A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A svédországi magyar bevándorlás fejezetei - Ötödik rész - A jugoszláviai háború menekültjei

 
Az 1989-es kelet-európai radikális politikai és társadalmi változások során 1989. március 17-én Magyarország (a szocialista tömbből elsőként!) csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfogadott menekültügyi egyezményéhez. Az egyezmény hatályba lépésekor több mint harmincezer, a Ceausescu-diktatúra elől menekülő - nagyrészt magyar nemzetiségű - román állampolgár tartózkodott Magyarországon (többségük le is telepedett, bár sokan csak átmenetileg).
 
A második legnagyobb létszámú menekültcsoportot a volt Jugoszlávia területéről érkezett magyarok képezték; ők több hullámban érkeztek Magyarországra, a szülőföldjükön dúló etnikai tisztogatás, majd pedig a szerb többség által a fegyveres konfliktusig fokozott helyzet következtében.
 
hiradokep (34).jpg
 
Mint ismeretes, ebben a térségben az országhatárok ide-oda tolódtak a történelem során, és a nemzetállamok etnikai és vallási homogenitásra való törekvése nemegyszer erőszakos asszimilációs gyakorlathoz vezetett. A nemzeti kisebbségek mindenhol megszenvedték ezeket az erőszakos törekvéseket. Az egykori etnikai térképek átrajzolódtak: egykor még zömmel magyar lakta falvakban a magyarok lassan-lassan kisebbségbe szorultak. A sokrétű, tervszerűen végrehajtott erőszakos demográfiai beavatkozás következményeként sok településen romlottak, vagy megszűntek a magyarok oktatási és kulturális lehetőségei. Jugoszlávia fölbomlásakor és a még ezután is folytatódó nézeteltérések és etnikai tisztogatások következtében sokan kerestek menedéket Svédországban is. 
 
Az 1990-es években a volt Jugoszláviából érkezett háborús menekültek - amilyen gyorsan csak lehetett - svéd állampolgársághoz folyamodtak (ellentétben az 1960-as évek bevándoróival). Nem ők voltak az egyetlenek: a balkáni konfliktus hatására ugyanis a régebbi, már Svédországban tartózkodó jugoszláv állampolgárok közül is sokan kérvényezték meg azt.
 
A Svédországba, de Németországba, Ausztriába és Svájcba is érkező menekültek döntését jelentősen befolyásolta, hogy ezen országok már eleve rendelkeztek jó anyagi exisztenciájú jugoszláv bevándorló közösségekkel. (Nemegyszer családegyesítés volt a formális ok.). A régebbi EU-tagországok egyre szigorodó bevándorlási politikájában sorra tűntek fel a gátló irányelvek és az ezt szolgáló gyakorlati intézkedések. Az a tény, hogy a volt Jugoszláviából mintegy hatvanezren Svédországban kértek menedékjogot, komoly megpróbáltatás elé állította az itteni menekültügyi hivatalt. A legtöbbjüknek aztán politikai és emberjogi alapon megadták a tartózkodási engedélyt. Svédország 1985-ben tíz, 1993-ban már kétszázhetven menekülttábort tartott fenn; meg is próbálta korlátozni a menekültek áramlatát, például 1993-ban a jugoszláv állampolgárok ellen vízumkényszert vezetett be, a bevándorlás megfékezésére.
 
hiradokep (35).jpg
Vukovar1991 - Kormos László közléséből
 
Ennek ellenére az 1990-es években, a délszláv válság idején,a háború intenzitása és elhúzódása miatt a jugoszláviai menekültek Svédországban a legnagyobb bevándorlócsoportot alkotják, amely a II. világháború után érkezett ide.
 
Svéd források szerint 1990-től 2003-ig 138 000 személy érkezett a volt Jugoszláviából Svédországba. Vajdasági forrás szerint 1991-től 2004-ig körülbelül ötvenezer magyar hagyta el Szerbiát, ebből húszezer férfi a katonai 
behívók elől. Hány magyar nemzetiségű érkezhetett ebből Svédországba - nem tudjuk, de tény, hogy elég sok magyar fiatal férfi került ide abban az időben. A sorozatos bombázások – az emberáldozatokon túlmenően –gazdasági romláshoz, nagyméretű elszegényedéshez vezettek. Jugoszlávia felbomlása után a bizonytalan, sőt, reménytelen jövőt látva sok magyar is szülőföldje elhagyását választotta. Szerbiában a statisztika újabban nem készít kimutatást a külföldre távozókról.
 
Mint ahogy erről már lapunk előző számaiban is írtunk, a svéd statisztikában sajnos csak a menekültek állampolgárságát tartják számon, a nemzetiségét nem. Aki öt év után kéri és megkapja a svéd állampolgárságot, azt svéd állampolgárként jegyzik nemzetiségtől függetlenül. Ezért nehéz pontosan megtudni a kisebbségből érkezett magyarok számát. Ebből a fonák helyzetből persze sok probléma adódott: milyen tolmácsot biztosítsanak a menekültnek, vagy milyen anyanyelvi tanárra van szüksége egy román vagy jugoszláv állampolgárságú, de magyar nemzetiségű gyermeknek.
 
Sok magyar – egyedülálló és családos - próbálja újrakezdeni életét Svédországban. A vajdasági magyarokra jellemző, hogy szívesen keresik meg és támogatják egymást. A szakképzettség, az iskolai és egyetemi végzettség is nagyobb arányú a ´90-es években érkezettek körében, mint az 1960-as években Svédországba került jugoszláviai vendégmunkásoknál. Pont úgy, mint 1956 magyar menekültjeinek az esetében, a szerb háború magyar menekültjeinek a többsége is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sorából került ki. 
 
Svédországban az emberséges életfeltételeknek és a megfelelő munkalehetőségeknek köszönhetően ezek a fiatal szakemberek talán már örökre ittmaradnak…
 
Szöllősi Antal
 
 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME