A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Az Erdélyi Könyv Egylet negyed százada a világ magyarságának szolgálatában

Kellő összefogással kis emberek szerény lehetőségeiből is lehet maradandót teremteni, tárgyi és szellemi örökséget hagyni magunk után. Az előbbi állítás híven tükrözi a stockholmi székhelyű Erdélyi Könyv Egylet (EKE, Transsylvaniska Bokvänner) hitvallását. A Veress Zoltán és Veress T. Magda, kolozsvári születésű írók által útjára indított, a világ magyar emigrációjának mindmáig leghosszabb ideig fennálló könyvkiadás-vállalkozása aktív évei alatt húsz kötetben foglalkozott az egyetemes magyarság legégetőbb kérdéseivel. Az Egylet pár évnyi szünet után megújulni készül, az alapító idősebbik lányának, Bereczky-Veress Biborkának vezetésével.

Az 1989-es romániai forradalmi események nemcsak az erdélyi magyarság társadalmi, gazdasági életében eredményeztek gyökeres változást, hanem ugyancsak érzékenyen érintették a hirtelen összeomlott diktatúra romjai között publikálási és kiadási lehetőségek nélkül maradt magyar szerzőket. Az eredetileg megfogalmazott célkitűzésében ezt az űrt kívánta betölteni az Erdélyi Könyv Egylet megalapításával életre hívott kezdeményezés. Az 1986-tól már Stockholmban élő és alkotó Veress házaspár törekvései az erdélyi magyar kultúra és nyelv támogatására irányultak, mégpedig erdélyi írók válogatott írásainak kiadása révén, évente legalább egy könyv formájában.

Az EKE formális megalakulása 1990 őszére tehető, a következő évtől kezdve pedig az egylet évente egy könyvet jelentetett meg a toborzott pártolók által befizetett tagsági díjakból. Az Erdély kövei nevet viselő sorozat, az EKE eredeti célkitűzésének megfelelően, még az erdélyi szerzők munkáinak kiadására összpontosított. A sorozat részeként 1991 és 2002 között összesen tizenkét kötet jelent meg. A publikáló szerzők szimbolikus honoráriumban részesültek; az egylet tagjai pedig támogatásuk viszonzásaként egy-egy számozott példányt kaptak az éppen megjelent könyvből, nevük pedig felkerült a támogatók szolidaritási listájára. A többletpéldányokat ajándék gyanánt Erdélybe, magyar művelődési intézményeknek juttatták el. Több éven át minden megjelent könyvből átlagosan mintegy ezer példány vált így elérhetővé a szélesebb olvasóközönség számára.

Az egylet első évtizedének vége felé közeledve – az évek alatt megszerzett tapasztalat és a kapott visszajelzések alapján – az alapítók, valamint a hozzájuk időközben csatlakozott pártfogók rájöttek arra, hogy korábbi, nemes célkitűzésük módosításra szorul. Az addig ajándékba adott könyvek ugyanis az Erdélyben kiadásra kerülő könyveknek nem csak bővülő kínálatot, hanem egyben konkurenciát is jelentettek. Örvendetes módon az erdélyi szerzők publikálási lehetőségei is teljes mértékben helyreálltak. Éppen ezért az EKE kuratóriuma úgy döntött, hogy ha egy-egy könyv kiadása után még marad felhasználható pénzösszeg, azt további példányok nyomtatása helyett pályázatok meghirdetésére fordítja. Így születhetett meg két kötet is az 1848–49-es szabadságharc százötvenedik évfordulójának alkalmából, Lászlóffy Aladár: A Seregek Ura című műve 1998-ban, és Kozma Mária: Asszonyfa című írása a következő évben.

Az EKE számára tízéves jubileumot jelentő kötet megjelenése egybeesett a Magyar Millenniummal – az európai magyar állam fennállásának ezredik évfordulójával. A jeles alkalomból készülő könyv az anyaország, a Kárpát-medencei magyar kisebbségek, valamint a nyugati magyar diaszpóra jeles személyiségeivel készült interjúkból, és az interjúkat kísérő irodalmi szemelvényekből állt össze Határtalan hazában címmel. A könyv erkölcsi sikere megmutatta, hogy az egylet tagsága nemcsak az erdélyi magyarság gondjai-bajai, küzdelmei, törekvései iránt érdeklődik, hanem az egyetemes magyarság más „elszakított” és „elszakadt” népcsoportjainak problémái iránt is. Az EKE 2000-es őszi stockholmi közgyűlésén ezért az a döntés született, hogy az egylet – magyar és svéd neve megtartásával – a jövőben a Kárpát-medencei és részben a nyugati magyar kisebbségi írókat és irodalmakat is érdeklődési körébe vonja, könyveiben tőlük származó műveknek is helyet ad.

Az ajándék kötetek biztosította gyakorlati segítségnyújtás mellett a könyvklub alapítói, valamint a kialakult szilárd támogatói kör tagjai úgy vélték, hogy az évente megjelenő kötetek közösségteremtő ereje legalább ugyanekkora jelentőséggel bír. Az alkotók, valamint a rendszeres előfizetők a befektetett munka, vagy éppen az anyagi áldozatvállalás révén tanúbizonyságot tettek arról, hogy továbbra is híven őrzik önazonosságukat, és éljenek bárhol is a világban, polgárai egy olyan közös szellemi hazának, amelyben minden magyar ember otthonra lelhet. A fentiek alapján teljességgel érthető, hogy a 2003-ban indult új sorozat miért a Határtalan hazában címet kapta. A sorozat részeként, ismét egy évtizednyi áldozatos munkának köszönhetően, nyolc újabb kötet került kiadásra.

Az eddig megjelent utolsó könyv 2012-ben látott napvilágot. A sorozatot haláláig megszállottan szervező és szerkesztő Veress Zoltán író utolsó óhaja az volt, hogy az Erdélyi Könyv Egylet munkássága ne maradjon abba, hiszen abban nem pusztán önmaga megvalósítását, hanem a Svédországban, valamint a földkerekség számos országában élő magyarság összefogásának példás megnyilvánulását látta.

Az egylet támogatóinak összefogása, a szerzők és a szerkesztő munkája, valamint a megjelent kötetek pozitív fogadtatása szélesebb körben is elismerést váltott ki. 2004 decemberében az erdélyi magyarság legrangosabb kulturális egyesülete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díszoklevelet adományozott a stockholmi székhelyű Erdélyi Könyv Egyletnek. Az oklevél eredeti példányát az EKE stockholmi központjának irattárában helyezték el.

Az elismerés további cselekvésre késztette az EKE kuratóriumát, újabb célként fogalmazódott meg az addig csak olvasókként „működő” tagok aktivizálása, részvételre és alkotó munkára késztetése. Az egyesület rendszeresen szervezett különböző kulturális eseményeket, író-olvasó találkozókat, amelyek minden érdeklődő számára nyitva álltak. Ezen kezdeményezések egyike az egylet honlapján fellelhető, EKE-galéria nevet viselő virtuális „kiállítóterem”. Itt láthatóak például annak az erdélyi festőművésznek, Balázs Imrének az alkotásai is, aki 2005 októberében már másodszor állíthatta ki festményeit a stockholmi Magyar Házban az EKE szervezésének és közbenjárásának köszönhetően.

Hasonló missziót vállal fel az egylet az „EKE Emlékirat” sorozattal is, amely a vállalkozó kedvű szerzők egyéni, illetve családi emlékiratainak az összegyűjtésére és gondozására irányul, amikor ezt a tagok önkéntes áldozatvállalása lehetővé teszi. Így jelenhetett meg például 2005 végén az „Életrezzenések” családi krónika, a Túlélő falvak című könyv utólagos mellékleteként.

Az Erdélyi Könyv Egylet azonban más módokon is igyekszik segíteni, hogy az egyetemes magyarság emlékei ne vesszenek feledésbe. „Rejtőző emlékhelyek” elnevezéssel az olyan apró, a világban elszórtan megtalálható magyar emlékhelyeknek biztosít honlapján – egy-egy fénykép és rövid leírás révén – megjelenési lehetőségeket, amelyek még megmenthetőek és bemutathatóak az utókor, valamint a magyar közösségi tudat számára.

A folyamatos értékmentő és közösségmegtartó küldetés mellett az EKE maga is megújulás előtt áll. Erre kiváló alkalmat biztosít egy újabb jubileum, a Trianoni békediktátum közelgő, százéves évfordulója, amelynek az egylet, mintegy hatévnyi szünetet követően, újabb megjelenő kötettel kíván emléket állítani. A tervezett könyv szellemisége a „feltámadó” EKE lényegét is remekül példázza, hiszen figyelmét az elkövetkező évtizedekre fordítja. Arra, hogy csúcsértelmiségi nemzettársaink hogyan látják a magyarság jövőjét, mi az, amit remélnünk és tennünk lehet, valamint kell jelenünk destabilizálódó világában. Az akarat és a szaktudás rendelkezésre áll ahhoz, hogy az Erdélyi Könyv Egylet a jövőben is méltóképpen támogassa a világ magyarságának szellemi örökségét megőrző és gyarapító írók, költők, irodalmárok fáradtságos munkáját, mégpedig azáltal, hogy nem a szépnek, hanem az igaznak biztosít teret a készülő kötetek lapjain.

 

Dobos Tamás

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Kedves Olvasó! 2019. július 07.
Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt…
Tovább
A boszorkányos Börzsöny

A boszorkányos Börzsöny

Kárpát-medence 2019. július 07.
„Taníts engem utadra, Uram, hogy igazságod szerint járjak.” (Zsolt. 85.11) – Pannonhalmi zsoltároskönyv   A közelgő nyár mindig jó lehetőség új tájak, új érzések, új emberek megismerésére. Az erdélyi Sóvidék, a Dél-Felvidék keleti vonulatai és Derenk „szellemfaluja” után a Nógrád…
Tovább
Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Képzőművészet 2019. július 07.
Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el: „ Absztrakt Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább…
Tovább
Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Könyvespolc 2019. július 07.
Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő…
Tovább

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME