Július végén érkeztem két ösztöndíjas társammal Svédországba. Az idő repül, és szempillantás alatt elérkeztem kint tartózkodásom 4. hónapjához. De az élet nem áll meg, hiszen októberben meghívást kaptam a II. Jótékonysági Teremlabdarúgó Tornára, hogy a látottakról írjak egy cikket a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapjába, a Híradóba. Ez úton is köszönöm a felkérést!

Úgy gondoltam, én nem a meccsek pontos közvetítésével töltöm meg soraim, inkább megpróbálom átadni a hangulatot, benyomásaimat, hogy mindenki érezhesse, milyen nagy események történnek itt, Svédországban, a magyar közösségek szervezésében.

Idén 2. alkalommal került megrendezésre Jönköpingben a Svédországi Magyar Jótékonysági Rendezvények és jönköpingi Klub Hungária magyar egyesületközös programjaként a Jótékonysági Teremlabdarúgó Torna, mely idén még különlegesebbé válhatott azáltal, hogy határon túlról is érkezett egy csapat, nem is máshonnan, mint egyenesen Erdélyből, Csíkszeredából, így már Nemzetközi Jótékonysági Focitorna elnevezéssel büszkélkedhetnek a szervezők.

A rendezvény fővédnöke a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke, Bihari Szabolcs volt. A főszervezők női tagja, Tompa Réka Orsolya, a nap során szinte felfoghatatlan gyorsasággal változott át technikussá, szökkent a büféasztalhoz, és rohant éppen elintézni azt, amit megkövetelt a meccs. Szabó Tibor szervezőészrevétlenül adta ki az utasításokat, egy intéséből játékos, „dolgozó” egyaránt értette mi is a feladat.

Az erősebbik nem ismét kitett magáért, kellő komolysággal küzdöttek a pályán és a lelátón a dicsőséget jelentő első helyezésért és a fényesen csillogó kupáért. A csapatok felkészülve érkeztek, ez már az egyen-mezen is jól látszott.

7 csapat mérhette össze tudását, erejét, felkészültségét, higgadtságát.

A csapatok:

1. Csíkszereda „Nekem 8”, 2. Halmstad , 3. Ljungby „Hargita”, 4. Bottnaryd, 5. Borås, 6. Strömsnäsbruk „Sólymok”, 7. Barszalonna FC

A tornát a Hargita (Ljungby) csapat nyerte meg. Mint megtudtam, tavaly is esélyesek voltak a címre, de idén minden hibából tanulva, egy izgalmas tizenegyesekből álló gólpárbaj után, meg lett a várva várt eredmény.

Talán sikerük annak is köszönhető, hogy csapatukban az életkor széles skáláját fel tudták vonultatni. Segítve egymást, a 13 éves Szász Rikárd is ugyanolyan rangú játékos volt, mint a tapasztaltabb csapattársak.

Az első három helyezett:

1.      helyezett: Hargita/ Ljungby

2.      helyezett: Borås

3.      helyezett: Barszalonna FC /Göteborg

 

A Barszalonna FC büszkélkedhet a gólkirállyal is Tóth Ákos személyében, aki 10 góllal emelte csapata és a délután fényét.

A hangulat olykor feszült volt, de ilyen komoly eseménynél ezt érthető is. Hozzátartozók emelték a meccsek hangulatát, hol biztató szurkolással, hol éljenzéssel.

Sok ismerős arccal találkoztam, akiket jó volt viszont látni. Egy nagy család részeseként lehettem ott, új ismeretségeket köthettem.

Ha az összes résztvevő játékos nem is lehetett első helyezett, mindenki nyertesesen távozott Jönköpingből, hisz egy kellemes napot tölthettünk el. Kicsik és nagyok együtt örültek a sikernek, vagy éppen együtt csüggedtek, de csakis egy pillanatig.

Az este folyamán együtt vonultunk át a vacsora káprázatos helyszínére. Én a halmstadi csapat kedves, nyitott, addig ismeretlen tagjaival tarthattam. Kalandosan, jókedvűen, de mi is megérkeztünk. A nap egy finom székelykáposztával, beszélgetéssel, lazítással zárult.

A szervezők jövőre is nagy szeretettel várják a jelentkező csapatokat és a szurkolni vágyókat 2016. október 14-16. között a Hälleberga Ifjúsági Központban.

 Köszönöm az utat, az élményt Nektek! Kívánom, hogy sok-sok ilyen és hasonló esemény jöhessen létre a jövőben is itt, Svédországban!

Molnár Anna, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa