A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Zsuppán Klaudia: „Különleges élmény számomra, hogy a Kárpát-medence ennyi pontjáról érkező magyarral találkozom itt”


Miért jelentkeztél a programba?

A Kőrösi Csoma Sándor Programra egy barátnőm hívta fel a figyelmet, aki Berlinben ösztöndíjas. Amikor meghallottam, hogy van ilyen lehetőség, azonnal azt éreztem, hogy ezt nekem találták ki: mivel a magyar népi kultúra mindennapi éltető elemem (népzenélek és lovagolok),  - miként azt a bemutatkozó szövegemben is írtam - mindig is vágytam arra, hogy megmutathassak valamit másoknak is a magyarság szellemiségéből, kultúrájából. Nagyon szerettem volna a külföldi magyarsággal valahogyan kapcsolatba kerülni a munkám által is, a diaszpórában élők közösségi életét valahogyan segíteni, hiszen az 1956-os forradalom által a mi családunk is részesült a szétszakítottság fájdalmában, amikor a még tizenéves nagybátyám és nagynéném vándorolt ki Nyugatra, otthon hagyva nagyszüleimet és édesapámat.

- Mit tudsz hozzáadni a diaszpóra életéhez, az identitás megőrzésének erősítéséhez?

Én elsősorban gyermekfoglalkozásokat tartok a Tavaszi Szél szervezésében, Orbán Eszterrel együtt Göteborgban, illetve Halmstadban a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület szervezésében. Nagyon nagy öröm számomra, hogy nagyrészt a gyermekekkel tölthetem az időmet, hiszen rengeteg reményt és bizalmat adnak a jövőre vonatkozóan: elképesztően csodálatosak a kicsinyek a maguk jóságával, nyers tisztaságával és azzal, hogy az állandó jelenben élnek.   Tudjuk, hogy mennyire fontos az anyanyelv megtartása és fejlesztése az ember életében: hatalmas kognitív és lelki fejlődést eredményez a nyelvi és kulturális gyökerek ápolása, ezek közül különösen fontosak a népi narratívák (népmesék és egyéb történetek) identitásformáló és pszichikailag erősítő hatásai. Úgy érzem, bizonyos szempontból könnyű dolgom van: ezeknek a rendkívül nyitott és szeretetteljes gyermekeknek kell adnom azáltal, hogy magyarul szólok hozzájuk, mesélek nekik, játszunk, énekelek és kézműveskedem velük. Amit nyújtanom kell, az szerintem egy stabil, szeretetteljes felnőtt attitűdje, aki magyarul beszél hozzájuk, miközben ők a többi magyar gyermekkel egy közösségben vannak.

-Mik az eddigi tapasztalataid?

Ahogy a fentiekben is írtam, a gyermeki közegben nyitottságot és igényt találtam a munkámra, de megmondom őszintén a felnőttek világában is abszolút látom ezt a pozitív hozzáállást felém. Az itteni magyarság összetartó erejét példaértékűnek tartom a magyar diaszpórában, még az esetleges konfliktusok, az annyit emlegetett „széthúzás” ellenére is. Ezek is azt mutatják, mekkora érzelmi energiákkal vannak jelen az emberek az egyesületekben, magyarul mennyire szívükön viselik a magyarság sorsát itt.

- Véleményed szerint mik jelentik a legnagyobb kihívást? Mik okozták a legnagyobb meglepetést?

A kihívást számomra az jelenti, hogy úgy érzem, nagyon stabilan és karizmatikus kell (kellene) viselkednem, hiszen az, amit csinálok, sok emberre hatással van. Abban még fejlődnöm kell, hogyan irányítsak, illetve hogy hatással legyek másokra, pedig szervezőként erre szükség lenne. Meglepetést az a nagy rendszer okozott, amit a svédországi magyar közösségek alkotnak: úgy látom, hogy más országokhoz képest itt egy figyelemreméltóan együttműködő (egymást nyomon követő) egyesületi rendszer van.

-Mit élvezel legjobban ebben a munkában?

Az eddigi válaszaimból is kiderül, hogy azt szeretem a legjobban, ha a gyerekekkel lehetek együtt. Nagyon örömteli érzés továbbá, hogy a közösségbe belecsöppenve úgy érzem,  egy szerető,  nagy családba érkeztem. Ez nem a munkámhoz kötődik, de el kell mondjam, hogy számomra különleges élmény, hogy a Kárpát-medence ennyi pontjáról érkező magyarral találkozom itt: magyar szakosként nagyon élvezem, hogy egy Észak-Európai országban tapasztalhatom meg azt a magyar közösségiséget, amiről korábban nem is álmodtam, hogy része lehet az életemnek. Ha összeülünk beszélgetni, gyakran a Kárpát-medence legkülönbözőbb részeiről érkező magyarokkal lehetek együtt, baráti közösségben, miközben mindenki a maga nyelvjárásában beszél.

- Mondj el három meglepő és izgalmas dolgot magadról!

1. Egy ideig egy marketingcégnél dolgoztam Budapesten, de belső indíttatásra úgy döntöttem, hogy felállok a számítógép mellől, és nagy utazásba kezdek: tavaly télen és tavasszal hónapokig jártam svájci és olasz szerzetesi közösségeket, ahol segédkeztem a vendégfogadásnál, és lelki vezetést is kaptam. A cél az életem elmélyültebbé és tudatosabbá tétele volt. Életem legszebb hónapjai voltak ezek.

2. Egyszer nagyon szeretnék egy regényt írni. Irodalomtudomány szakirányon végeztem a Pázmányon, és nagyon izgalmasnak találom, ha egy történet sok narrációs rétegből épül fel és ezek a rétegek egy rejtett mintázatot alkotnak.

3. Nagyon szeretek lovagolni, de nem a klasszikus angol stílusban, hanem nyereg nélkül, kis ázsiai lovakon, kint a szabad természetben. Amikor csak tehetem (sajnos nagyon ritkán), olyan helyre utazom, ahol erre van lehetőségem.

Kérdezett: Kovács Gábor

 
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME