A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

15 éves a Svédországi Magyar Ifjak Társasága

 

 

 

Az indulás

 

A ´80-as években érkezett erdélyi családokkal sok fiatal került Svédországba. A 17-18 éves ifjak a működő cserkészcsapat korosztályához már túl idősek voltak. Az önképzőköri táborok tagjait többnyire a középkorúak alkották. A SMOSZ vezetősége szükségesnek látta egy olyan fórum megteremtését, ahol az ifjúság számára lehetőség nyílik találkozókra, ahol az otthonról hozott magyar kultúrát tovább éltethetik, megtarthatják.

E törekvés végül 1994 májusában, Tompa Anna és Bihari Szabolcs kezdeményezésére válhatott valóra. Az ötlethez támogatóként aztán (Kovásznay Ádám révén) a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség is felzárkózott.


Első konferenciánk nagy sikert aratott: 80 fiatal vett rajta részt. Nagy lendülettel születtek a tervek és határozatok. Megvitattuk az igényeket és lehetőségeket, megszületett az alapszabály és vezetőséget választottunk. Elnök Kulich Károly lett. Tompa Andrea, Molnár Veress Indira, Sebestyén Gábor, Mokos Imola, Pál Zsolt, és Bihari Emőke, mint vezetőségi tagok, szervezték a további táborokat.


Legfontosabb feladatunknak tekintettük minél több fiatalnak lehetővé tenni, hogy hozzánk csatlakozzon. Célunk volt, hogy óvjuk és erősítsük nemzeti öntudatukat, alkalmat biztosítsunk az állandó kapcsolattartásra Svédországon belül, segíteni a kapcsolattartást az anyaországiakkal, ápolni kultúránkat és hagyományainkat. Közös sportolási és szórakozási alkalmakat is teremtettünk, hiszen így a legkönnyebb megismerni egymást és összebarátkozni. Célunk volt az is, hogy segítsük fiataljainknak helyüket megtalálni új hazájukban.

 

Az első évek

Hatalmas érdeklődés övezte a SOMIT tevékenységét: Az országos szervezet 13 erős, jól működő körzetre támaszkodott; a vezetőségi munkában a körzetvezetők is részt vettek. Ismert személyiségek, színészek, zenészek, írók, történészek és politikusok gondoskodtak előadásainkról. Anyaországi és Kárpát-medencei médiumok is gyakran képviseltették magukat táborainkban.

Jó kapcsolat alakult ki sok külföldi magyar ifjúsági szervezettel is, ezért 1995 nyarán nemzetközi tábort tartottunk több Kárpát-medencei - magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai -, valamint számos nyugati ifjúsági szervezet – Dánia, Norvégia, Németország, Svájc, Hollandia, Észtország, Finnország - részvételével. Ezen a tíznapos Tångagärde-i nemzetközi táborunkon rekordot döntött a jelentkezés: több mint százan jöttek el, sokan a ház mellett vertek sátrat.


Elnökünk, Kulich Károly ösztönzésére itt született meg a Magyar Ifjak Világfórumának gondolata is. Ez a szervezet a későbbiekben a Magyarok Világszövetségének égisze alatt működött.

Táborainkon gyakori volt a túljelentkezés. A SOMIT tagság alapfeltétele a 18 éves alsó korhatár, de mert az ifjabb korosztály tagjai közt is igen nagy volt a SOMIT- táborok iránti érdeklődés, Tompa Anna vezetésével külön táborokat szerveztünk nekik Kis-SOMIT néven. A ”kis- somitosok” közül később többen lettek vezetőségi tagok.

 

A ”Nyári tábor”- platform

A SOMIT-on belül egyre kézzelfoghatóbb lett két külön irányvonal: az egyik egyre magasabbra szerette volna tenni a kulturális mércét akár a tagság egy részének lemorzsolódása árán is, a másik pedig a nemzeti összetartozást, az összes svédországi magyar fiatal összefogását, a közös szórakozás lehetőségének megteremtését tartotta fő céljának.


A körülményekre jellemzően az elnökség is kettős volt: külügyi elnökünk, Kulich Károly a nemzetközi porondon és a SMOSZ-ban, belügyi elnökünk, Kádár Attila pedig a tagság felé képviselte a SOMIT-ot.


1997 nyarán Vadadi Lóránd és jómagam egy új szabadidős platformot alapítottunk és a nyári tábort új helyen, a Jönköping melletti Lekerydben szerveztük meg. Az első sátortábort szerény érdeklődés övezte, mindössze 7-en vettek részt rajta (a 2009-es nyári táborban már a viszonylag rossz idő ellenére is 63-an voltunk!).

 

Mélyrepülés

A társaság két szárnya között egyre nőtt a feszültség; a gyűlések gyakran véget nem érő vitákba torkolltak. A sokszor bántó hangnem végül Tompa Anna távozásához vezetett és ez hatalmas veszteség volt a SOMIT számára. A tagság jelentős része is lemorzsolódott a táborokból és a vezetőségben is csak három tag maradt aktív: Kádár Attila, Váncsa András és én. Egy rock együttes turnéjának rosszul sikerült megszervezése miatt anyagilag is padlón voltunk.


Így jutottunk el oda, hogy 2002 őszén egy félreértés okozta konfliktus miatt már Tångagärdét sem vehettük igénybe - ekkor költöztettük el rendezvényeinket a Höör-i barlangtáborba.

 

Nagyon jó hangulatban telt a jubileumi tábor, és Dezső Dórinak
köszönhetően nagyon finom tortát fogyasztottunk el

 

Felemelkedés

Siralmas helyzetünkre felfigyelt a két ”szülőnk” is. A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Vaszi Árpádot, a SMOSZ pedig Kovásznay Ádámot nevezte ki összekötőnek a SOMIT felé. E két szervezet erkölcsi és anyagi támogatása mellett sikerült végre megindulni a gödörből kivezető úton. 2003 novemberében új vezetőséget választottunk Kristianstadban. A közelgő 10 éves jubileum kapcsán azonnal szép, nagy, új feladat jutott programszervezőinknek, Gerstenbrein Dórinak és Blénessy Edithnek, valamint pénztárosunknak, Imets Zoltánnak (aki sikeresen rendbe hozta a pénzügyi helyzetünket).

A jubileumi tábor nagyon sikeres volt; 111-en vettek részt a megemlékezésen, amelyen Kulich Károly és Kádár Attila, valamint a SMOSZ részéről Bihari Szabolcs mondott beszédet.

 

A jelen

2004 nem csak a 10. születésnap miatt volt jelentős év a SOMIT életében. Ebben az évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ezzel elindítva a munkavállalók szabad áramlását. Göteborgi új tagunk, Kovács Sándor sikeresen kutatta fel és csatlakoztatta a SOMIT-hoz a Göteborgba újonnan érkezett magyar fiatalok zömét.


Egy évtizedes elnökség után Kádár Attila 2007-ben átadta a kormánykereket Gerstenbrein (azóta már Kádár) Dórinak. A Dóri elnöksége alatti időszak egyértelműen sikertörténet. A tagság folyamatos növekedése és a viszonylag jó anyagi helyzetünk mellett rendkívül jó lett a kapcsolatunk a legtöbb magyar egyesülettel, közvetlen képviseletünk van a SMOSZ vezetőségében és részt veszünk a Híradó szerkesztésében is.

 

Jövő

Dóri időközben az anyaság nemes feladatának adta át magát, ezért (ahogy ő maga viccesen megfogalmazta) ”a Kádár-korszak lezárult” a SOMIT-ban. Tavasszal Kovács Sándort választottuk meg új elnökünknek; új jövőképet az általa irányított vezetőségnek kell találnia. Kíváncsian várjuk, hogyan fog folytatódni a szervezet szárnyalása, és ne felejtsük el, hogy ezért nemcsak a vezetőségnek, de minden egyes tagunknak tennie kell. A lelkesedés most adott, és reméljük, ez hasznára lesz minden magyar fiatalnak itt, ebben a választott hazában is.


Bitay Zsolt

Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Őszi látogatás Firenzében

Őszi látogatás Firenzében

Képzőművészet 2020. április 02.
Ősszel Firenzébe látogattunk. Este érkeztünk meg a pályaudvarra. Fél órába is beletelt, mire a vasútállomás körül megtaláltuk a szállásunkra induló városi autóbusz megállóját. A város fényei első látásra is vonzónak tűntek. Átkeltünk az Arnó folyó hídján, és az első megállóban…
Tovább

Egyesületek

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

Új év, új kezdetek a Jönköpingi Magyar Egyesületben

A programokkal teli 2019-es év után új fejezet nyílt a Jönköpingi Magyar Egyesület életében. A tavalyi évben 35…
A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház technikai korszerűsítése

A stockholmi Magyar Ház Házkezelősége 2019-ben sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által a diaszpórában élő magyarság…
Ez az év is elkezdődött...

Ez az év is elkezdődött...

... de még hogy! Stockholmban már január második hetében beindult az egyesületi élet. A legszorgalmasabbak a színjátszókörösök voltak,…
Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Téli SOMIT 2020. Beszámoló

Az idei első, Téli SOMIT mind a szervezők és mind a résztvevők nagy örömére már hetekkel a tábor…
Hajdan-Hajdú

Hajdan-Hajdú

A tánc szinte egyidős az emberrel. Hangulatot, gondolatokat fejez ki, hogy lássa és értse az, aki nézi. Az…
Szabó Tünde borász Göteborgban

Szabó Tünde borász Göteborgban

Magyarországot mindig is jó bortermelő országnak ismerte a világ. Sajnos, a háborút követően volt egy hosszú időszak, amikor…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as évadunkat január végén kezdtük, amikor is Dr. Pölcz Éva tartott nekünk egy érdekes előadást a stresszről,…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

A 2019-es év végét két, nagyon szép, színvonalas programmal zártuk. Lohn Annamária KCSP-ösztöndíjas Magyar Nobel-díjasok és feltalálók című…
A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napja Malmőben – így emlékeztek a Pannónia Klub tagjai

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én tartjuk abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a…
30 éves az eskilstunai magyar közösség

30 éves az eskilstunai magyar közösség

           Egy hazafias érzelmű kis csoport ötleteként, 1989 kora tavaszán, Barra Regina lakásán született…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME