A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

III. rész 1956-tól 1990-ig

 
 
Jugoszláviából, 1960-tól
 
Az 1960-as években svéd vállalatok elsősorban Jugoszláviából és Törökországból toboroztak munkásokat. 1964-től a jugoszláv állampolgároknak nem kellett svéd vízumot kérniük. 1965-ben az AMS (Munkaügyi Hivatal) Belgrádban tájékoztatási irodát nyitott, majd 1966-ban Svédország munkaerő-megállapodást kötött Jugoszláviával. 
Az 1960-as évek folyamán a svéd vállalatok által Jugoszláviából toborzott munkások között nagyon sok magyar nemzetiségű is érkezett. 
1970-ben megalalkult a Jugoslaviska riksförbundet (Jugoszláviaiak Országos Szövetsége); ekkor körülbelül negyvenezer jugoszláviai vendégmunkás (bevándorló) élt Svédországban. 
1971-ben jugoszláviai statisztika szerint Vajdaságban élő egymillió kilencszázötven ezer lakos 9,2 %-a, vagyis hetvenkétezer ötszáznegyven  dolgozott külföldön. Ha az itt élő magyarok arányszáma elérte a 10 %-ot,
akkor az 1960-1970 között idekerült negyvenezer vendégmunkásból négyezerre tehető a magyar nemzetiségűek száma. 
A Jugoszláviából érkezett magyarok elsősorban a nagyobb ipari városokban telepedtek le. Hamarosan egyesületeket is alapítottak: Halmstadban, Malmöben, Göteborgban, Olofströmben. Az Olofströmi Magyar Egyesület 1976-77-ben Olofströmi Magyar Hírek címmel havonta adta ki értesítőjét. A halmstadi egyesület ma is létezik idén lett tagja a SMOSZ-nak (a Gulyás Imrével készült interjú lapunk júniusi számában olvasható).
(Az 1970-es években több jugoszláviai magyar magyarországi magyarként jutott el Svédországba. Ezt úgy sikerült lebonyolítaniuk, hogy Olaszországban és Ausztriában – ahova könnyebben tudtak kiutazni - magyarországi menekültekként jelentkeztek a hatóságnál. Előzetesen Szegeden vagy más magyarországi településen fiktív lakáscímet és munkahelyet ”választottak”, hogy ezáltal hitelessé tegyék származásukat.1969-ben velem együtt is öt ilyen magyar személy érkezett Svédországba.)
 
Csehszlovákiából, 1968-tól
1968-ban, a Varsói Szerződés tagállamainak Csehszlovákiában tett katonai ”látogatása” után az országból sokan külföldre menekültek. Mintegy öt-hatezerre tehatő azoknak a csehszlovák állampolgároknak a száma, akik Svédországban kötöttek ki, de közülük körülbelül kétezer hamarosan továbbment az Egyesült Államokba és Kanadába. Az ekkor érkezett magyarok létszáma nehezen felbecsülhető, mert a svéd hatóságok csak az állampolgárság alapján vezetik a nyilvántartást. Talán százan, kétszázan lehettek Saját egyesületet nem indítottak, de beilleszkedtek a már meglevőkbe.
 
Magyarországról, 1965-1990 között
A csehszlovákiai események hatására 1968-tól évente mintegy 200-an érkeztek Magyarországról. Ez a szám1969-ben háromszáz fölé ugrik, majd évekig 200-300 között marad. (Ekkor voltam én is ausztriai menekülttáborban.) Az 1965-1985 közötti magyarországi menekültek legtöbbjét olaszországi és ausztriai menekülttáborokból toborozta a svéd állam és hozta őket az országba, de voltak, akik a svédországi látogatásukkor döntötték el, hogy nem térnek vissza. Az ekkor érkezettek 20-40 év közöttiek; legtöbbjük szakmunkás volt, körülbelül egyharmaduk fôiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett.
 
1972 március 15-én mintegy húszezren tüntettek Budapesten, majd 1973-ban megismétlődött a tiltakozás. A rendőrség mindkét tüntetést szétverte. A résztvevők közül többen Svédországba menekültek. Feltehető, hogy ezen események hatására több újságíró és kommunista vezető felnőtt gyermekét Svédországba küldte a jobb és biztonságosabb élet reményében.
 
Az 1970-es években érkezett magyarországiaknak könnyebb volt a beilleszkedés, mint az ´56-osoknak. A svéd nyelvtanulás idejére alapellátást biztosítottak, és a kötelező oktatási idő elteltével a svédek igyeztek munkát és lakást szerezni a menekülteknek. A fiataloknak lehetőségük volt a tanulásra, vagy a félbehagyott tanulmányaik folytatására. Az új haza mindenben igyekezett segíteni az újonnan érkezetteknek.  
 
1985 után már nehezebbé vált a Magyarországról származóknak Svédországban maradniuk. Mégis, 1987-88-ban a demokratikus ellenzék soraiból sokan kaptak menedékjogot Nyugat-Európában, némelyek éppen Svédországban. Többségük 1989-90 után visszatért Magyarországra, hogy ott aktiv tagja legyen a rendszerváltó politiaki szervezetek valamelyikének (elsősorban a Szabad Demokraták Szövetségének). Nemrég olvastam egy ilyen, egykor Svédországba került ellenzékinek a beszámolóját, amelyben többek között arról is szól, hogy jómagam –barátaimmal együtt - hogyan segítetettünk egykor a SZETÁ-nak. 
 
1989. szeptember 10-én Magyarország megnyitotta nyugati határát Ausztria felé, és elkezdődött az az átalakulasi folyamat – rendszerváltozás – , amely megszüntette a menekülés, kivándorlás főbb okozati tényezőit.
 
Szöllősi Antal

 

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Portré 2018. december 15.
Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Előző lapszámunkból Antal Józsefet és Dobos Tamást ismerhette meg az olvasó, ezúttal pedig Sebestyén Marianna malmői, Bálint Réka…
Readmore
Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME