A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

SMOSZ 40.

Közös célok elérésén munkálkodó emberek néha megpihennek, hogy számot adjanak egymásnak és maguknak arról, amit egy hosszabb idő alatt végeztek. Minden ilyen évforduló megmelengeti az ember szíve környékét, mert emlékeket ébreszt és reményeket keltve a jövő felé is tekint. Mi, magyarok, akik Svédországban gondozzuk azt a tudást és kultúrát, amit egykor szülőföldünkről hoztunk magunkkal, ápoljuk hagyományainkat és egymás között, távol hazánktól is, azon a nyelven váltunk szót, amelyen gyermekként először szólaltunk meg. Svédország különböző tájain élve művelődési egyesületek vonzkörében tartunk kapcsolatot, barátságot.

A mindannyiunkat összetartó Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) idén tölti fennállásának negyvenedik évfordulóját. Az egykori alapítók, drága, régi barátaink, boldogan nézték volna a Göteborgban ünneplőket, amint örömmel, gyakran vastapsokkal köszönik meg az ünnepi műsorban fellépők magas színvonalú produkcióit, valamint a magyar kormányt, hazánkat képviselő politikusok gratulációit.


Ünnepi hangulat Göteborgban

 

Az negyvenéves SMOSZ Kristianstadban, Göteborgban, majd pedig Stockholmban hívta össze a közelben élő honfitársakat. A vezetőség a göteborgi rendezvény megszervezésére a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kört kérte fel. Hadd emlékezzünk meg erről az emlékezetesen szép eseményről.

Az estét Csata Attila, a vendéglátók elnöke nyitotta meg:

„A SMOSZ vezetőségének a jövőben is meg kell találnia azt az egyértelmű, logikus és helyes utat, amely felvértezi tagegyesületeit, hogy bátran szembenézhessenek az akadályokkal és nehézségekkel teleszórt új világ kihívásaival. Remélem, hogy a SMOSZ, magyar-keresztény hagyományainkat követve, azt a polgári szellemet akarja fenntartani, amely segíti egyesületeinket, hogy továbbra is kiváló magyarsági munkát végezzenek, amelyre nemzettársaink – bárhol éljenek is a világban -, büszkék lehessenek. Ebben a munkában ezután is számíthattok a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör segítségére”. 

 

Bihari Szabolcs a SMOSZ elnöke foglalta össze a Szövetség négy évtizedes múltjának olykor nehéz, de gyakrabban örömteli emlékeit. Sok-sok lelkes svédországi magyar barátunk munkájának köszönhető az a büszke érzés, amely ma mindannyiunk lelkét eltölti. Hiszen részt vállalva és beilleszkedve egy Magyarországtól távoli nép dolgos életébe, minden jel arra mutat: Svédországban is fordítunk időt, energiát anyanyelvünk ápolására és híven őrizzük kulturális értékeinket.

Bihari Szabolcs az évforduló alkalmából négy göteborgi tagunknak adott át emléklapot és érmét a magyarságért végzett hosszú és eredményes munkáért: Kozma János, László Béla, Maróti Beáta és Szalai Erzsébet.


Fotó: Bánovits András

 

E sorok írója nagyon jól emlékszik az ötvenes, hatvanas évek magyar minisztereinek, politikusainak beszédeire. Még akkor is, ha néha eredményekről számoltak be, hangjuk, arckifejezésük és az, amit mondtak, hideg volt, lelketlen és többnyire elhihetetlen. Éppen ezért szeretném itt kiemelni, hogy ünnepünkre meghívott vendégeink, a mai Magyarország kormányának képviseletében velünk együtt örülő politikusok beszédeiből sugárzott a lelkesedés és az elkötelezettség. A mai határokon kívül rekedt, a hazai földtől távol élő magyarok felé nyújtották ki a szülőhaza kezét, hadd érezzük, hogy itt is, most is a nemzet gyermekei vagyunk. 

 

Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára bevezetőjében hangsúlyozta az idegen nyelvi kultúrában született és felnövekvő gyermekek szüleinek komoly felelősségét. Hiszen csak a szülő és a család őrizheti meg a gyermeket a magyar kultúrkörben is. Át kell adniuk neki a nyelvet, a magyar kultúrát és hagyományokat. „Ez egy nehéz küzdelem, amelyben azonban nincsenek egyedül a szülők és a diaszpóra szervezetek. A magyar kormány erre nagyon nagy hangsúlyt fektet. Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a magyar hétvégi, vasárnapi iskolákra. Találtunk is 150-180 ilyen iskolát. Összeállítottunk egy pedagógiai csomagot: tankönyveket, munkafüzeteket, de még játékokat is, hiszen az ezekben a közegekben eltöltött órák nem kell, hogy hasonlítsanak a szokásos iskolai foglalkozás gyakran száraz hangulatára. A csomagok összeállításában nagy segítségünkre van a Balassi Intézet. Mi most ezeket a csomagokat szétküldjük az iskoláknak gondolva azokra a magyarokra is, akik munkát vállalnak valahol külföldön, de gyermekeiket idegen környezetben is szeretnék magyarnak nevelni. Ezeknek a gyermekeknek igazán szükségük van a hazai segítségre, hogy ha majd egyszer visszatérnek, vagy csak ellátogatnak Magyarországra, ne legyen gondjuk az anyanyelvvel, valóban otthon érezhessék magukat a magyar földön, a magyar emberek között.”

 


Fotó: Bánovits András

 

Dr. Deák Ernő a NYEOMSZSZ elnöke beszédében megköszönte a negyven éves SMOSZ egykori megalapítóinak azt, hogy vállalkoztak a nagy feladatra. A mindenkori vezetők azóta is összefogják, támogatják a svédországi magyar tagegyesületek működését.

 

Potápi Árpád János, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának, valamint az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak üdvözletét hozta. Elmondta, mekkora öröm találkozni a hazától távol is ilyen élő kultúrával, hagyományőrzéssel. Felemelő érzés tapasztalni, hogy a Svédországban élő magyarok ilyen lelkesen gondozzák identitásukat. A Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke rámutatott:

„2010 óta Magyarország más módon közelít a nyugati országokban élő magyarság felé. Ezekről a népcsoportokról évtizedeken keresztül még beszélni sem volt szabad. Igazán csak 2010 után hangzott el, hogy a nyugaton élők mennyire fontosak a nemzet számára, hiszen becsülendő, hogy ezek távol hazájuktól is megtartották magyarságukat. Az ilyen külföldön munkálkodó közösségek, mint például ez a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör is, magát a hazát jelentik. A SMOSZ fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett, csak egy órája befejeződött ünnepségen, köszönetet mondtam a regisztrált, külföldön élő magyar állampolgároknak, hogy az idei, április 6-ai országgyűlési választásokon olyan nagy számban segítették a két kormánypárt fölényes győzelmét. A mai magyar országgyűlés nem csak Magyarország, de az egész magyar nemzet parlamentje. Hogy otthonról is támogassuk a külföldön élő magyarjaink és gyermekeik identitásának megtartását, először 47 fiatalt küldtünk ki a világ számos pontjára, hogy ahol erre igény mutatkozott, segítsék a magyar kulturális egyesületek életének felpezsdítését. Az idén már száz diák végzi ezt a munkát: táncházakat szervez, könyvekkel látja el a csoportokat. Svédországba két fiatalt is küldtünk. Az egyik éppen Berecz Sándor lánya, Berecz Kata, aki az ünnepi műsort konferálta”. 

 

Az ünnepi műsorban szereplők természetesen mind Magyarországról jöttek. A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttese és zenekara látványos, néha akrobatikus, gyakran szellemes jelenetekkel sok tapsot aratott.

 

Teleki Gergő fiatal zongoravirtuóz játékával elbűvölte a közönséget. A világon mindenütt jól ismert II. Magyar Rapszódia (Liszt Ferenc) elhangzása után nem csak a taps csattant fel, de sokan helyükről felugorva, állva ünnepelték a művészt.

 

Két igazán neves énekes, Sebestyén Márta és Andrejszki Judit, hangszereket is használt: az orgona és a csembaló a szakrális, preklasszikus dalokhoz, míg Sebestyén Márta furulyázása, ütőhangszerei a népi dallamokhoz adott igazi, eredeti hangzást.  Sebestyén Márta a létező összes magyar kitüntetést megkapta már, s a film, amelyben éneke hallható, Oscar-díjas. Kossuth-díj, Prima Primisszima díj... hosszú lenne felsorolni.

 

Sebestyén Márta 2014. december 11-én a Zeneakadémián ad koncertet, ahol mamája, Farkas Mona (Kodály Zoltán egykori növendéke), kórust vezényel. A kórusban ott áll majd Sebestyén Márta és két testvére is. Márta öt évesen, három éves kistestvérének kezét fogva, egy 300 tagú gyermekkarral állt az akkor nyolcvanéves Kodály Zoltán ablaka alatt és énekelve köszöntötte a mestert. Azután néhányad magával felmehetett Kodály lakásába megköszönni minden énekelni szerető magyar gyermek nevében a sok szép dallamot, kórusművet, amelyeket ma is annyi fiatal énekel hazánkban. Akkor Kodály odament a kis Mártához és ezt mondta:

- Ha mindenki ilyen szépen énekel, mint te, akkor érdemes volt megírnom ezeket a műveket.

 


Fotó: Bánovits András

 

Andrejszki Judit a mai magyar régizene legfontosabb alakja. Hangszeres és énekes szólistaként számos CD-je jelent meg, de műsorszámként, valamint Sebestyén Mártával kettesben fellépve rendszeresen találkozhatunk vele az ország fontosabb koncerttermeinek dobogóján. Orgonán és csembalón is gyakori közreműködője a Musica Profana régizenei együttesnek.

 

Berecz András mesemondó rendkívüli humorával igazán nagy sikerrel szerepelt a göteborgi műsoron, de még az azt követő ünnepi vacsorán is. Napjaink legnépszerűbb mesemondója. Történeteinek magva mindig népi eredetű. Humorának lényege nem elsősorban az öncélú nevettetés, hanem a sok utazással járó mesegyűjtés során megismert történetek megmentése, közkinccsé tétele. Fáradhatatlanul keresi a múlt idők tanúit, a régi emlékek őrzőit.  Külön hangsúlyozta, hogy a Gyergyóban élő emberek emlékezete kimeríthetetlen fantasztikus történetekben. A sáros, keskeny utacskák végén hihetetlenül gazdag történetek és mesék várják a vándort. „Különös észjárású emberek azok!”

Azt azonban Berecz András egyáltalán nem szánta mesének, amit beszélgetésünk végén jelentett ki:

„Egy nép akkor egészséges, ha ápolja saját hagyományait, kultúráját. Amikor erről lemond, az olyan, mint a kiszáradt fa. Önmagunkat kurtító nép vagyunk. Lemondunk azokról az aranyainkról, amelyekkel a világ előtt tudnánk csillogni. Más népeknek csak fele ennyi van, de azt reklámozzák, büszkén próbálják minél több helyen felmutatni. Nekünk több energiát kellene használnunk, hogy szellemi kincseinket megismerje a világ”.

 

 A SMOSZ negyven éves munkája sok eredményt mutat fel. A rendszeresen megtartott anyanyelvi táborok mellett az utóbbi években már szinte felsorolhatatlan a példák száma, amely mind a svédországi magyarság ügyének gondozását segíti. Egy kultúrában gazdag nemzetet képviselünk itt Svédországban, de sokan munkálkodnak a magyar szó és szellem megtartásán Európa országaiban és a világ minden földrészén.

A SMOSZ fennállásának negyvenedik évfordulóján gondolnunk kell a svédországi tagegyesületek munkájára és mindannyiunkat összetartó jelentőségére is, mert ezek nélkül legfeljebb tartalmatlan SMS-ekre sorvadhat le a svédországi magyarok egymás közötti kapcsolata és ezzel kultúrája is. 

Ezért tehát rendkívül fontos, hogy soha ne felejtsük el, honnan jöttünk és mik vagyunk. Hagyományaink, kultúránk ehhez a legjobb segítség.

 

Maróti László

Göteborg

A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME