A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Antal József: „A magyarságot nemcsak a külső környezetünkben kell ápolni, hanem a magunkét is folyamatosan fejleszteni kell”

Bemutatkoznak a 2018-2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Az előző évek sikerein felbuzdulva, idén nem kevesebb, mint hat magyarországi ösztöndíjast fogadtunk. Dobos Tamás neve ismerősen hangozhat, ő idén másodjára tért vissza Göteborgba, mellette pedig Antal József segíti a göteborgi egyesületek munkait. Stockholmban és környékén Bodó Emese látja el ösztöndíjas feladatait, Kalmár Eszter a jönköpingi és a boråsi egyesületekben dolgozik, Bálint Réka Halmstadban, valamint Sebestyén Marianna Malmőben tevékenykedik. Mint már az előző évekből megszokhattuk, egymást kérdezve mutatkoznak be a Híradó olvasóinak.

Antal József: „A magyarságot nemcsak a külső környezetünkben kell ápolni, hanem a magunkét is folyamatosan fejleszteni kell

Kérlek, mutatkozz be néhány szóban!

Antal Józsefnek hívnak, egy Ózdhoz tartozó kis faluban, Urajon nőttem fel, aztán felkerültem a fővárosba, ahol az ELTE-BTK magyar nyelv és irodalom–összehasonlító irodalomtudomány szakán folytattam a tanulmányaimat. Ózd fontos alapvetéseket rakott le az életemben: a dombos-hegyes táj, a természet szeretetét, a szlovák–magyar határ közelsége egyfajta elszakítottság érzetet a tőlünk pár kilométerre élő, külhonba szakadt magyaroktól – ekkor ez még abban mutatta meg legjobban magát, hogy a falu országhatárhoz közeli részeire nem szabadott menni biciklivel…

Alföldi származású, tanyán nevelkedett anyai nagymamám történeteiből állandóan sugárzott és sugárzik a szülőföldhöz való végtelen kötődés – tulajdonképpen ezeken az életmeséken nőttem föl. Ez a természetes mesélőkedv is hozzájárult ahhoz, hogy gyermekkoromtól kezdve közel áll hozzám az anyanyelv, a magyar irodalom szeretete, ezért döntöttem a magyar nyelv és irodalom szak elvégzése mellett.

Beszélgetésünk során említetted, hogy nem a Kőrösi Csoma Sándor Programmal élsz először huzamosabb ideig külföldön. Merre jártál, hogy tudod hasznosítani a Programban az ott szerzett tapasztalatokat?

2008-ban Erasmus ösztöndíjjal töltöttem 5 hónapot Firenzében, aztán 2014 és 2015 között 9 hónapot Észak-Olaszországban Erasmus-szal. Amellett, hogy megtapasztalhattam, hogy milyen magyarként egy idegen országban élni, kipróbálhattam magam nemzetközi környezetben is. A program szempontjából legfontosabb tapasztalat, hogy mindkét időszak során kapcsolatban álltam diaszpórában élő magyarokkal, kétnyelvű magyar-olaszokkal – ezzel segítettem őket magyarságtudatuk őrzésében, közben persze nekem is jólesett az anyanyelvem használata idegen nyelvi környezetben. Göteborgi teendőimmel ez abszolút egybecseng, most teljesen arra koncentrálhatok, hogy a helyi magyar közösségek identitástudatát erősítő programokat, foglalkozásokat, előadásokat szervezzek.

Miért találtad érdekesnek, hogy jelentkezz a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjprogramra?

A fenti bemutatkozó szavaimból kiolvasható, hogy milyen fontos számomra a magyar nyelv ügye. Évekig dolgoztam szerkesztőként egy budapesti székhelyű könyvkiadónál, rendszeresen publikálom különböző műfajú írásaimat, az utóbbi években pedig általános iskolai magyartanárként az anyanyelvhasználat helyes, értő, játékos formában történő elsajátíttatásán dolgoztam. Amikor értesültem az Ösztöndíjprogram felhívásáról, úgy éreztem, nekem találták ki ezt a lehetőséget, itt az idő, hogy az évek során szerzett tudást és tapasztalatot egy ilyen nemes ügy szolgálatába állíthassam. Korábbi évek programbeszámolóiban olvastam arról, milyen nagy hatást gyakorolt a diaszpóra magyarsága között eltöltött idő az ösztöndíjas magyarságtudatára. Bevallom, ez a kíváncsiság is motivált a jelentkezéskor, mert azt vallom, hogy a magyarságot nemcsak a külső környezetünkben kell ápolni, hanem a magunkét is folyamatosan „fejleszteni” kell.

Hadd mondjak el egy friss élményt. Alapvetően a Tavaszi Szél Egyesületnél és a Boråsi Magyar Egyesületnél tartok hétvégi gyerekfoglalkozásokat. A Tavaszi Szél szeptember 15-i, mölnlyckei táborának végére már csak néhány gyerek maradt. Egy kislánnyal elemeztük az asztalon maradt őszi csendéletet – közte színes levelek, gombák, toboz. A kislány még alig beszél, egyszer csak ismételgetni kezdte utánam: to-boz. Talán a nap legszebb perce volt. Hálás vagyok azoknak a Svédországban élő magyar szülőknek, akik fontosnak tartják, hogy gyermekeik idegen nyelvi környezetben is halljanak magyar szót nemcsak otthon, hanem a magyar nyelvű gyerekfoglalkozásokon is. Hiszen ez a diaszpórában élő magyarság fennmaradásának záloga.

Miért Svédországot jelölted meg az egyik lehetséges állomáshelyedként?

Egy véletlen találkozás alkalmával ismerkedtem meg a tavalyi göteborgi ösztöndíjassal, Zsuppán Klaudiával. Az ő lelkesedése, beszámolói a svédországi magyar közösségről tereltek ebbe az irányba, s nem mellékesen úgy éreztem, hogy örömmel és hatékonyan tudnék kapcsolódni ahhoz a munkához, amit elkezdett.

Mit vársz a következő közel 9 hónaptól? Mivel lennél elégedett szakmailag és emberileg egyaránt?

Nagyon szeretném, ha a gyerekfoglalkozások mellett sikerülne igazán megszólítani a kamasz-fiatal felnőtt generációt is, hogy az épp (újra)formálódó énjükben legalább ugyanúgy helyet kaphasson a magyarság, mint gyermekkorukban. Dobos Tamás ösztöndíjas társammal sokat beszélünk arról, hogyan lehetne megfogni ezt a korosztályt – közös sportmeccsek, pizzázás, a természethez kötődő geocaching játék, hogy néhányat felvillantsak a tarsolyunkból. Az lenne igazán megnyugtató, ha ez a generáció is a magyar közösség aktív részesévé válna.

Néhány nappal ezelőtt volt a SMOSZ közgyűlés, amit az ösztöndíjasokra nézve is nagyon fontos eseménynek tartok, hiszen kiküldetésünk elején megismerkedhettünk a svédországi magyar egyesületek vezetőivel, képviselőivel. Körvonalazódott például egy Kosztolányi-est, aminek segítségével egy újabb réteghez érhetek el. Tulajdonképpen akkor lennék a legelégedettebb, ha ez alatt a 9 hónap alatt minél több Svédországban élő magyart sikerülne megszólítani, a közösségbe vonzani s megtartani.

Kérdező: Dobos Tamás

Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME