A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Közelebb a természethez - Interjú Főző Miklós képzőművésszel

Főző Miklós
 
– Hol született?
1961-ben születtem Stockholmban, magyar szülők gyermekeként. Ők 1956-ban jöttek ki Svédországba.
 
– Hogyan dőlt el, hogy a képzőművészet lesz a hivatása?
Azt mondhatnám, hogy egész életemben magamban hordtam a művészet iránt érzett szeretetet, és mindig is imádtam a dolgokat a saját kezemmel létrehozni, annak ellenére, hogy az iskolában érdekelt a matematika és a történelem is.
Tizenéves koromban, amikor nagyon sokat foglalkoztam az élettel és annak értelmével, arra a következtetésre jutottam, hogy nem tudtam elképzelni az életet a napi 8-tól 5-ig tartó munkával, és féltem a monotóniától, vagy hogy csak egy pályát kövessek.
 
 
– Voltak-e gyermekkori példaképei?
Nagyapám, Főző Géza valamilyenfajta festőművész volt és pomológus, gyümölcsfákkal foglalkozott. Halála előtt írt és rajzolt egy könyvet, tele különböző alma, cseresznye és egyéb fákkal. Nagyon szépen megrajzolta a fákat és a gyümölcsöket. Ez a könyv ma is családunk birtokában van.
 
 
– Kik segítették az indulásnál, honnan kapott segítséget? Hol végezte tanulmányait, és fontosnak tartja-e azokat?
Találkoztam valakivel, aki egy jó Népfőiskolára járt Dániában, ezért én is felvételiztem oda, és miután a fegyver nélküli katonai szolgálatomat befejeztem, fel is vettek.
Ez volt a kezdete az én „művészi” utamnak, néhány évvel később pedig már a HDK művészeti egyetemre is bekerültem Göteborgba (Högskolan för design och konsthantverk- Formatervező és Művészeti Főiskola). Itt 1986 és 1992 között tanultam. Az elméleti és művészeti alapokat az egyetemen kaptam, a kovács szakmát pedig a Steneby művészeti iskolában tanultam egy év leforgása alatt. Ma már egy ez a két intézmény.
Ezen kívül önszorgalomból kőfaragást tanultam Olaszországban, Pietra Santa-ban, a híres Cararra közelében. Kettő, vagy három hónapot töltöttem ott. Volt ott egy mester, aki saját magának dolgozott. Mellette megismertem a követ, annak tulajdonságait. Valamennyire persze már előzőleg is ismertem, mivel az apám geológus volt.
 
 
– Miért éppen a szobrászat és a kovácsolás vonzotta?
Megpróbáltam a fazekasságot, később pedig, mivel a fém valami új volt a számomra, de mégis valami, amivel három dimenzióban tudtam kifejezni magamat, úgy döntöttem, kovács leszek. Merthogy mindig is azt akartam! Mindig is jobban szerettem a kerek lágy formákat, mint a kemény és szigorú egyeneseket. A szobrászatot szerettem jobban, nem a festést. Vasból lehet mindent csinálni. A kerámia is érdekel.
 
– Mi a célja az alkotással?
„Szép” dolgokat szeretnék létrehozni. Inkább klasszikus módon, mint újan és semmitmondóan.
 
 
– Mik a fő törekvései?
Volt talán korábban más célom is, manapság iparművészeti tárgyakat, pl. gyertyatartókat készítek, nem csak szobrokat. Lépcsőket, korlátokat, vasajtókat, egyedi formatervezéssel. Göteborgban, Eriksberg-ben, az egyik háznál van egy vaskerítés, amit én alkottam. Ebben a környezetben elég sok szobor és műalkotás van, pl. Paul Svenson szobrai.
Művészi törekvéseimre talán a humor jellemző. Szobraim vasból, és gyakran márványból készülnek. Sokszor állatokat és embereket ábrázolok, vékonyabban, mint Giacometti. Például sportolókat, akik úsznak, vagy más mozgást végeznek. Szeretem a szobrászatot, soká tart, ameddig rájövök, hogy hogyan is, mégis a szobrokat szeretem.
Többek között Brancusit és Giacomettit kedvelem. A móka kedvéért, „ezt nem lehet eléggé komolyan venni”!
 
– Honnan merít inspirációt?
A természet formái megihletnek, talán más formákat szeretek, mint a svéd művésztársaim. Ők inkább absztrakt formákkal dolgoznak, míg én organikusan fejezem ki magam, inkább közelebb a természethez.
 
– Létrehozott-e valami sajátosat?
Nagyon nehéz azt mondani, hogy olyat csinálok, amilyet még nem láttam. Nem én találtam fel a spanyolviaszt. Viszont a természetes kő, (tehát a talált, meg nem formált kő) és a vas kombinációja szobraimban talán sajátos.
 
 
– Milyenek a hétköznapjai, környezete mennyire van a segítségére?
20 éve a Dalsland-ban élek, és a műtermem egy korábbi papírgyárban van Fengersfors-ban. Itt vagyunk most mintegy húszan, művészek és kézművesek, „Not quite” néven. Azt jelenti angolul, hogy „nem egészen”. Ez a hely most már elég ismert a svéd művészek között. Speciális, hogy egy pici helyen ennyien összegyűltünk. Egyetlen hely a környéken, ahol nő a lakosok száma.
 
– Milyen egyesületek tagságát nyerte el?
Semminek, vagyis a BUS- nek igen, a többit lustaságból nem kértem. (BUS=Bildkonst Upphovsrätt Sverige. Vizuális Művészek Szerzői Jogi Társasága Svédországban.)
 
– Mi az alkotói hitvallása, filozófiája?
Én néha érzékeny, filozofikus, szakrális dolgokat alkotok, de meg vagyok győződve arról, hogy Istent találta ki az ember, és nem fordítva. Talán nem is kell ezt feszegetni. Azért mondom csak ezt, mivel néhány dolgot templomokhoz is csináltam, és esetleg olykor úgy nézhet ki, mintha vallásos lennék.
 
Kérdezett: Csikós Tibor képzőművész
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME