NYEOMSZSZ fiatalok / Fotó: Bitay Zsolt

Jövő. Esély. Kihívás. Magyar összetartozás. E szavakkal foglalták össze az újonnan megalakult Európai Magyar Ifjúsági Tanács (EMIT) tagjai gondolataikat az egyesület létrehozása alkalmából együtt töltött hétvégén. Bázel, a történelmi hangulatú, varázslatos svájci város, melynek repülőtere három ország határán helyezkedik el, igazán szimbolikus helyszíneként szolgált az idei NYEOMSZSZ-közgyűlésnek, valamint az EMIT megalakításának. Nyugat-Európa minden részéből összegyűltek a magyar fiatalok, egy csodás hétvégét remélve. Munkára készen, izgalomtól pezsegve vágtunk neki az Európa közepébe vezető útnak, mely néhány résztvevő számára sajnos sokkal bonyolultabbnak bizonyult, mint valaha elképzeltük.

Imreh Apolkával és Szász Katával, másik két svédországi delegátussal egy márciusban tartott Zoom megbeszélés alkalmával ismerkedtünk meg, továbbá a többi jelölttel, Tóth Mártonnal, Szűts Tamással és Apolka testvérével, Borókával is. Mint a svédországi magyar közösség aktív tagjai, örömmel tapasztaltuk, hogy azon a tavaszi estén, webkamerán keresztül hirtelen rátaláltunk még néhány képviselőre abból a veszélyeztetett fajtából, amely a Svédországban élő magyar fiatalokból áll. Habár a SMOSZ országszerte szép számú közösséggel, aktív tagokkal büszkélkedhet, számtalanszor tapasztaltuk, hogy a mi generációnk nem képviselteti magát a gyerekeknek, tinédzsereknek, valamint a családoknak és az idősebb generációnak szóló eseményeken. Habár az említett csoportokat megszólító tevékenységek, programok, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az itteni magyar kultúra fenntartásában, nyilvánvaló, hogy egy bizonyos korosztály az évek folyamán lemorzsolódik az efféle rendezvényekről.

Mi „fiatalok”, akik összegyűltünk azon az estén, egymást tökéletesen megértve hirtelen rádöbbentünk arra, hogy fontos feladat előtt állunk: meg kell mozgatnunk a mi generációnkhoz tartozó fiatalokat, hogy egy olyan erős, összetartó magyar közösséget alakítsunk ki magunk között, amelyben a jelenlegi életszakaszunkban is otthon érezzük magunkat. Mivel mindannyian különböző városban élünk, online formában folytatódtak a gyűlések a tavasz folyamán, amelyek alatt Berecki Emöke nagyszerű mentorálásának, illetve Bihari Szabolcs rálátásának, tapasztalatának, biztató tanácsainak köszönhetően elkezdtük egymással megbeszélni a jövővel kapcsolatos elképzeléseinket. Hogy mit is jelent számunkra magyar identitásunk, miképpen törekedhetnénk, hogy a hazaszeretetet, a magyar örökségünket külföldön is megőrizzük, megszilárdítsuk és továbbfejlesszük más nyugat-európai fiatalok közreműködésével. Mindannyiunk nagy örömére a sok online tervezgetés személyes találkozásban teljesedett ki, mégpedig a május 14-én tartott SMOSZ-közgyűlés alkalmából, melynek kapcsán még nagyobb rálátást nyertünk a Svédország többi részében zajló magyar eseményekre, valamint számos inspiráló, tettrekész személlyel ismerkedtünk meg ebből az alkalomból. A sikeres hétvége végül egy szívélyes fogadással zárult a stockholmi magyar nagykövet rezidenciáján.

A Svédországon belüli eseményekkel párhuzamosan folyt a készülődés a bázeli konferenciára is. Csodás tapasztalat volt számomra minden egyes digitális gyűlés, melynek kapcsán Zoom-on keresztül feltérképeztük a Nyugat-Európa szerte élő fiatalokat és világossá vált számunkra, hogy bár különböző országokban születtünk, nevelkedtünk, mennyire magunkra ismerünk a mások által leírt tapasztalatokban arról, hogy mit is jelent idegen környezetben magyar fiatalnak lenni.
Mint már említettem, Svédországból hárman kellet volna részt vennünk a május 27-én tartott bázeli ifjúsági konferencián. Hosszas egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy Mennybemenetelkor, május 26-án, a koppenhágai repülőtéren találkozunk, majd hármasban utazunk tovább Svájcba. Sajnos a terv megvalósítása nem a mi jóindulatunkon múlott, hisz csütörtök délután nagy örömmel köszöntöttük egymást a dán reptéren. Poggyászt feladva, becsekkolva, a biztonsági ellenőrzésen átjutva beültünk egy kávézóba, lelkesen beszélgettünk a terveink megvalósításáról és a közelgő személyes ismerkedésről a többi magyar fiatallal. A várva-várt hétvége karnyújtásnyira volt, mikor egy órával a repülő indulása előtt váratlanul arról értesültünk, hogy járatunkat törölték. Annak ellenére, hogy minden követ megmozgattunk, minden elképzelhető közlekedési lehetőséget megvizsgáltunk, megfelelő csatlakozás híján nem folytathattuk utunkat és lógó orral haza kellett fordulnunk, hogy legalább a Zoom-felületen részt tudjunk venni az alakuló konferencián.   

Végül is a találkozó, annak dacára, hogy csak interneten keresztül tudtunk részt venni, nagyon eredményesnek bizonyult. A harmadszorra újraválasztott Potápi Árpád János úr, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pirityiné Szabó Judit asszony, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Pappné Farkas Klára a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány igazgatóságának elnöke és Debreceni Tóth Gabriella kabinetfőnök-helyettes és sajtófelelős asszony valamint a NYEOMSZSZ vezetősége: Bihari Szabolcs elnök, Szennyessy László és Klement Kornél alelnökök jelenlétében megalakult az EMIT. Elfogadtuk az alapszabályt és megválasztottuk a tisztségviselőket: Bölcskey-Molnár Dávid ausztriai elnököt, alelnököket – akik között az egyik, Svédország képviseletében, én magam lettem – valamint a titkárt. Büszkeséggel tölt el, hogy a svéd delegáció által javasolt célkitűzések pontjait az újonnan megalakult ifjúsági tanács egyöntetűen elfogadta és magáévá tette. A magyarországi média azonnal beszámolt az eseményről. Mindenki lelkesen, tettre készen tért vissza mindennapjaihoz a sikeres hétvége után. Tele vagyunk reménnyel, elképzelésekkel és tervekkel a jövővel kapcsolatosan, bízunk abban, hogy ez az országhatárokon átnyúló szervezet serkentően fog hatni tevékenységünkre és az európai magyar fiatalokra. Mindannyian nagyon várjuk, hogy ha nem is most a közvetlen jövőben, de legkésőbb 2023-ban, Budapesten személyesen találkozzunk.
Habár a bázeli találkozás a svéd delegáció számára meghiúsult, megtisztelő és tanulságos volt részt venni benne, és a fizikai távolmaradás talán még fokozza is a munkakedvünket.

2022. május 31.