A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Magyar tőrvívó olimpikonunk, Maros Magda a Peregrinus klubban

 
Igazi szenzációban volt részünk május 17-én: Maros Magda, olimpiai ezüstérmes és kétszeres bronzérmes, világbajnok és háromszoros magyar bajnok tőrvívó látogatott el a stockholmi peregrinusokhoz. Személyes emlékekkel teli, Siker-e vagy kudarc az olimpiai ezüstérem című előadásából sok érdekes tanulságot vonhattak le a résztvevők, akik később közvetlenül is beszélgethettek a híres élsportolóval.
 
2011okt (29).jpg
Maros Magda, olimpiai ezüstérmes és kétszeres bronzérmes, világbajnok
és háromszoros magyar bajnok tőrvívó
 
A sport közismerten elsősorban a test nevelése. Fontos azonban jellemformáló szerepe is - erre utalt az előadást megnyitó Hemingway-idézet. A fiatal sportoló a legfontosabb emberi erényeket játszva, a játékon keresztül tanulja meg. Az összetartás, az önfeláldozás, a kitartás, a gyors és önálló döntés és az ellenfél megbecsülése olyan értékek, amelyek aztán egy életen keresztül végigkísérik az embert.
 
A vívás, mint sportág, a párviadal (emellett a lovagi játékok és a katonai felkészítések) hagyományaiból ered. A párbaj arra az előfeltételezésre épült, hogy az ember becsülete nem alku tárgya: vagy sértetlenül birtokolja valaki, vagy örökre elveszíti. A párviadalok során nem a győzelem volt a legfontosabb, hanem az, hogy a párbajozók bebizonyítsák: a becsület megvédéséért az életüket is hajlandóak kockáztatni.
 
A magyar sportolók az olimpiai sportágak közül vívásban voltak eddig legsikeresebbek. Kardvívóink ötven éven keresztül verhetetlenek voltak – kilenc egymást követő olimpián csak magyar versenyző léphetett a dobogó legfelső fokára (sőt, még olyan is előfordult, hogy a dobogó mindhárom fokán magyar állt). Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a briliáns kardvívó Gerevich Aladár (1910-1991), hétszeres olimpiai bajnok volt.
 
Az elsöprő siker titka a kiváló edzőkben rejlett. A magyar vívósport alapjait egyébként olasz mesterek fektették le. Kiemelkedő jelentőségű volt Italo Santelli lovag (1866-1945) hozzájárulása, aki a Ludovikán tanította a leendő tiszteket, és aki később külön vívóakadémiát teremtett.
  
A mai modern vívás három fegyverneme a tőr, a kard, és a párbajtőr. Mindhárom fegyvernemből láthattunk egy-egy igazi példányt, valamint megtudhattuk, mik a legfontosabb sajátosságaik.
 
Hogyan ismerkedett meg Maros Magda a vívással? Rengeteg energiával rendelkező pesterzsébeti kislányként a túlzott szülői féltés alól kívánt menekülni, amikor 1965-ben vívótanfolyamra jelentkezett. A tanfolyamot az 1964-es tokiói olimpia aranyérmes tőrvívója, Ágoston Judit tartotta. Az ifjú reménységet ő fedezte fel és vitte magával a BVSC-be (Budapesti Vasutas Sport Club), aki aztán a klubnak egész pályafutása alatt tagja maradt. Álma a világbajnoki cím volt, amit 1973-ban, Göteborgban sikerült is megszereznie.
 
Vívókarrierje csúcsán, a 1980-as moszkvai nyári olimpián Maros Magda az egyéni aranyért vívott csatát, és azt, sajnos, 5:4 arányban elvesztette. A videofelvételt többször újranézte másokkal együtt, és mindnyájan úgy vélték, hogy a bíróknak nem volt igazuk. Belenyugodott tehát „a vesztesek nyereményébe”, az ezüstérembe, és az ürömben az örömöt az jelentette, hogy a sportszakértők és az akkori magyar sajtó szerint is ő nyert.
 
1984-es visszavonulása nem volt könnyű döntés, ám két komplikált térdműtét után és a fiatalabb generáció betörésével mégis meghozta azt. A vívóterem jellegzetes szagát, mely számára illat (az izzadtság és az acél szagának különös keveréke), bárhova megy, gondolatban mindig érzi.
 
A hazai és a nemzetközi pástokon életre szóló barátságok kötődtek.  A sportolók vívás iránti szeretete rendkívüli volt: személyes vitáikat is a páston döntötték el, ezt máshogy nem is tudták elképzelni.  Szinte mindegyikük nagy példaképe Kamuti Jenő (*1937) vívó és orvos volt, tőrvívásban kétszeres olimpiai ezüstérmes és világbajnok.
 
Maros Magda utolsó versenyén, Bécsben ismerkedett meg leendő férjével, a kétszeres svéd bajnok Csillag István erdélyi származású kardvívóval, aki akkor a svéd válogatott vezetője volt. 1986 óta élnek együtt Svédországban; tavaly ünnepelték a 25. házassági évfordulójukat.
 
A közönségben ülő, pályájuk kezdetén vagy derekán lévő fiatalok számára végezetül egy lelkesítő üzenet is elhangzott: ha a vézna, külvárosi Maros Magdának sikerült megvalósítania az álmát, akkor ez nektek is menni fog! Csak legyen konkrét célotok, bízzatok magatokban, és soha ne adjátok fel!
 
A kérdések után megtekinthettük Maros Magda legkedvesebb érmét, amelyet még gyerekként nyert az első versenyén, továbbá az olimpiai érmeit, valamint sportkarrieréhez kapcsolódó újságcikkeket és fényképeket.
 
Köszönjük Maros Magdának az értékes előadást; eredményeihez ezúton is gratulálunk, jelenlegi munkájához pedig sok sikert és jó egészséget kívánunk! Külön köszönjük a nagykövetség munkatársainak, hogy találkozónk lebonyolításában támogattak és segítségünkre voltak.
 
 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME