Jogász, humánökológus, politikus, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke. Megjelenése kedvességről, megértésről, együttérzésről tanúskodik. Szakmai karrierje sokoldalú, érdeklődése, nyitottsága, dolgokhoz való hozzáállása irigylésre méltó. Nehéz időkben (is) a család, a hite ad megerősítést. Szili Katalinnal beszélgettem.

BE: Ezt már bizonyára sokan, sok helyen megkérdezték tőled, de szerintem nem lehet eleget beszélni róla. Mit jelent tulajdonképpen a nemzetpolitika és miért van szükség rá?
SZK: A nemzet tágabb fogalom, mint az állam. A nemzethez tartozik mindenki, aki magyarnak vallja magát, éljen bárhol a világban. Következésképpen a magyarság jelenét, jövőjét meghatározó jogszabályok, döntések, lépések, stratégiák összessége a nemzetpolitika. Fun­damentuma az alaptörvényben megfogalmazott felelősségvállalás a világ magyarságáért.

 

 

BE: Mennyire kell átértékelni Magyarország nemzetpolitikai koncepcióját – ha egyáltalán kell – a közelmúltbeli és jelenleg is zajló események fényében?
SZK: Amennyiben ezen események az elmúlt 7 esztendőben kialakult migrációs válságot, pandémiát, az orosz-ukrán konfliktust és az annak következtében kialakult energia- és gazdasági válságot jelenti, úgy az említett felelősségvállalás még fontosabbá vált, hiszen a magyar politika által következetesen képviselt béke és biztonság iránti igény is jelentősen felerősödött. Az elmúlt tizenkét esztendő „minden magyar számít” nemzetpolitikája még erősebben kovácsolta össze a nemzetet. Hogy jó úton járunk, a tavasszal lezajlott választási eredmény is visszaigazolja.

 

BE: Változik-e és ha igen, hogyan a diaszpórában élő magyarok szerepe?
SZK: A magyar politika a lépéseivel – gondolok itt a többi közt a támogatási rendszerre, a Kőrösi Csoma Sándor Programra –, a kialakított rendszeres párbeszéddel folyamatosan visszajelzést kap a diaszpóra helyzetéről, így a finomhangolásokra is ezen keresztül kerülhet sor.

BE: Svédországi magyarok körében is több időt töltöttél. Látsz-e különbséget más, elsősorban nyugat-európai magyar közösségekhez képest? Egyáltalán az egyesületi élet változott-e tapasztalataid alapján az elmúlt években?
SZK: A svédországi magyarság egy rendkívül jól szervezett közösség. Ezt már több alkalommal volt lehetőségem megtapasztalni. Ez köszönhető elhivatott és aktív vezetőinek. Nemhiába, a NYEOMSZSZ vezetőjét is Bihari Szabolcs elnök úr személyében is a svédországi magyarság adja. A rendezvények, az ifjúság bevonása, a táborszervezés, a hétvégi magyar iskolák jól jelzik, hogy számukra nem csupán az identitás megőrzése, de a közösségi élet továbbvitele is fontos. Megggyőződésem, hogy az elmúlt években fokozatosan felerősödött anyaországi odafigyelés is segítette azt az összefogást, összetartozást, mely a SMOSZ rendkívüli aktivitásában nyilvánul meg.

 

BE: Optimista létemre elég szomorúan látom az előttünk álló éveket. Azt hiszem, nekünk sem lesz könnyű, de legfőképpen a gyermekeinkre gondolok. Milyen kihívásokra kell számítanunk? Szerinted hogyan segíthetünk nekik?
SZK: Egy kínai átok úgy szól: élj meg érdekes időket! Hát mi igazán nem panaszkodhatunk e tekintetben, hiszen a már jelzett válságjelenségeken túl egy óriási morális válság szemtanúi is vagyunk. Európa egyik fele feladni látszik erkölcsi értékeit. Ahol a férfi és nő közt nem trendi különbséget tenni, ahol az apa és az anya jogszabályokban csak szülőként szerepelhet, ahol a férfiaknak is joguk van szülni, ahol az extremizmus a divatos és követendő, ott már minden kapaszkodó elveszett. Így csak a normalitás követésével adhatunk példát számukra, s azzal, ha megtanítjuk őket különbséget tenni jó és rossz között, az értékes és az értéktelen dolgok között. Ezért is fontosak a közösségek, a cserkészet az ifjúság számára.

BE: Az egész világ a feje tetején áll. Engem kifejezetten felkavarnak az események, a bizonytalanság. Neked milyen védekezési módszered van a lelki békéd megőrzése érdekében?
SZK: Számunkra a mai világban a legfontosabb a béke és a biztonság. Számomra a biztonság érzését a család és a közösségi lét adja, továbbá az, hogy minden, a neoliberális média által diktált, kétezer éves emberi értéket semmibevevő divatot kritikával tudok kezelni, s mert van egy szilárd elkötelezettséget adó támaszom, a hitem.

BE: Nemsokára itt a Karácsony. Számodra mit jelent ez az ünnep?
SZK: A családot, a meghittséget, az elcsendesedést, a puha békességet, az újjászületést, a lelki megbékélést és boldogságot.

BE: Mit üzensz a svédországi magyaroknak?
SZK: Egyrészt megköszönöm a SMOSZ vezetőségének, szervezeteinek, tagjainak és családjaiknak, hogy őrzik magyar önazonosságukat, kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat, s hogy részesei e nemzeti összefogásnak. Kívánom, hogy példaértékű aktivitásukat őrizzék a jövőben is! Kívánom, hogy dédelgetett közös álmaik váljanak valóra! Isten áldja a svédországi magyarság apraját és nagyját!
BE: Elnök Asszonynak ezúton is köszönöm az interjút, öröm és megtiszteltetés volt