A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Sebestyén Marianna: Van, amit csak az anyanyelveden tudsz elmondani

- Visszatérő ösztöndíjas vagy, már ismernek az itt élő magyarok, mondanál néhány szót magadról emlékeztetőül?

Sebestyén Marianna vagyok, tanítónő és Skånéba, azon belül Malmőben, Lundban és Helsingborgban teljesítem a szolgálatomat. Egy dunaújvárosi testnevelés tagozatos iskolában tanítottam, valamint a marketing- és médiafeladatokat láttam el, a küldetés után oda is térek vissza. Egy felnőtt lányom van, aki örökös támogatóm, drukkerem.

- Miért pályáztál újra?

Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, a kíváncsiság hajtott. A gyerekekkel elkezdtem egy folyamatot, amelynek láttam az ívét, lehetséges eredményét és bevallom, szeretném látni, hogy hová fut ki ez a kezdeményezés? Tavaly szeptemberben belecsöppentem a Skånéban működő magyar egyesületek életébe, programjaiba, nyilván ezek nélkülem is működnének, de az is nyilvánvaló, hogy hatással voltam rájuk. Kíváncsi vagyok, hogy milyen változásokat hoz az idő múlása és az emberek együttműködése?

- Milyen feladatokat látsz el?

Elsődleges feladatom a gyerekfoglalkozások tartása, szóval „hazai pályán” játszom, de azért ezek teljesen eltérőek a klasszikus iskolai közegtől. A korosztályok sokszínűsége komoly megpróbáltatás, ám ez adja a szépségét is. Ezen kívül természetesen rengeteg más teendőm is van, amelyek sokszor láthatatlanok, sok időt és türelmet vesznek igénybe. Szeretem azokat a kihívásokat, amelyek kreativitást igényelnek, szerencsére akad ilyen minden hétre. Nagyon kedvelem az ösztöndíjasokkal történő kooperációs munkát. Tavaly Antal Józsi kollégámmal a lundi irodalmi estekkel kapcsolatban volt szerencsém együttműködni, illetve a márciusi SMOSZ közgyűlés műsorát készítettük közösen, az idén pedig Annamáriával dolgoztunk együtt az ’56-os fotókiállítás kapcsán. Izgalmas, szép, dolgos projekt volt.

- Milyen pozitív tapasztalatokról tudnál beszámolni az előző periódusból?

Na, abból van bőven, ezért hogy sértődés ne essék, a teljesség igénye nélkül fogok említeni néhányat. Elsőként, hogy azok a gyerekek, akik mind Malmőben, mind Lundban tavaly részt vettek a gyerekfoglalkozásokon, az idén is itt vannak. Sőt, újak is jöttek. Ez leginkább az elégedett szülők közötti párbeszéd következménye. A malmői baba-mama-papa klub babái megnőttek, és jelenleg a gyerekfoglalkozásokat látogatják. Nagy eredménynek érzem, hogy Malmőben hétvégi iskolát hoztunk létre, ahol már komoly munkát tudunk végezni. Lundban, a kiscsoportban is vannak új gyerekek, akik tavaly még igen picik voltak, de az idén már ügyesen be tudtak kapcsolódni a programba. A nagyok pedig időnként olyan magas szinten teljesítenek, hogy elámulok. Ők egy nagyon stabil, jó képességű mag. A LUndi FiataloKat is aktiválni tudtuk, amely újabb lehetőségeket tartogat a magyar fiatalok összefogását illetően. Itt muszáj kiemelnem Szász Kata összekötő szerepét, aki híd a tinédzserek és a vezetőség között. Helsingborgban a tavaly elindult a gyerekklub, az idén is találkoztunk már, szépen, lassan fogjuk felfejleszteni közösen az ott élő lelkes szülőkkel. A lundi kulturális élet üdítő színfolt a munkámban, örülök, hogy részese lehetek. Vannak olyan elemek a munkám sorám, ami nagyon megindító, például egy vegyes házasságból született kislány, aki csak svédül beszélt, ám értette a magyar szót, két hónap után hibátlan kiejtéssel, magyarul kezdett beszélni. Fantasztikus érzés. Személyes vonatkozásban is vannak pozitív élményeim. Sok és sokfajta emberrel ismerkedtem meg, barátságokat kötöttem. Érzem az emberek szimpátiáját, szeretetét, bizalmát. És bizony azt is pozitívumként élem meg, hogy tanultam azokból a találkozásokból, amelyek nehézségek és kihívás elé állítottak.

- Mit az, ami mindig ott lebeg a szemed előtt a küldetésed során?

A magyar nyelv életben tartása, fejlesztése a legfontosabb misszió számomra, hiszen bármennyi nyelvet ismersz és használsz, van, amit csak az anyanyelveden tudsz elmondani. Az szívből jön.

- Köszönöm válaszaidat, sok sikert kívánok!

 

 

 

Kérdezett: Tóth Csaba

Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Gorka Géza életmű kiállítása a budapesti Kieselbach Galériában

Képzőművészet 2020. október 31.
A nyári szabadságom elején egy szakmai szervezetet kívántam meglátogatni Budapesten, a galériák sokaságáról ismert Falk Miksa utcában. Sajnos nem volt szerencsém, a vírushelyzet miatt zárt ajtókat találtam a hivatalban. Visszafelé, a Körút felé haladva kis, zománcozott állatfigurák sokaságát fedeztem fel…
Tovább

Egyesületek

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Mitől lesz jó egy töltött paprika?

Egy komoly kérdés foglalkoztatta a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális Egyesület tagjait a szeptemberi tanévévnyitó kirándulásuk előtt. Nevezetesen, hogy…
Nyár a Pannóniával

Nyár a Pannóniával

A koronavírus-járvány által megnehezített időszak azt hiszem, több mindenre megtanít(ott) bennünket. Például, hogy értékeljük azt, ami a közvetlen…
Kedves magyarok!

Kedves magyarok!

Sajnálkozva jelentem, hogy – mint néhányunk előtt már ismert is – a nyár elején végleg befejezte működését a…
Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Ki a természetbe: áfonyaszedés a (lomb)korona árnyékában

Hasonlóan más egyesületekhez, tavasszal minden fizikai találkozást igénylő programunkat törölnünk kellett az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesületnél (UMSE) is. Az…
Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Szent István-napi Sokadalom Ljungbyben

Immáron második alkalommal rendezte meg Szent István napi sokadalom elnevezésű rendezvényét a ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület. A dél-svédországi…
Nem mindennapi strandparti

Nem mindennapi strandparti

2020 júniusában az egykori LMKF fiatalok csoport megrendezte első víz melletti szabadtéri programját, a strandpartit. Hihetetlen érdeklődést vont…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME