A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dobos Tamás: „Hosszú távon csak úgy őrizhető meg a magyar nemzet egysége, ha külföldön élő honfitársaink számára is fenntartjuk az érdeklődést Magyarország, a magyar kultúra és értékek iránt”

 
 

 
– Kérlek, mutatkozz be, mondj pár mondatot magadról.
– Hazánk egyik pezsgő egyetemi városában, Szegeden nőttem fel, amelyhez mind a mai napig ezer szállal kötődöm. Szülővárosomba visszatérni máig hatalmas élményt és igazi, tartalmas kikapcsolódást jelent számomra. Szüleim már egészen fiatal koromtól fontosnak tartották, hogy magas szinten megtanuljak egy idegen nyelvet, ami végül az angol lett. Az általános- és középiskolában egyaránt speciális osztályban, emelt óraszámban tanult nyelv ismerete kitágította érdeklődési körömet, és nyitottá tett a nagyvilág, más nemzetek, más országok történelme, szokásai iránt. Így középiskolai és egyetemi éveim alatt több nemzetközi projektben is részt vehettem. Ilyen volt a European Classes nevű németországi diákszeminárium, vagy a szegedi és kolozsvári egyetemek áthallgatási programja, amelynek több évig szervezője is voltam.
 
– Egyetemi végzettséged történelem-Európa Tanulmányok szakon szerezted, miért ezt választottad?
– Szegedtől az egyetemi évek alatt sem szakadtam el, 2006-ban a helyi tudományegyetemen diplomáztam. Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy azért, mert a történelem mindig is érdekelt, ráadásul könnyen is ment a tudásanyag elsajátítása. A döntő szempontot azonban mégis az játszotta, hogy a történettudomány remek alapokkal, háttértudással vértezi fel az embert, hiszen rendkívül szerteágazó. Nemcsak csaták, évszámok, helyszínek, személyek bemagolásából áll, hanem megtanít rendszerben, összefüggésekben gondolkodni, az egyes történelmi eseményeket időben és térben elhelyezni.
 
– Olvastam rólad, hogy fiatal korodtól kezdve érdekelt a magyar értékek nemzetközi, multinacionális közegben való megjelenítése. Mesélj, kérlek erről a kötődésedről. Mit tapasztaltál e téren? Hogyan jelennek meg a tradicionális magyar értékek nemzetközi viszonylatban?
– Úgy gondolom, hogy magyarként bármilyen nemzetközi szereplés alkalmával kötelességünk a velünk egy programban résztvevő, más országokból érkező személyek tudását elmélyíteni, számukra tisztább képet adni a legfontosabb magyar értékekkel, hagyományokkal, vívmányokkal kapcsolatban. Persze sokan tudják például, hogy a Rubik-kocka magyar találmány, vagy ismerik Puskás Ferencet, de arról már sokkal kevesebben tudnak, mekkora tragédiát jelentett az egyetemes magyarság számára a trianoni döntés. A különféle nemzetközi programok, szemináriumok, amelyeket korábban már említettem, bár más-más aspektusból, ezért is bizonyultak hasznosnak. A diákszemináriumon képet kaphattam arról, hogy más európai országból jött kortársaimban milyen kép él rólunk, magyarokról, míg a csereprogram során szembesülhettem azokkal a problémákkal, amelyeket külhoni honfitársaink tapasztalnak mindennapi életük során.
 
– Norvégiában és Dániában is éltél már. Miért éppen ezeket az országokat választottad? 
– Így van, Erasmus-ösztöndíjasként Norvégiában, majd egy népfőiskolai felhívás részeseként Dániában is megtapasztalhattam, hogy milyen magyarként élni egy idegen környezetben. A miért megválaszolásához a középiskolai évekig kell visszakanyarodnom. A már korábban említett European Classes diákszemináriumon találkoztam először dán kortársakkal, akikkel sokat beszélgetve rájöttem, hogy látás- és gondolkodásmódunk több dologban is merőben eltér egymástól. Azt viszont tudtam, hogy az északi országok sok tekintetben hasonló történelmi utat jártak be, mint mi, magyarok. Például a kereszténység itt is a 10-11. században terjedt el, csakúgy, mint nálunk. A vikingek pedig ugyanúgy kalandozó, hódító népek voltak, mint a honfoglalás korában vándorló magyarok. Ehhez képest mára az északi országok merőben más fejlődési utat jártak be, mint Magyarország. Ez a kíváncsiság hajtott ide, északra.
 
– Miért jelentkeztél a Körősi Csoma Sándor Programra?
– Ha a saját, személyes céljaimat kellene említeni, akkor azt mondanám azért, hogy a norvégiai és a dániai hónapok után a svédországi mindennapokról is képet kapjak. Hiszen így az itt, Svédországban tapasztaltakat nemcsak a hazai, hanem a norvég és dán viszonyokkal is lehetőségem adódik összehasonlítani. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt a célt, amelyet maga a Kőrösi Csoma Sándor Program is megfogalmaz. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak úgy őrizhető meg a magyar nemzet egysége, ha nemcsak a külföldiek, hanem hosszabb-rövidebb ideje külföldön élő honfitársaink számára is fenntartjuk az érdeklődést Magyarország, a magyar kultúra és értékek iránt, és segítünk a külhoni magyar közösségek identitásának megőrzésében, megerősítésében. Külön kihívást jelent számomra, hogy bár jómagam is többször éltem már külföldön, de most jórészt olyan emberekkel, gyerekekkel kell napi szinten együtt dolgoznom, akik már itt, Svédországban születtek, vagy életük jó részét itt élték le, és az itteni viszonyoknak megfelelően szocializálódtak.
 
– Mit gondolsz, mivel tudod segíteni a göteborgi egyesületek munkáját és a svédországi magyarok életét?
– Úgy gondolom, hogy leginkább azokat a kiterjedt ismereteket, tapasztalatokat tudom majd hasznosítani a rám váró hónapok során, amelyeket a korábbi munkahelyeimen, korábbi külföldi tartózkodásaim alatt szereztem. Összességében kreatívnak és csapatjátékosnak tartom magam, ezen biztos nem múlik majd a programok változatossága. A Tavaszi Szél Kulturális Egyesület foglalkozásaira járó gyerekekkel például az újságírás szépségeit igyekszem megismertetni, hiszen az írás nemcsak a helyesírást javítja, hanem a fogalmazókészséget és a képzelőerőt is fejleszti.
 
– Mik a terveid ösztöndíjas kiküldetésed után?
– Ez egy jó, ugyanakkor nehéz kérdés, hiszen jelen pillanatban nincs arról konkrét elképzelésem, hogy mihez kezdek majd a program letelte után. Ez sok mindentől, többek között a következő hónapok tapasztalatától is függ majd. Egyelőre nem zárom ki sem azt, hogy Magyarországon, sem azt, hogy külföldön próbálok majd boldogulni. Ami azonban biztos, hogy bármivel is foglalkozzam majd a jövőben, mindenképpen emberekkel szeretnék dolgozni, akár kommunikációs, akár pedagógiai területen.
 
Kérdezett: Trombitás Titánia
 
 
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME