Tizenhat svédországi magyar képzőművész munkáiból nyílt kiállítás 2011. április 9-én a göteborgi Cosmopolitan galériában. A zsűrizett kiállítás apropója Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulója, amelyet az idén ünnepelnek. A szervező, a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör nyílt beadású pályázatot hirdetett meg 2010 őszén, ZENE témával. A résztvevők: 

 

1. Ács István kumlai festőművész CD lemezekre festett sötétzöld – óarany képei misztikus jelek, melyek a vakok számára készült Braille írás jeleit idézik a felületből kidomborodó apró pöttyökkel. Képei a naprendszerünk szerkezetére emlékeztetnek. A visszatörölt felületek alatt felsejlik a CD lemez középpontja, és egyfajta enformel képírás.

 

 

 

2. Ambrus Lajos stockholmi festőművész első fényképén kék izmú karmestert látunk, aki koncentrikus körök közepén lévő kémlelőlyukból sugároz. Második fényképe a Hallgatag Szív, avagy meghibásodott Égi Hegedű címet viseli. X vagy keresztmotívumot világítanak meg a nap meleg sugarai. Harmadik fényképe az Ima című, melynek alaphangulatát egy közelről fényképezett felület faktúrája adja, melyen egy X jelet formázó, műanyag izomember sziluettje rajzolódik ki. A lírai hatást az ismeretlen eredetű, tömör hasábba rendezett imaszöveg fokozza fel.

 

 

3. Bokor Botond fiatal göteborgi festőművész munkáin ritmusokba rendezett függőleges, színes festékcsíkok az alap rusztikus felületével képeznek feszültséget. Munkái a zongora billentyűire emlékeztetnek. Ennek megfelelően az egyik címe Színzongora, a másiknak pedig Magányos C-dúr. A két kiállított munka egy installációnak is felfogható.

 

 

4. Bánovits András göteborgi fényképész munkáján egy Liszt partitúra elevenedik meg torzult-hullámzó módon. Ez a magyar rapszódia a 13-as számot viseli. A nép általa érzett szerencsétlenségére utal. Másik munkáján színes fénycsíkok ritmusaival, összhangzatával szembesülünk, egy ívelt mozgás sokszoros ismétlésével, amely a kotta görbületeivel ellenpontozódik.

 

 

5. Buváry Gyula festőművész és népszerű stockholmi művész-pedagógus egykori Barcsay-tanítvány. A Liszt Ferenc büsztről készült ceruzarajz egy 16 éves csodagyerek nekigyürkőzése, míg Mazeppa zsoldosvezért megjelenítő olajfestménye (Liszt szimfonikus költeménye) egy kifinomult kolorista érett kompozíciója. Technikája alla prima és lazúrok kombinálása.

 

 

6. Csikós Tibor jonseredi festő- grafikusművész színes nyomata szintén a zenehordozó CD lemezek felhasználásával készült. A műanyag korongok felületére hidegtűvel karcol kis köröket. A színes spirálmotívumok és csillagok mellett a nagyobb kompozícióból egy hegedű sötétebb körvonala is jól kivehető.

 

 

7. Gubás Z. István stockholmi szobrász és grafikusművész, fényképész, 13 fényképből álló projektuma kivonat a művész által hosszasan kísért svédországi progresszív könnyű- és komolyzenei élet történéseiből. Az egységes stílusban készült fotók változatos koncertfelvételek, vagy életszagú együttes portrék. Felfedezhetjük Mick Jagger alakját, Maros Miklós zeneszerzőt, de a zenei élet ismerői sok más ínyencségre bukkanhatnak. 

 

 

8. Kasza Imre lerumi festőművész dadaista objektuma, az Élet szimfóniája. A kompozíció középpontjában egy televízió fakeretét, tükröt, CD-t, vaskulcsot stb. találunk, míg a hangszer dobozát egy kidobásra ítélt ágykeret adja. Megtalálhatjuk a vonós hangszerekre jellemző nyakat, fejet és a dekoratívan kialakított, színes húrokat. Műve fejlett forma- és kompozíciós érzékről, szuverén improvizatív készségről tanúskodik. Élet- és művészetfilozófiáját egyszavas grafiti firkákba önti, melyekkel sűrűn borítja objektuma belsejét. Magatartása a hetvenes évekbeli magyarországi avantgárdé, annak Altorjai Sándor gyagyaizmusát idézi meg.

 

 

9. Miski Török Ágnes stockholmi grafikusművész utolérhetetlen nimbusszal rendelkezik. Mindennapjainkban is csodálhatjuk magas szintű míves munkáját a svéd, és egyéb papírpénzek használatakor. Acélba metszett portréi visszaköszönnek a svéd 20-as, 50-es, 500-as, 1000-es, de a horvát 5, 10, 50 és 100. 000-es, és más országok, pl. Venezuela, Tanzánia, Namíbia bankjegyeiről. Kiállításunkon színes alapra készült, míves krétarajz portrétanulmányokat állít ki.

 

 

10. Páhi István göteborgi fényképész expresszív munkáit erőteljes kolorit, fény-árnyék és élményszerűség jellemzi. Igyekszik megfogni a pillanatot. Motívumait göteborgi környezetében keresi. Képeinek beszédes alanyai utcazenészek, kórházi zenebohócok, a doboló vaskéz, a hangolás pillanatai, vagy pl. gitározó leánya. A negatív kép kifejezési lehetőségeit kutatja.

 

 

11. Solymár Martin göteborgi egyetemi hallgató műveit különböző hangok hallásai, vagy azok elgondolásai ihlették. Szerinte csend nem létezik, illetve az egyenlő a nem létezéssel. A feszülten figyelő előtt pedig érdekes dolgok nyílhatnak meg. Vízfestményei ilyen megfigyelések rögzítését jelentik. 

 

 

12. SI-LA-GI mixed média művész, videó munkája a különböző kultúrák (és egyének) kommunikációjának félreérthetőségéről és a folyamatos változásról, vagyis a dolgok mulandóságáról szól. Installációja a videofelvétel rekvizitumának (kellékének) rekonstrukciója, így változtatva interaktív játék lehetőséggé a videóban megjelenített gondolatot.

 

 

13. Sziráki Endre stockholmi grafikusművész kiállított munkája 3 fényképből és 3 fekete-fehér kollázsból áll. Fényképei egy koncert átélésének szuggesztív dokumentációi. A ház (Moderna Muséet) folyosóján zenélő hegedűművészek (a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara) vonulnak, majd egy terem közepén egymás mellé sorakozva muzsikálnak. A szintén három darabból álló fekete-fehér kollázs sorozat szomorkás hangulatú. A fekete alapon megjelenő fehér formák tünedező növényi alakú fényformák. 

 

 

14. Tóth Katalin Växjö-i rajzfilmes munkája Liszt Ferenc és Zichy Mihály életművéhez kapcsolódik. Két és fél perces művének címe: A Túlvilági Élet Bölcsője. A bölcső és a koporsó közötti metafora érdekli, miszerint a koporsó a bölcső a túlvilági élethez. A kiállításon több egyéb munkája is szerepelt. 

 

 

15. Tilajcsik Roland göteborgi szobrászművész alkotásaiban a feszültség a csiszolt és rusztikus kőfelületek, a tömeg és a hiány ütköztetéséből fakad. Rendkívül érdekes Cím nélkül regisztrált mobil plasztikája, melynek lejtő, gránit felületén, egy fekvő alaktól indulva, valódi víz folyik széles folyamban egy jelképszerű, álló alak felé, majd eltűnik egy résben.

 

 

16. Urbán Attila göteborgi videóművész egy nagyobb projektumának részeként mutatja be videó performanszát. A fényt egy sistergő televízió adja. Egy alak fejére liszt szóródik. Amikor fejére vizet spriccelnek, halljuk ziháló küszködését. A videóhoz egy installáció kapcsolódik. A fa-tákolmány tetejére több kiló liszt került, egy miniatűr gyúródeszka (a művész személyes szimbóluma) társaságában. Az egész egy vékony cérnaszállal kapcsolódik a mennyezethez, amely iritálóan belelóg a térbe.