A jönköpingi gyermekfoglalkozásokról

 

A Jönköpingi Magyar Egyesület immár többéves hagyományra visszatekintve összefogja a Jönköping és környékén élő magyar származású gyermekeket. Igen, valóban így indul az egyesületi beszámolónk, de mi is történt nálunk mostanában?


Két lelkes vezetőségi tagunk, Kiss Kati és Szőcs Laci személyében olyan munkatársakra találtunk, akik nemcsak a gyermekek szeretetét és a szülök bizalmát nyerték el, hanem kiépítettek egy igazi csapatszellemet is. Nem is lehet csodálkozni, hogy gyermekeink már alig várják, hogy újra találkozhassanak, megoszthassák egymással élményeiket, együtt játszhassanak. Egyre többen és többen jövünk össze, szülők és gyermekek, hol az öxnehagai Forum termeiben, hol Tångagärdén a Magyar Protestáns Gyülekezeti Otthonban, hol egyszerűen csak egy környékbeli kirándulás alkalmával. A találkozók sikere nagy részben köszönhető Laci cserkészvezetői tapasztalatainak, találékonyságának, és Kati ötletes, fantáziadús csoportfoglalkozásainak. De a szülőket se felejtsük el, hiszen az ő segítségük, lelkesedésük nélkül a legjobban előkészített pedagógiai munka is csődöt mondhat.

 

Anyukák, apukák igazi csapatszellemben vesznek részt minden foglalkozáson. Ha kell, akkor a tábortűzhöz rőzsét szednek, bográcsgulyást főznek, kézműves foglalkozáskor gyertyát öntenek, rajzolnak, festenek - kicsik és nagyok együtt. Persze a fergeteges focimeccseket se felejtsük el, ahol a kislányok apukájukkal mérik össze tudásukat, a fiúk pedig mindent beleadva egy új Zlatan bravúrjait csillogtatják.
 

Mit is szeretnénk elérni ezekkel a gyermekfoglalkozásokkal? Kérdezhetnénk. Igen, immár többéves hagyományra visszatekintve összefogni a Jönköping és környékén élő magyar származású gyermekeket. Érezzék és éljék át, hogy mit jelent a saját anyanyelvükön játszani, örülni, együtt lenni. Mindez beágyazva szüleik, őseik kulturális hagyatékába, szokásrendszerébe. Egyszóval lehetőséget szeretnénk adni, hogy magyarságtudatukat erősíthessék, magyarok maradjanak egy modern svéd társadalomban, amelynek egyébként teljes jogú tagjai.

 

Boström Nadler Mariann

A Magyar Otthon és Iskola felhívása

 

Szeretettel várjuk magyarul tudó 9-19 éves diákok jelentkezését. Minden második szombaton magyarságismeret órákat és zenei anyanyelv órákat tartunk. A diákok koruknak megfelelő osztályokban magyar olvasást, írást, irodalmat, nyelvtant, födrajzot, néprajzot és népzenét tanulnak. Lehetőség van furulya-tanulásra is, hatlyukú magyar furulyán diákokkal foglalkozunk.

Jelentkezni Stuber Györgynél lehet a 08/57027709 telefonszámon, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-postacímen.

A Magyar Otthon és Iskola vezetősége

Jubilál az Északi Magyar Archívum

 

 

 

 

1973 október 23.-a. A magyar emigráció lelkesen ünnepli az 1956-os forradalom szabadságharc és emlékét. Nekünk, svédországi magyaroknak ez a nap nem csupán az ünnepi évforduló miatt emlékezetes, hanem azért is, mert akkor alakult meg az Északi Magyar Archívum.


Alapítója, Szöllősi Antal 1969-ben került Svédországba, ahol gyakorlatilag azonnal bekapcsolódott az emigrációs munkába: Bujdosó (később Bújdosók) címmel lapot indított. Szerkesztői munkája során tapasztalta, hogy rengeteg magyar nyelvű és vonatkozású írott anyag vész el azért, mert még senki nem vette a fáradtságot, hogy ezeket összegyűjtse, rendszerezze és megőrizze az útókor számára.


A felismerést tett követte. A Balti Levéltár mintájára néhány lelkes ismerősével megalapította az Északi Magyar Archívumot. A hírt sokan lelkesen fogadták, egyesek azonban kételkedtek abban, hogy Szöllösi Antal és munkatársai megbírkóznak majd az előttük álló feladattal.


Az elmúlt harmincöt év eredményei azt bizonyítják – a legkritikusabb szakmai szemmel is vizsgálva – hogy az Archívumnak ragyogóan sikerül teljesítenie a kitűzött feladatokat.


Az Északi Magyar Archívum eddig ötvenhárom országból összegyűjtött magyar nyelvű vagy vonatkozású anyaga magyar személyiségek, egyesületek, szövetségek, egyházak, cserkészcsapatok, sportklubok, politikai pártok és mozgalmak, csoportosulások, vállalkozások, színházak tevékenységét dokumentálja.


Az Északi Magyar Archívum könyvtára jelenleg körülbelül húszezer kötetből és kiadványból áll, ebből mintegy kétezer az emigrációban született. Anyanyelvünkön kívül mintegy harminc más nyelven található magyar vonatkozású kiadvány. Az Archívum munkásságának áttekintésekor, már a számszerű eredmények is imponálóak. A gyűjtemény igazi értéke azonban abban rejlik, hogy részletesen dokumentálja a nyugati magyarság több évtizedes erőfeszítéseit identitásának megőrzéséért, a beolvadás elkerüléséért, a jó hírnév öregbítéséért.


Ezt az felbecsülhetetlen értékű munkát Szöllősi Antal és néhány lelkes munkatársa végezte és végzi. Tették mindezt kitartó szorgalommal, szerényen, időt és anyagiakat áldozva vállalt célkitűzésükért. Eredményeik bizonyítják, hogy kitartással, elszántsággal, a nehézségek ellenére is lehet maradandót alkotni, továbbá azt, hogy a nyugati magyarság értékes része a nemzetnek!


Büszkék és hálásak vagyunk tehát, hogy jubilálhatunk. Büszkék arra, hogy az Északi Magyar Archívum itt, Svédországban működik, hogy tagja országos szövetségünknek, hogy munkatársai sorstársaink a közösségi munkában és gyűjteménye értékes része nemzeti kulturális örökségünknek.


Hálásak azért, mert az Északi Magyar Archívum hírt adott és ad rólunk, mert összegyűjtötte, megőrizte az útókor számára azt az értéket, amellyel igyekeztünk nemzetünk boldogulásához hozzájárulni. Aki fáradságot nem kímélve beletekint ebbe a gazdag gyűjteménybe megérti, miért beszélünk tizenöt millió magyarról.


A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nevében tiszta szívből gratulálok az Északi Magyar Archívumnak, és kérem a Fennvalót, hogy Szöllősi Antalnak és lelkes csapatának adjon további erőt, egészséget, elszántságot, hogy továbbra is hasonló odaadással végezhessék áldásos munkájukat, mindnyájunk büszkeségére és örömére.

 

Bihari Szabolcs,
a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke

A Halmstadi Barátság egyesület rövid hírei

 

Műsor
December 4-é, csütörtökön 19.00 órakor: Szeretlek, Mikulás! című zenés mese a budapesti Szabad Ötletek Színháza előadásában az Andersberg Medborgarservice tánctermében. Az előadás után a Mikulás csomagot oszt ki a gyerekeknek!
Az előadás mindenki számára ingyenes!

Felhívás!
Minden csütörtök este 19.00 – 22.00 óra között nyitva tartunk az Andersberg Medborgarservice tánctermében. Itt lehetőség van díjmentesen táncot tanulni, biliárdozni, pingpongozni, kézimunkázni.
Mindenkit - kortól függetlenül - szeretettel várunk!

Érdeklődni Harmath Emikénél lehet a 035-103687 vagy a 073-6641076 telefonszámokon

A vezetőség

Jubiláló egyesület: 35 éves az Északi Magyar Archívum

Az Északi Magyar Archívumot, amely napjainkra svédországi magyar dokumentációs központtá nőtte ki magát, Szöllősi Antal hívta életre 1973-ban. Az egyesület létrejöttéről és magáról a gyűjteményről ő maga számol be az alábbiakban.


 1969 novemberében kerültem Svédországba az Invandrarverket (Bevándorlási Hivatal) révén, egy ausztriai menekülttáborból.

 

Magyarok Északon, az ÉMA kiadványa, 1977, 1 szám

 


1970. áprilisában elindítottam a Bujdosó, később - Tollas Tibor javaslatára - Bujdosók című lapot, ami így jelent meg 1974 decemberéig. A lap szerkesztése kapcsán egyre több svédországi magyarral kerültem kapcsolatba.

 

Tudomásomra jutott, hogy több magyar lap is látott itt napvilágot 1956 után,de ezek már szinte mind elkallódtak. Akkor még csak 15-16 év telt el a forradalom óta és máris alig maradt nyoma az akkor idekerült magyarság nyomtatott irodalmának. Több honfitárs azt is elmondta, hogy annak idején menekülésükkor magukkal hoztak 1956-os dokumentumokat is. Félő volt, hogy amennyiben ezek nem kerülnek biztonságba, idővel véglegesen elvesznek. Időközben megismertem a Balti Levéltárat és az az ötletem támadt, hogy ennek mintájára létre kellene hozni ennek magyar mását. Így született meg 1973. október 23-án az Északi Magyar Archívum (ÉMA -Ungerska Arkivet).


Kezdetben néhány lelkes stockholmi magyar fiatal (Belohorszky Ferenc, Donát László Levente, Remecz Károly) is bekapcsolódott a gyűjtésbe. Alapításától kezdve összesen körülbelül 50-60 személy vett részt az Archívum munkájában, köztük több svéd is. Az Archívum részére 1982-től Pap Iván és 1997-től Svéd Ferenc is rendszeresen figyeli a svéd sajtót.


Mi is tehát az Archívum? Az ÉMA a nyugaton élő magyarság különböző dokumentumait őrzi; eddig összesen ötvenhárom országból gyűjtött össze anyagot. Ez a különböző emigráns magyar egyesületek, szövetségek, egyházak, sportklubok, vállalatok stb szellemi és tárgyi hagyatékából, valamint a történelmi Magyarország területéről idekerült írásokból/tárgyakból áll. Az írások vagy magyar nyelvűek, vagy az illető , befogadó ország nyelvén íródtak és magyar témájúak.


Az összegyűjtött anyagot tíz kategóriába osztottam, hogy a számítógépes nyilvántartást megkönnyítsem. Íme a kategóriák:


0: Általános anyag.Menedékjog, kivándorlás, bevándorlás. Kisebbségek és jogaik, nemzetiségi kérdés. A befogadó országok idevágó intézményei, törvények, jogszabályok stb. Társemigrációk. Kézirattár. Statisztika. Címtár.


1: Egyesületek, szövetségek, egyházak, politikai pártok, vállalatok, éttermek stb. anyagai. A gyűjtés országonként és szakcsoportonként történik.


2: Személyek. A gyűjtés országonként és személyenként történik.


3: Közép-Európa. Gyakorlatban a történelmi Magyarországot jelenti. Két fontos alosztálya a rasszizmus magyar bűntetteinek és a kommunizmus magyarok elleni bűntetteinek dokumentációs osztálya. Ezekben sajnálatos módon elakadt a gyűjtés, mert akik eleinte elvállalták később visszaléptek.


4: Könyvek. Az ÉMA könyvtárállománya jelenleg körülbelül húszezer darabra tehető, ebből kétezer emigráns kiadás. A magyaron kívül mintegy harminc nyelven található benne magyar vonatkozású kiadvány.


5: Folyóiratok. Az ÉMA folyóiratállományát körülbelül háromezer folyóirat teszi ki, ebből 600-700 különféle magyar emigráns újság.


6: Aprónyomtatvány-gyűjtemény. Ebben található minden olyan kiadvány, amelynek terjedelme 16 oldalnál kevesesebb, például röplapok, körlevelek, vállati és üzleti kiadványok, kereskedelmi tájékoztatók és hírdetések, könyvárjegyzékek, műsorfüzetek (színház, mozi), könyvkiállítási katalógusok, címlisták, térképek, levélzárócímkék, öntapadós matricák, kártyanaptárak, képeslapok, névjegykártyák. egyebek (zászlók, érmék stb).


7: Újságcikk-kivágások gyűjteménye. Ebben egyebek mellett körülbelül tízezer magyar vonatkozású svéd újságcikk is található. Az anyag fantasztikus gyarapodásához Pap Iván járult hozzá, aki nyugdíjasként sok újságot átnéz az Archívum részére. A svéd és a magyar anyag mellett vannak finn, norvég, dán, izlandi, angol és német nyelven írt újságcikk-kivágások.


8: Fotó- és filmarchívum. E kategórián belül említésre méltó a dr. Gáspás Pál római katolikus lelkész és iskolaigazgató hagyatékából származó kétezer fekete-fehér fotó, amelyeket 1948-1956 között készített a Svédországban élő magyarok között. Itt található az 1981-es stockholmi 56-os emlékest videófelvétele; itt vannak az újabb korok CD és DVD lemezei, valamint képzőművészeti és iparművészeti alkotások.


9: Hangtár. Ebbe a kategóriába tartozik a különböző nyugati országokban tartott magyar előadások, ünnepségek hanganyaga hangszalag, hanglemez, CD vagy DVD formájában. Közöttük vannak 1956-57-es svédországi menekülttáborokban készült hangfelvételek a fenn említett dr. Gáspás Pál hagyatékából, a svéd rádió 1956 decembere 1957 márciusa között sugárzott magyar nyelvű adásainak hangfelvételei, amelyek Gáspás atya majdnem hatvan éves magnetofonján ma is élvezhetők. Van itt gyűjtemény a gyűjteményben is: például hanglemez-képeslapok. A kották is itt vannak nyilvántartásban.


A gyűjteményben hagyatékok és kéziratos dokumentumok is találhatók. A gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatban van, de időhiány miatt eléggé lassan halad. Remélem, hogy a márciusban esedékes nyugdíjazásom után többet tudok foglalkozni a katalogizálással.


Az ÉMA nem csupán gyűjtéssel, de aktív folyóirat- és könyvkiadással is foglalkozott illetve foglalkozik.


A következő folyóiratokat említeném: Ungrare i Norden / Magyarok északon (svéd és magyar nyelvű kulturális folyóirat; első száma 1971.október 23-án jelent meg; kb 300 példányban került kiadásra); Magyar archívum (a magyar emigráció levéltári, megőrzési problémáival, valamint emigráns történelemmel foglalkozott; első száma 1979. októberében jelent meg); Ungersk bibliografi (Magyar Bibliográfia) - svédországi magyar és magyar vonatkozású bibliográfia, elsősorban könyvtárak, kutatók, szakemberek számára; indult 1997-ben, svédül. Ezek a folyóiratok rendszertelenül kerültek kiadásra.


Megjelent könyveink: Dr. Robert von Sandor: Personligheter och händelser under 1000 år i Japan, Stockholm, 1985; Szöllősi Antal: Svédországi magyarság 1956-ig, Stockholm, 1999; Antal Szöllősi: Svenska-ungerska, ungerska-svenska ordböcker och läroböcker. Stockholm, 2008; Sveriges ungerska bibliografi, Nr 1; Antal Szöllősi: Sverige och Ungernrevolten 1956, Stockholm,2008, Sveriges ungerska bibliografi, Nr 2.


Végül, de nem utolsósorban: az ÉMA olyan pártpolitikától és vallási nézetektől független gyűjtemény, amely tevékenységéhez nem kap anyagi támogatást sem svéd, sem magyar, sem egyéb forrásokból, és amelynek működését áldozatkész magyar és svéd magánszemélyek teszik lehetővé.


Szöllősi Antal


FELHÍVÁS


Emigrációban az egyesületi iratokat, személyes feljegyzéseket, családi könyvtárakat az elkallódás veszélye fenyegeti. Ami egy ember, egy közösség számára fontos dokumentum, értékes emlék, pótolhatatlan feljegyzés volt, az az utódok számára értéktelen lomnak, felesleges nyűgnek tűnhet. Kérjük ezért idős honfitársainkat, hogy ezen értékeik/értékeink sorsáról idejében - még életükben! - gondoskodjanak!


Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) ilyen esetben felajánlja segítségét és kér mindenkit, forduljanak hozzá bizalommal tanácsért, segítségért.


Az ÉMA alapítója és vezetője Szöllősi Antal.


Levélcím: UNGERSKA ARKIVET Box 8027, SE-141 08 Kungens Kurva Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör, Göteborg

 

Legyen kedved mindig dalolni…
 

De különösen akkor, ha ízes magyarsággal Kendteknek szól a muzsika, ha nosztalgiázó jókedvvel mesélnek (többi közt) a Velencei-tó környéki falvak öregjeiről, fellebbentik a fekete-fehér Ki Mit Tudok nehéz színpadi függönyét, és dalszöveg-elemzésbe bocsátkoznak a csetlő-botló fiatalság budapesti szerelmei kapcsán...
 

 
Czipó Tibor, Tolcsvay Béla, Egri László Göteborgban 

 

Október közepén a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására érkezett Göteborgba a Tolcsvay Trió. Az eseményről a Duna Televízió október 6-i Kívánságkosarának nézői is értesülhettek, miszerint az együttes 40 év dalaiból ad két órás összefoglalót s ez évfordulós nagykoncertjük előhangjaként is felfogható. A közel nyolcvanfős közönség hálásan is fogadta a „próbát”, melyen Tolcsvay Béla, zeneszerző, szövegíró, előadóművész mindenkit éneklésre bíztatott, az anyanyelvvel való zenés játékra. Hiszen Tavaszváró darabjukban is megmondták már a nagy igazságok egyikét, hogy „… nem az a jó, ha szeretlek téged, csak az a jó, ha te is szeretsz…”. És valljuk be őszintén, mi, akik jelen voltunk, könnyedén és jó szívvel vettük a népdal motívumokra épülő rigmusokat, a folk-beat dalokat.

Az I. Popfesztivál főszervezője (1973, Miskolc), a (Tolcsvay) Klubozás mozgatórugója megpendítette a belső húrokat és arra a bizonyos két órára szigetté alakította a Göteborgs Stadsmuseum koncerttermét.
 

A következő években is szeretnénk hasonló koncertet, magyar pop-rock estét szervezni - mondja Csata Attila, a Kőrösi Egyesület elnöke. Talán hagyomány születik. A sikeres szervezésnek, együttműködésnek hála: a göteborgi este után a hamlstadi fellépésen az ott egybegyűlt mintegy száz fős közönség is nagyon jól érezte magát.

 Teremtő nyelvjáték
 

A Mervel Ferenc Ifjúsági Fordító Kör tizenkét fiatal tagja október elején, Göteborgban fejezte be nagy lélegzetű munkáját. Karinthy Frigyes: Tanár Úr, kérem! című munkájának színpadi alkalmazását fordították magyarról svédre. A publikum számára szórakoztató és humoros mű a tizenéves fordítóknak komoly kihívást jelentett, de a maroknyi segítő szülő – egyben a Kör elhivatott programmenedzserei - segítsével, legyőzték az akadályokat.
 

„Lógok a szeren. Azt, hogy az izmaim még fejletlenek s mellem is szűkecske, azt én nagyon jól tudom. De nem tudhatjátok, hogy mi lakik bennem. Én is csak homályosan sejtem, borzongva gondolok rá, olyankor, mikor könnyedén simul rám a tornatrikó, és lábam gumicipősen szökdel a tornaterem csertörmelékében.” (Karinthy Frigyes: Tanár Úr, kérem!, 1916)
 

Jómagam a színdarab körüli munka búcsúztatóján, egyben a svéd változat születésnapi ünnepségén érkeztem az őszi találkozóra, ezért adhatom tovább a „Tanár Úr” történetét, a következőképpen:
Az egész tavaly nyáron kezdődött Tångagärdén, az Önképzőkör táborában. Az elképzelés az volt: olyan időtöltést találjanak az ifjaknak, ami felkelti érdeklődésüket, leköti figyelmüket és tanít is egyben. Műfordítottak. A spontán szerveződött csapat a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör szárnyai alá került, és mivel a Kőrösi „hu.se.t 2007” elnevezésű rendezvényére idén áprilisban Göteborgba látogatott Karinthy Márton, adta magát az ötlet, hogy a fordítók az ő nagyapja tiszteletére, illetve a diákélmények örök aktualitását felhasználva a Tanár Úr, kérem!-et ültessék át svédre. A választott szöveg a vártnál nehezebbnek bizonyult, hiszen régies, speciális kép-, és szókészlettel bír, így sokszor jól jött a „felnőttek” segítsége egy-egy kifejezés magyarázatához, vagy az átvitt értelem megfejtéséhez. De a munka oroszlánrésze az ifjúságé maradt: kis csoportokban, néhány oldalra szabdalt darabokban fordítottak rendületlenül, a találkozók közt pedig házi feladatként haladtak a szöveggel. A rendszeres, formális találkozók végül megritkultak, ami viszont nem feltétlenül jelent problémát a hasonló közösségeknél, hiszen mégiscsak művészlelkű, műkedvelő műfordítókról van szó, no meg…

- A gyerekek egyelőre csak azt tudják biztosan, hogy remekül szórakoznak. A foglalkozások után például várost néznek, esténként bulikat szerveznek, a találkozók között pedig e-mailben tartják a kapcsolatot. Eredményünk tulajdonképpen itt gyökerezik – mondja Sall László, a Kőrösi titkára.

A göteborgi találkozó és a „munkaebéd” háziasszonya, Fülöp Éva is csatlakozott a beszélgetéshez:

 

- Saját gyermekeink révén válunk igazán érdekeltté egy-egy hasonló program szervezésében. Hiszen mindig a generációnknak megfelelően kell igyekeznünk támogatni és kiszolgálni a magyar nyelvhez, kultúrához kapcsolódó igényüket. Először a Tavaszi Szél csoportba kerültek a fiaink, majd belenőttek a néptánc együttesbe. Végül a fordítás is időszerűvé vált. Ebből is látszik, nem kell más, csak egy ötlet, ami mögé már kevés szervezés is elég, hogy az működő- és életképes legyen.

- Tulajdonképpen ezek a kis szerveződések egy Magyar Ház feladatait adják össze – veszi vissza a szót Sall László. Ami azért is nagyon fontos, mert így a gyerekeink nemcsak használni tudják, de teremteni is képesek a nyelvtudásukkal.

A nyári kalandból tehát kinőtt egy kör, amelyet Mervel Ferencről (Vecsés, 1936 - Västerås, 2004) neveztek el, aki hat skandináv nyelvből fordított anyanyelvére, és arról svédre, és egyike azoknak, akik a legtöbbet tették az északi líra és próza tolmácsolásáért magyar nyelvterületen.

A társaság lépésről-lépésre tovább erősödött, idén tavasszal például Stockholmban gyűltek össze, ahol a helyi UHU (Magyar Anyanyelvű Oktatás) fogadta a göteborgi ifjakat. Az őszi összejövetelre pedig már Török Ernő, az UHU alapítója kísérte Göteborgba a stockholmiakat.

Akárhogyan is nézzük, a Kör tagjai az utómunkálatok és a lektorálás végeztével egy kerek alkotást mondhatnak a magukénak. Értékteremtő munkásságukat a SMOSZ is elismeri, anyagilag is támogatja. A csoportmunka folytatódik, a következő terv a Mátyás királyról szóló népmesék. Most Karinthy Mártonnak írtak üdvözlő levelet munkájuk befejeztével, jövőre talán minden svédországi mesemondó fújni fogja:

En gång, när kung Mattias gick land och rike runt i förklädnad...

 

Kovács Szilvia

 

A Hungaroclub 2008-as évi őszi-téli programja

 

2008 október 4-én:  Szüreti bál – Motetten Folkets Hus


2008 október 24-én:  1956-ra emlékezünk - A mûsort szerkeszti és előadja: Borbath Ottilia/Budapest/Nydala Teater


2008 november 15-én: Katalin bál – Motetten Folkets Hus


2008 november 29-én: 1 napos németországi busz-kirándulás


2008 december 6-án:  Mikulás-napi műsor/Nydala Teater


2008 december 31-én: Szilveszteri mulatság/Gullvikskolan

 

RENDEZVÉNYEINKRE MINDENKIT SZERETTEL VÁRUNK!

 

A Hungaroclub vezetősége

Áldozatos tenniakarással a rászoruló árvagyerekekért - A Lencse Tibor Árvákat Támogató Baráti Társaság hírei

 

Ismertetésem elején mindnyájatok elnézését kérem a beszámolók elmaradása miatt. Ennek egyik oka egészségi állapotom romlása volt; mostanra túlvagyok a nehezén, és Isten segítségében bízva ígérem, hogy az elmaradást bepótolom.


Amint azt a közgyűlésünkön elmondtuk az idén 88 árvát támogattunk különböző nagyságú összegekkel, összesen 90.311 korona értékben.


Három szállítmányt küldtünk, amelyből egyet a Gereben család támogatott 9.000 koronával. A szállítmányokban számítógépek, ruhák, cipők, egészségügyi segédeszközök, a Magyar Házból származó könyvek és még sok egyéb hasznos holmi volt.A szállítmányok lebonyolításában nagy részt vállalt Astrid és Åke Hörnel Sollentunából, Adrien és László Esgran Tyresöböl, valamint Farkas István a Tyresö önkormányzattól ajándékba kapott számítógépekkel. Köszönjük mindazok segítségét, aki a szállítmányok összeállításában, anyagi támogatásaikkal, a csomagolásnál segítettek!


Tudom, Nektek csupán a köszönet szóbeli átadása jut, hiszen a támogatottak háláját mi tapasztaljuk meg igazán, amikor nyaranta meglátogatjuk őket. Persze küldenek ők köszönőleveleket is, de számunkra a legnagyobb élmény, hogy láthatjuk a testi és szellemi fejlődésüket, a hálával telt ragyogó szemeket, hallhatjuk a jövőről szőtt terveiket. Nem is beszélve a végzős diákok fogadalmiról, hogy majd egyszer ők is - saját keresettel rendelkezvén - segíteni fogják a rászorultakat. Mindezt összefoglalva, kedves barátaim ez egy olyan felemelő érzés, amitől elfelejtjük a sok munkát és nehézséget. Mindez megerősít abban, hogy munkánkat tovább kell folytatnunk. Biztosíthatunk benneteket arról, hogy az esti imáikba a kisgyerekek minket is belefoglalnak, Istentől egészséget és segítséget kérve.


El kell továbbá mondanom, hogy egyesületünkből két család vállalt keresztszülőséget egy-egy kislány felett; rádásul a gyerekeket rendszeresen meglátogatják Déván! Köszönjük a nagylelkűségeteket!
Munkánkat, a rászorulók támogatását nem tudnánk tagjaink és adakozóink nagylelkű segítsége nélkül végezni. Tavaly 9.300 korona értékű tagdíj és 36.665 korona értékű ajándék érkezett hozzánk. Nagy teljesítménynek tartom ezt, hiszen mindössze 93 család tagja az egyesületünknek. A kezdődő pénzügyi válság azonban egyre inkább veszélyezteti a szegény sorban élőket, ezért további megajánlásaitokra most fokozottabban számítunk!
Az idén a támogatásokra fordított összeg jelentős részét bizony különböző rendezvények, egyesületi délutánok, bazárok bevételéből kellett kigazdálkodnunk. Ezúton szeretnék – nevek említése nélkül - köszönetet mondani mindazoknak, akik munkánkat segítették!


Tagjainkat arra kérem, hogy ezentúl a befizető lapokon tüntessék fel kiskorú gyermekeik születési évét, hogy nyilvántartásunkat pontosíthassuk. Ennek oka, hogy csak a 7 évesnél idősebbek után igényelhetünk állami támogatást.


A beszámolóm végén szeretném felsorolni azokat az egyesületeket, amelyek munkánkat különböző összegekkel támogatták:
Stockholmi Katolikus Kör: 2.000:-
Södertäljei Magyar Egyesület: 1.110:-
Respekt/Livets Fond: 5.000:- (ez utóbbit köszönjük pénztáros asszonyunknak, aki az utolsó pillanatban szerzett tudomást erről lehetőségről és sikerrel pályázott a támogatásra).

Biztosítalak benneteket, hogy önzetlen támogatásotok olyanokhoz kerül, akiknek a legnagyobb szükség van rá!

Köszönjük az érdeklődéseteket, továbbá Isten áldásában gazdag, boldog életet és jó egészséget kívánunk mindnyájatoknak!

 

Mihály Ferenc

Magyar közösségi élet Eskilstunában

Az Eskilstunai Magyar Közösség sikeres első félévről számolhat be.


Március 15.-én megtartottuk a szokásos közgyűlésünket, és ez alkalommal emlékeztünk meg az 1848-as forradalom és szabadságharc 160. évfordulójáról is. Jólesően tapasztaljuk, hogy a közgyűléseinkre minden évben egyre többen jönnek el és hasznos ötletekkel, tanácsokkal teszik értékesebbé a közös munkánkat. Immár második éve, hogy zenei élményben is volt részünk: Simó Csongor és Daróczy Péter gitárjátékának tapsolhattunk, ezzel is értékelve kiváló tehetségüket.


A közgyűlés által elfogadott kultúrális eseményterv alapján május 3.-án a marosvásárhelyi Hahota színtársulat vendégjátékát kísértük nagy élvezettel és elismeréssel. Az előadásra kb. százan gyűltünk össze, mert a västeråsi és a kumlai egyesületből is érkeztek érdeklődök.


Lévén hogy az eskilstunai közösség tagjai illemtudó emberek, így június 1-én viszonozták a kumlaiak látogatását. Erre azért került sor, mert a kumlaiak szervezték meg Csongrádi Kata Sissy és én című előadását, amely szintén csodás élményt nyújtott. Az előadás után Jánosi Levente és kedves felesége látta vendégül az ízlésesen berendezett, új villájukban az egész eskilstunai csoportot, ezzel is tovább gazdagítva az élményszekben dús kiszállást.


Három vezetőségi tagunk, Jacobsson Irén, Harkai Marika és Kovács Imre születésnapjának a megünneplésére is sor került. Ezeknek a megszervezésébe is besegítettünk, és néhányan a közösségünkből részt is vettek az ünnepségeken.


Most készülünk az őszi programokra, hiszen mi is fogadjuk a Magyar Versmondók Egyesületét a Wass Albert emlékműsorukkal, majd októberben megrendezzük a már hagyományossá vált szüreti bált.

 

Végezetül engedjétek meg, hogy röviden bemutassam vezetőségünk tagjait:

 

Elnök: Fekete Jenő
Alelnök: Kovács Imre
Pénztáros: Rékasi Károly
Titkár: Harkai Marika
Kultúrfelelős: Nagy Elemér
Vezetőségi tagok: Fazekas Éva, Göllei Anna, Jacobsson Irén

 

Fekete Jenő
elnök