiről, a márciusi ifjakról, Kossuthról, Táncsicsról, az aradi vértanukról. Előadása után ezért mondta a feleségem:
-    Elhallgattam volna még egy órát!


Praznovszky Mihály úgy mesélt nekünk, hogy senki nem nézte az óráját, senkinek nem volt sürgős telefonálnivalója. Ültünk és figyeltünk. Minden szó a fülünkbe mászott, mert nem a sokszor hallott adatokról, hanem hús-vér emberekről szóló emlékekről hallottunk. A Tanár úr még az általa annyira nagyra becsült Petőfi Sándorról is mert mondani néhány elfogulatlan megjegyzést. A legtöbb ember nem hiánytalanul tökéletes. Petőfinek is voltak hibái, amelyeket szabad megemlíteni, hiszen nevét nem hibái miatt őrizzük szívünkben. A beszédben elhangzott ilyen és hasonló fordulatok csak emelték Praznovszky Mihály lebilincselő előadásának élményét. A Szabadságharc számtalan szereplőjéről is azért emlékezünk meg gyakran és tisztelettel, mert amit ők az akkori és a majdani Magyarországért tettek, arra elkötelezettségük, hősiességük adta az erőt.
Köszönjük a kellemes estét Praznovszy Mihálynak és a Bartina zenekarnak. Remélem, még találkozunk!

 
Maróti László
Göteborg

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME