A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dobos Tamás: „Hosszú távon csak úgy őrizhető meg a magyar nemzet egysége, ha külföldön élő honfitársaink számára is fenntartjuk az érdeklődést Magyarország, a magyar kultúra és értékek iránt”

 
 

 
– Kérlek, mutatkozz be, mondj pár mondatot magadról.
– Hazánk egyik pezsgő egyetemi városában, Szegeden nőttem fel, amelyhez mind a mai napig ezer szállal kötődöm. Szülővárosomba visszatérni máig hatalmas élményt és igazi, tartalmas kikapcsolódást jelent számomra. Szüleim már egészen fiatal koromtól fontosnak tartották, hogy magas szinten megtanuljak egy idegen nyelvet, ami végül az angol lett. Az általános- és középiskolában egyaránt speciális osztályban, emelt óraszámban tanult nyelv ismerete kitágította érdeklődési körömet, és nyitottá tett a nagyvilág, más nemzetek, más országok történelme, szokásai iránt. Így középiskolai és egyetemi éveim alatt több nemzetközi projektben is részt vehettem. Ilyen volt a European Classes nevű németországi diákszeminárium, vagy a szegedi és kolozsvári egyetemek áthallgatási programja, amelynek több évig szervezője is voltam.
 
– Egyetemi végzettséged történelem-Európa Tanulmányok szakon szerezted, miért ezt választottad?
– Szegedtől az egyetemi évek alatt sem szakadtam el, 2006-ban a helyi tudományegyetemen diplomáztam. Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy azért, mert a történelem mindig is érdekelt, ráadásul könnyen is ment a tudásanyag elsajátítása. A döntő szempontot azonban mégis az játszotta, hogy a történettudomány remek alapokkal, háttértudással vértezi fel az embert, hiszen rendkívül szerteágazó. Nemcsak csaták, évszámok, helyszínek, személyek bemagolásából áll, hanem megtanít rendszerben, összefüggésekben gondolkodni, az egyes történelmi eseményeket időben és térben elhelyezni.
 
– Olvastam rólad, hogy fiatal korodtól kezdve érdekelt a magyar értékek nemzetközi, multinacionális közegben való megjelenítése. Mesélj, kérlek erről a kötődésedről. Mit tapasztaltál e téren? Hogyan jelennek meg a tradicionális magyar értékek nemzetközi viszonylatban?
– Úgy gondolom, hogy magyarként bármilyen nemzetközi szereplés alkalmával kötelességünk a velünk egy programban résztvevő, más országokból érkező személyek tudását elmélyíteni, számukra tisztább képet adni a legfontosabb magyar értékekkel, hagyományokkal, vívmányokkal kapcsolatban. Persze sokan tudják például, hogy a Rubik-kocka magyar találmány, vagy ismerik Puskás Ferencet, de arról már sokkal kevesebben tudnak, mekkora tragédiát jelentett az egyetemes magyarság számára a trianoni döntés. A különféle nemzetközi programok, szemináriumok, amelyeket korábban már említettem, bár más-más aspektusból, ezért is bizonyultak hasznosnak. A diákszemináriumon képet kaphattam arról, hogy más európai országból jött kortársaimban milyen kép él rólunk, magyarokról, míg a csereprogram során szembesülhettem azokkal a problémákkal, amelyeket külhoni honfitársaink tapasztalnak mindennapi életük során.
 
– Norvégiában és Dániában is éltél már. Miért éppen ezeket az országokat választottad? 
– Így van, Erasmus-ösztöndíjasként Norvégiában, majd egy népfőiskolai felhívás részeseként Dániában is megtapasztalhattam, hogy milyen magyarként élni egy idegen környezetben. A miért megválaszolásához a középiskolai évekig kell visszakanyarodnom. A már korábban említett European Classes diákszemináriumon találkoztam először dán kortársakkal, akikkel sokat beszélgetve rájöttem, hogy látás- és gondolkodásmódunk több dologban is merőben eltér egymástól. Azt viszont tudtam, hogy az északi országok sok tekintetben hasonló történelmi utat jártak be, mint mi, magyarok. Például a kereszténység itt is a 10-11. században terjedt el, csakúgy, mint nálunk. A vikingek pedig ugyanúgy kalandozó, hódító népek voltak, mint a honfoglalás korában vándorló magyarok. Ehhez képest mára az északi országok merőben más fejlődési utat jártak be, mint Magyarország. Ez a kíváncsiság hajtott ide, északra.
 
– Miért jelentkeztél a Körősi Csoma Sándor Programra?
– Ha a saját, személyes céljaimat kellene említeni, akkor azt mondanám azért, hogy a norvégiai és a dániai hónapok után a svédországi mindennapokról is képet kapjak. Hiszen így az itt, Svédországban tapasztaltakat nemcsak a hazai, hanem a norvég és dán viszonyokkal is lehetőségem adódik összehasonlítani. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt a célt, amelyet maga a Kőrösi Csoma Sándor Program is megfogalmaz. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak úgy őrizhető meg a magyar nemzet egysége, ha nemcsak a külföldiek, hanem hosszabb-rövidebb ideje külföldön élő honfitársaink számára is fenntartjuk az érdeklődést Magyarország, a magyar kultúra és értékek iránt, és segítünk a külhoni magyar közösségek identitásának megőrzésében, megerősítésében. Külön kihívást jelent számomra, hogy bár jómagam is többször éltem már külföldön, de most jórészt olyan emberekkel, gyerekekkel kell napi szinten együtt dolgoznom, akik már itt, Svédországban születtek, vagy életük jó részét itt élték le, és az itteni viszonyoknak megfelelően szocializálódtak.
 
– Mit gondolsz, mivel tudod segíteni a göteborgi egyesületek munkáját és a svédországi magyarok életét?
– Úgy gondolom, hogy leginkább azokat a kiterjedt ismereteket, tapasztalatokat tudom majd hasznosítani a rám váró hónapok során, amelyeket a korábbi munkahelyeimen, korábbi külföldi tartózkodásaim alatt szereztem. Összességében kreatívnak és csapatjátékosnak tartom magam, ezen biztos nem múlik majd a programok változatossága. A Tavaszi Szél Kulturális Egyesület foglalkozásaira járó gyerekekkel például az újságírás szépségeit igyekszem megismertetni, hiszen az írás nemcsak a helyesírást javítja, hanem a fogalmazókészséget és a képzelőerőt is fejleszti.
 
– Mik a terveid ösztöndíjas kiküldetésed után?
– Ez egy jó, ugyanakkor nehéz kérdés, hiszen jelen pillanatban nincs arról konkrét elképzelésem, hogy mihez kezdek majd a program letelte után. Ez sok mindentől, többek között a következő hónapok tapasztalatától is függ majd. Egyelőre nem zárom ki sem azt, hogy Magyarországon, sem azt, hogy külföldön próbálok majd boldogulni. Ami azonban biztos, hogy bármivel is foglalkozzam majd a jövőben, mindenképpen emberekkel szeretnék dolgozni, akár kommunikációs, akár pedagógiai területen.
 
Kérdezett: Trombitás Titánia
 
 
Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME