Dr. Torma Zsófia – az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznő

Share

Felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a tordosi kultúrát


 

Torma Zsófia 1832-ben született Csicsókeresztúron (Erdély) nagybirtokos szülők gyermekeként.  Családi hagyomány volt a régészethez, illetve az ásatásokhoz való elszántság.

Károly fivére a magyar és a külföldi tudományos világ elismert régésze lett. A családi tradíciót követve, Zsófia Erdély ősmúltjának a kutatását választotta abban az időben, mikor még mindig fenntartással szemlélték, ha egy nő tudományos munkát folytatott. Zsófia egy egyedülálló ősrégészeti gyűjteményt hozott létre, melyet az Erdélyi Múzeum Egylet vásárolt meg 1891-ben.

Párhuzamosan az ősrégészeti tárgyak gyűjtésével, állandóan képezte magát, és elvégezte a tárgyakkal kapcsolatos kutatásokat. Leleteivel bebizonyította a sumér nyomok jeleit Erdélyben, és elsőnek tárta fel az újkőkori tordosikultúrát, mely során meglepő következtetéseket vont le. Elszántsága és kitartó kutató munkája végül meghozta a későn jött elismerést: 1899. május 25-én a Kolozsvári Ferencz József Egyetem császári engedéllyel tiszteletbeli doktorává választotta.

Nagyságát az is tükrözte, hogy volt bátorsága kitartani merész állásfoglalása mellett, miszerint a képírásos ismeretlen jelek Európa legrégebbi írásos emlékeit őrzik. Zsófia már 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír – babilóniai írásbeliség között, mely nézetét A. H. Sayce is komolyan vette.Próbálkozásai az európai írásbeliség megjelenésére emelik Zsófiát az igazi nagy kutatók sorába. Már az 1880-as Berlini Ősrégészeti Kongresszuson merész nézeteket vallott, amikor felvetette Erdély és Mezopotámia kapcsolatát, továbbá a szumir írásbeliség elterjedésének lehetőségét Európa délkeleti részének a továbbításával.

Rovásírásjelek nagy számban találhatóak gyűjteményében. Az  A. H. Sayce-hez írott levélbennégy ősi székely-magyar rovásírási jegyre világított rá (melyek az ny, zs, t és c betűk).

A különleges írásjeleket nagy figyelemmel tanulmányozta és az Önéletrajzában megpróbálta részletesebben is megfejteni a sok helyen előforduló titokzatos jeleket 2.

A Tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványaitanulmányából megtudjuk, hogy a tordosi őskorszakbeli ásatásait 1875-ben kezdte el. Úgyszintén Zsófia első Tordossal kapcsolatos felfedezéséről olvashatunk a Deák Gerőáltal 1875-ben Kolozsvárott megjelenő Magyar Polgár hasábjain található jelentésben is.  A Neolith kőkorszakbeli telepek Hunyad megyében  c. tanulmányában részletesen bemutatta, hogy pontosan honnan kerültek elő az ásatási leletei, és azok mit tartalmaztak. Kutatásait 1875 őszén, Dr. Romer Floris Ferencz felkérésére kezdte el.  Ekkor volt a Budapesti Östörténelmi Congressus, és megkérték kőkori telepek bejelentésére, vagy az esetleges gyűjtemények bemutatására. Ez segítette hozzá Torma Zsófiát, hogy feltárja a tordosi kultúrát:

„A gyűjtemény külföldi szaktudósok előtt is általános feltűnést keltett. Torma Zsófia kiállította azt az augusztusi hóban, Frankfurtban tartott antropológiai kongresszuson, s értekezést tartott róla. Schlieman, a híres trójai kutató, látva e gyűjteményt, úgy nyilatkozott róla, hogy az Európa bármely múzeumának díszére válnék, mert új világot vet a tudományra. Lindenschmiedt még elismerőbben szólt róla, azt állítván, hogy Torma Zsófia hasonló szolgálatot tett a tudománynak e gyűjtemény összeállításával, mint Schlieman a trójai kutatásokkal.” 3

Bemutatkozása a tudós körökben, a budapesti IX. Nemzetközi Őstörténelmi és Embertani Kongresszuson 1876-ban volt, ahol Hunyad megyét képviselte. E nemzetközi találkozón, amely az első nyilvános, tudományos bemutatkozását jelentette, ő volt az egyetlen aktív kutatással foglalkozó régésznő. Itt merülnek fel először a Tordos-Trója-Mezopotámia kultúrák közötti kapcsolatok.

Az első régészettel kapcsolatos tanulmánya a Hunyad vármegye neolith (kőkorszaki) telepei/Neolith kőkorszakbeli telepek Hunyad megyében 5címet viselte, melynek révén, szakmai körökben is elismerték. Ezt a munkát követi A nándori barlangcsoportozattanulmánya, mely lehetőséget nyújtott számára, hogy részt vegyen az 1880 augusztus 15-én Berlinben tartandó Német Antropológusok Nagygyűlésén.

Kiadatlan Önéletrajzi jegyzeteiben2 a tudósnő a következőket vallja:

„... a tordosi telep több ezer darab különleges kő; csont; cserépés érc-tárgyainak nevezetesebb példányait egészen új és fontos adataiért bemutattam volt 1880-ban a berlini, 1882-ben pedig a Majna-Frankfurtban tartott régészeti congresszusok szakem­bereinek, s felhívtam azokra értekezésemben figyelműket... Minek folytán megállapították nagy horderejüket, hogy azok új világot vetnek az ősmúlt kérdéseinek tisztázására, de mivel azok újdon­sága őket is meglepte, el kellett magamat tanulmányozásukra ha­tároznom, ámbár teljes tudatában voltam annak, mily, küzdelemtel­jes leend nekem a magam törte csapáson iránytű és pihenés nélkül haladnom keresve-kutatva az összekötő pontokat, melyhez leleteim kapcsolhatók legyenek. Gyűjteményem tárgyait az összehasonlító régészet segélyével figyelmes vizsgálat alá kellett vegyem, s az egymáshoz tartozó körülményekből kivonható eredmények arra a meggyőződésre vezettek, hogy Tordos őskorára következtetve föltételezzem, miszerint úgy ezen, mint erdélyi részünk más őstelepeit azok a trák fajú géta-dákok lakták, akikről a görögök első történetírója, Herodotus Kr.e. 500 évvel úgy emléke­zik, hogy a "Maris", azaz Maros menti területek lakói voltak.”5

 

Torma Zsófia régészeti adatokkal támasztotta alá a sumérságnak a Kárpát-medencébe való elterjedését. Tanulmányainak forradalmi jellege abban állt, hogy a gyűjteménye alapján ősrégészeti adatokkal támasztotta alá merőben új hipotézisét, mely szerint a sumér nép turáni nyelvű. Ebben a meggyőződésében osztotta véleményét a francia régésszel, F. Lenormanttal (1837–1883)és a francia nyelvésszel, orientalistával valamint régésszel J. Opperttal (1825 - 1905) is abban a megállapításban, hogy a sumér-akkád népek a turáni fajhoz tartoznak. Sikerült régészeti leleteire valamint a társtudományokra, legendákra és népszokásokra támaszkodva bebizonyítania, hogy a „sumér nép turáni nyelvű, vagyis sem árja, sem sémi népekhez nem kapcsolható.”  2

Azt a kérdést is felveti, hogy hol keressük az ős európaiak eredeti fészkét, magában Európában-e, vagy Ázsiában?  Babylon-Chaldaea volt az anyaország, melynek kultúráját az árja- és turáni törzsek amaz ágai közvetítek, amelyek Európába telepedtek. Ezen sumer műveltség volt a világ legrégibb kultúrája.

Fontos feladatunk az általa nagy gonddal bővítgetett és fontosnak tekintett főművének, Dáczia a római foglalás előtta felkutatása és restaurálása. Elképzelhető, hogy az a Kolozsvári Múzeum valamelyik irattárában található.

A Kolozsvári Egyetem feladata lett volna a jelentős dokumentum restaurálása, megmentése és kiadattatása! Az igazság az, hogy a magyar kultúra és történelem számára oly nélkülözhetetlen tanulmány eltűnt!

Tordosi leletek Torma Zsófia jegyzetfüzetéből
Tordosi leletek Torma Zsófia jegyzetfüzetéből

Tordosi leletek Torma Zsófia jegyzetfüzetéből

 

Miért fontos Torma Zsófia munkássága?

1)      A régésznő elsőnek tárta fel az újkőkori tordosi kultúrát, mely őskori lelőhelyet húsz éves, folyamatos kitartással vizsgált.

2)      Neki tulajdonítható az első európai írásbeliség megjelenésére vonatkozó felfe­dezés, azáltal, hogy 6-7000 éves írásjegyes cserépedényeket tanulmányozott.

3)      Zsófia már 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír – babilóniai írásbeliség között.

4)      Régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között.

5)      Abban az időben, a leleteiben szereplő rovásjegyekre hívta fel a figyelmet, rávilágítva az ősi székely-magyar rovás jegyeire (például az „ny, zs, t és c” betűkre).

6)      Az általa tanulmányozott írásjelek, melyeket ma székely-magyar rovásírásnak nevezzük, bizonyítják számunkra a magyarságra vonatkozó sokkal korábbi jelenlétet és folytonosságot a Kárpát-medencében.

 

A tordosileletek több ezer darabra (10 387) gyarapodtak. Zsófia tordosi régészeti gyűjteményét egész Európa elismerte és értékelte. Gyűjteménye és kéziratai többek között a Kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumban (Muzeul de istorie a Transilvaniei din Cluj), valamint az enyedi (Aiud; inv. 1151-1275,3313-3325), a dévai (levéltár, lásd az Anexa 119), az aradi (1910-ből Roska Márton ásatásainak részei), a budapesti, a berlini levéltárakban is megtalálhatóak.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület hagyatéka jelenleg a román nép tulajdonát képezi az erőszakos államosításnak köszönhetően.

Becsületbeli dolog volna Zsófia nagy álmának, a Dáczia a római foglalás előttcímű főalkotásának a kiadása. Zsófia hivatkozásai alapján e nagy munkája fontos megállapításokat és kétezer ábrát tartalmaz, amit először restaurálni kellene, mivelhogy 1961-ben N. Vlassa, az akkori Kolozsvári Történelmi Múzeum régésze azt nyilatkozta, hogy minőségileg kiadatlan állapotban voltak. E fontos munkát Zsófia nyolc évig kérvényezte a Magyar Tudományos Akadémiánál mindhiába.

 

Torma Család Alapítvány(Insamlingsstiftelsen för Familjen Torma) létrehozása:

Az alapítvány célja, hogy felhívja az átlagemberek valamint a tudós társaság figyelmét Torma Zsófia úttörő tevékenységére, kutatási helyszíneire, leleteire és tanulmányainak jelentőségére, amelyről a nemzetközi tudományos konferenciákon tartott előadásai, publikált tanulmányai, gyűjteménye és híres tudósokkal folytatott levelezése tanúskodnak. Az alapítvány további feladatai: felkeresni, felkutatni, renoválni, megvásárolni, népszerűsíteni az erdélyi Torma család hagyatékát. Minden olyan kutatásnak és cselekedetnek a finanszírozása, mely köthetőa Torma család (Torma Zsófia, Torma Károly és Torma József) munkájához és hagyatékához.

 

Az Insamlingsstiftelsen för Familjen Torma (Torma Család Alapítvány) adatai:

SEB

Bankgironummer (Bg szám): 5030-9566

------------------------------------------

SEK kontó

IBAN: SE76 5000 0000 0526 5107 6651

BIC: ESSESESS

Kontonummer (Kontószám): 5265 10 766 51

------------------------------------------

€ kontó (Eurokontó)

IBAN: SE19 5000 0000 0542 3828 8580

BIC: ESSESESS

VALUTAKONTONUMMER (Valuta Kontószám): 5423 82 885 80

Forrásanyag

1        Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben - Foyta István fordítása - című dolgozata Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "Magyar őskutatás", Buenos Aires, 1972, "Sumér könyvek", II. része. I. Rész, Jáki Gábor, Torma és müv; a III. rész, Jáki Gábor, Sumérok magyar földön.

2        Dr. Bánffy Ernő: Torma Zsófia,http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&from=0&pid=&pev=2012&pho=07&pnap=&kat=2251&searchkey=&hol=&n=lambert

3        Vasárnapi Újság, 41-ik szám, 1882 október 15, Budapest

4        Erdélyi Múzeum, 7 évf. 6 sz., 1880

5        Torma Zsófia: Neolith kőkorszakbeli telepek Hunyad megyében, Erdélyi Múzeum, 5 szám 129-155 oldal, 6 szám 190-192 oldal, 7 szám 193-211 oldal, Erdélyi Múzeum Egyesület Kiadó, 1879, Kolozsvár

 

Madarassy Enikő