A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dobos Tamás:„Örömmel és elégedettséggel tölt el, hogy tevékeny részesévé válhattam a svédországi magyarság életének”

Kérlek mutatkozz be, mondj pár mondatot magadról.

Hazánk egyik pezsgő egyetemi városában, Szegeden nőttem fel, amelyhez mind a mai napig ezer szállal kötődöm. Szüleim már egészen fiatal koromtól kezdve fontosnak tartották, hogy magas szinten megtanuljak egy idegen nyelvet, ami végül az angol lett. Az idegennyelv ismerete nyitottá tett a nagyvilág, más nemzetek, más országok történelme, szokásai iránt. Így középiskolai és egyetemi éveim alatt több nemzetközi projektben is részt vehettem. Ilyen volt a European Classes nevű németországi diákszeminárium, vagy a szegedi és kolozsvári egyetemek áthallgatási programja, amelynek több évig szervezője is voltam.

Egyetemi végzettséged történelem-Európa Tanulmányok szakon szerezted, miért ezt választottad?

Röviden válaszolva, azt mondanám, hogy azért, mert a történelem mindig is érdekelt, ráadásul könnyen is ment a tudásanyag elsajátítása. A döntő szempontot azonban mégis az játszotta, hogy a történettudomány remek alapokkal, háttértudással vértezi fel az embert, hiszen rendkívül szerteágazó. Nemcsak csaták, évszámok, helyszínek, személyek bemagolásából áll, hanem megtanít rendszerben, összefüggésekben gondolkodni, az egyes történelmi eseményeket időben és térben elhelyezni.

Olvastam rólad, hogy fiatal korodtól kezdve érdekelt a magyar értékek nemzetközi, multinacionális közegben való megjelenítése. Mesélj, kérlek erről a kötődésedről. Mit tapasztaltál e téren?

Úgy gondolom, hogy magyarként bármilyen nemzetközi szereplés alkalmával kötelességünk a velünk egy programban résztvevő, más országokból érkező személyek tudását elmélyíteni, számukra tisztább képet adni a legfontosabb magyar értékekkel, hagyományokkal, vívmányokkal kapcsolatban. 

Persze sokan tudják például, hogy a Rubik-kocka magyar találmány, vagy ismerik Puskás Ferencet, de arról már sokkal kevesebben hallottak, mekkora tragédiát jelentett az egyetemes magyarság számára a Trianoni döntés. A különféle nemzetközi programok, szemináriumok, amelyeket korábban már említettem, bár más-más aspektusból, ezért is bizonyultak rendkívül hasznosnak. A diákszemináriumon képet kaphattam arról, hogy más európai országból jött kortársaimban milyen kép él rólunk, magyarokról, míg a csereprogram során szembesülhettem azokkal a problémákkal, amelyeket külhoni honfitársaink tapasztalnak mindennapi életük során.

Miért jelentkeztél a Körősi Csoma Sándor Programra?

Ha a saját, személyes céljaimat kellene említeni, akkor azt mondanám azért, hogy a korábban, különböző ösztöndíjakkal Norvégiában és Dániában eltöltött hónapok után a svédországi mindennapokról is képet kapjak. Hiszen így az itt szerzett tapasztaltokat nemcsak a hazai, hanem a norvég és dán viszonyokkal is lehetőségem adódik összehasonlítani. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt a célt, amelyet maga a Kőrösi Csoma Sándor Program is megfogalmaz. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak úgy őrizhető meg a magyar nemzet egysége, ha nemcsak a külföldiek, hanem a hosszabb-rövidebb ideje külföldön élő honfitársaink számára is fenntartjuk az érdeklődést Magyarország, a magyar kultúra és értékek iránt, és segítünk a külhoni magyar közösségek identitásának megőrzésében, megerősítésében.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy olyan KCSP-ösztöndíjasnak, aki igazán hasznos szeretne lenni a magyar közösség számára?

Egy jó adag nyitottságra, illetve rugalmasságra mindenféleképpen szüksége van, mert annak ellenére, hogy magyar nemzettársainkkal, honfitársainkkal foglalkozunk nap mint nap, mégiscsak egy más országba, egy más kultúrába érkezünk, és ha az ember nem eléggé nyitott, akkor bizony lesznek nehézségei, A rugalmasság a konkrét munkavégzés tekintetében is kulcsfontosságú, mivelhogy egy ösztöndíjasnak számos feladata van, a takarítástól elkezdve a bevásárláson át, akár a magyar mint idegennyelv oktatásáig, vagy éppen cikkek, beszámolók írásáig. Sokan vannak közöttünk olyanok, akik pedagógus végzettségűek, de a foglalkozásokat sem szabad olyan keretek között elképzelni, mint ahogyan otthon, egy iskolában történik. Göteborgban például abszolút nem a magyar oktatási rendszernek megfelelő formális keretek között, hanem kis létszámú csoportokban, játékkal, motivációval, rávezetéssel próbáljuk a magyar értékek, magyar hagyományok egyes elemeit átadni a gyermekeknek.

Egy KCSP-s időszakon már túl vagy. Miért döntöttél a folytatás mellett?

Úgy érzem, hogy a mögöttem hagyott kilenc hónap során az előzetesen megfogalmazott céljaimat, ha nem is maradéktalanul, de sikerült teljesítenem. Örömmel és elégedettséggel tölt el, hogy tevékeny részesévé válhattam a svédországi magyarság működésének, életének, mindennapjainak. Ez csak megerősítette bennem a vágyat a megkezdett munka folytatására. Bőven akadnak ugyanis olyan feladatok, amelyeket elkezdtem az első ösztöndíjas időszakom alatt, de mégis maradt némi hiányérzetem. Ilyen például Göteborgban, a tinik, a 14-18 éves korosztály, még nagyobb mértékben történő bevonása a közösségi tevékenységekbe, a közösségi életbe. Ez azonban nem annyira egyszerű feladat, úgyhogy próbálunk új módszerekhez nyúlni. Például közös meccsnézésekkel, közös kulturális-, szabadidős- és sporttevékenységekkel egy picit nagyobb aktivitásra sarkallni a helyi magyar fiatalokat. Ebben juthat jelentős szerep az egyik KCSP-s elődöm, Stumpf Anna által létrehozott GöFi, azaz Göteborgi Fiatalok nevű klubnak, ami jórészt az egyetemistákat vagy egy picit idősebbeket szólítja meg, de nagy vonzerőt jelenthet a késő tizenéves korosztály számára is.

Mik a terveid ösztöndíjas kiküldetésed után?

Ez egy jó, ugyanakkor nehéz kérdés, hiszen jelen pillanatban nincs arról konkrét elképzelésem, hogy mihez kezdek majd a program letelte után. Ez sok mindentől, többek között a következő hónapok tapasztalatától is függ. Egyelőre nem zárom ki sem azt, hogy Magyarországon, sem azt, hogy külföldön próbálok majd boldogulni. Ami azonban biztos, hogy bármivel is foglalkozzam a jövőben, mindenképpen emberekkel szeretnék dolgozni, akár kommunikációs, akár pedagógiai területen.

Kérdezett: Antal József

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME