- Részletek
-
Készült: 2008. szeptember 08. hétfő, 11:51
-
Írta: Sántha Judit
-
Találatok: 1988
Az Önképzőkör 2008. június 18-22 között rendezte meg nyári táborát, ezúttal 21-ik alkalommal.
Amint az a tábornyitáskor elhangzott, mindig felmerül a kérdés a rendezőkben és résztvevőkben egyaránt, hogy miért is gyűl össze ez a közönség - svédországi magyarok – ilyenkor Szent Iván napján itt Tångagärdén, ezen a mindig kiszámíthatatlan időjárású tájon. Mert másként nem tehetünk? Hogy valahol otthon legyünk világunkban, egymás társaságában? És a válasz tulajdonképpen mindig adott és mindig ugyanaz: minket, akiket szülőföldünkről ide vezérelt a sors és a gondviselés, szeretünk itt összegyűlni, hogy együtt még inkább otthon érezzük magunkat, hogy beszéljük gyönyörű nyelvünket, hallgassuk költőink szavát, híreket halljunk otthoni véreinkről és eseményekről, énekeljük népdalainkat, álljunk meg egy pillanatra a mindennapok rohanásában és figyeljünk egy kicsit egymásra is. Ezt tartjuk önképzőköri táboraink mindenkori céljának.
A tábor első napján Molnár-Veress Pál lelkész istentiszteletet tartott.
Az idén otthoni meghívottaink Banner Zoltán és Bakk Miklós voltak.
Banner Zoltán művészettörténész, író és előadóművész, akit 2004-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tűntettek ki, először egy Dsida-előadóestet tartott, amellyel a méltánytalanul kevéssé ismert, a formát tökélyre vivő, lehelet- és csipkeszerűen érző és fogalmazó költőnk halálának 70. évfordulójára emlékezett. (Tavaly ünnepeltük születésének 100. Évfordulóját – élt 31 évet…) Az előadás zenei betéteit Mokos Magdolna szólaltatta meg csellón. Banner Zoltán a későbbiekben, mint művészettörténész is bemutatkozott, végigvezetve közönségét a XX. századi magyar képzőművészeten, összehasonlítva ezen belül az anyaországit az erdélyivel.
Bakk Miklós a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi karának docense, a Politikatudományi Tanszék magyar tagozatának vezetője, politológus. Első előadásában a történelmi-politikai alaphelyzet felvázolása után az erdélyi magyarság eddigi autonómiatörekvéseiről és a jövőbeni lehetséges alternatívákról beszélt. Második értekezése a határon túli tömbmagyarság politikai pluralizmusáról szólt, kiértékelve a júniusban lezajlott romániai helyhatósági választásokat is.
Otthoni meghívottainkon kívül most sem hiányoztak svédországi előadóink sem: Szentkirályi Csaga megemlékezett az ötven évvel ezelőtt kivégzett 56-os vértanúkról. Visszafogott és tényszerűnek szánt előadását különlegesen drámaivá tették a Niman Andrea és Sántha Ferenc által felolvasott korabeli versek és naplórészletek.
 |
Szentkirályi Csaga előadása - Fotó: Sántha Judit |
Kedves hagyománnyá vált, hogy a táborba ellátogat Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke is, aki a táborozóknak ezúttal is összefoglalta a SMOSz legfrissebb megvalósításait, gondjait, a jövőt illető elképzeléseit.
Újabb és egyre érettebb akvarelljeiből kiállított Bartha Magdolna, aki ezúttal a technika fortélyaival is megismertette a közönséget. Tompa Anna – aki nyár elején műveivel Stockholmban, egy óvárosi galériában is bemutatkozott – akvarelleket és akrilfestményeket hozott az érdeklődők gyönyörködtetésére.
Irodalom, politika, művészettörténet, képzőművészet mellett a zene se maradt el: Mokos Magda csellózott és vezette a hamarjában verbuválódott tábori kórust, Banner Mária és Török Sára pedig zongorajátékával örvendeztette meg a hallgatóságot. Nagy örömünkre Teleki Gergő zongoraművész is közöttünk volt, ezúttal is szívesen zongorázott nekünk új ihlettel, lelkesedéssel és virtuozitással.
 |
Banner Zoltán és Mokos Magdolna - Fotó: Ónodi Erika |
 |
Teleki Gergő - Fotó: Ónodi Erika |
Szent Iván estéjén Kálbori Yvette és a tábor fiataljai ízelítőt adtak vendégeinknek a svéd ”midsommar”-hoz kapcsolódó énekekből és tréfás táncokból.
Lénárd István vetítettképes beszámolót tartott thaiföldi útjáról (miközben tábori főszakácsként is nagy sikerrel tevékenykedett).
Táborunknak összesen 44 résztvevője volt. Sajnáljuk, hogy a tavaly olyan sikeresnek induló, fiataloknak szánt fordítói tábor ezúttal elmaradt, pedig az idén is lett volna érdeklődő. Örvendetes, hogy a tavalyi ”párhuzamos ” táborok pozitívan hatottak egymásra: a fiatalok szippanthattak a komolyabb művelődés légköréből, ők pedig ötleteikkel, lendületükkel, tanulni akarásukkal ragadták magukkal és örvendeztették meg a felnőtteket.
Úgy érezzük, hogy az Önképzőkör nyári tábora sikerrel próbálja szolgálni a svédországi magyarok magyar kultúra- és kultúrált együttlétigényét, s hogy a tábori résztvevők általában értékelik a főleg önmaguk által megteremtett baráti hangulatot. Ezúttal köszönjük minden résztvevőnek, hogy jókedvvel segített mindenben, hogy a táborozó sereg szinte első pillanattól kezdve igazi közösséggé kovácsolódhatott. Szeretnénk, ha a jövőben a SMOSZ többi tagegyesülete is érdeklődést mutatna és bekapcsolódna tábori programjainkba, hadd terjesszük ki itt, Svédországban is a közös lelki-szellemi építkezés és együttlét szép alkalmait.
Sántha Judit
elnök
- Részletek
-
Készült: 2008. szeptember 08. hétfő, 10:10
-
Írta: Niman Andrea
-
Találatok: 1674
Mire gondoltok, ha halljátok a stockholmi Magyar Ház nevét?
Egyeseknek talán sok órás SMOSZ-gyűléseket juttatja az eszébe, mások gyermekeik magyar iskolájára vagy talán óvodájára gondolnak. Biztos vannak köztetek olyanok is, akik az óriási, gulyáslevessel teli fazakak illatát érzik…
Nos, ezt a képet most cseréljük ki egy piros szőnyeggel bevont kifutóra. Nem illik be a képbe? Pedig megtörtént!
Február 2-án az idei farsangi bált Dr. Sebestyén Mária kezdeményezéseként egy kevésbé szokásos módon nyitották – mégpedig divatbemutatóval. Négy egyesület rendezte együtt a bemutatót. A Stockholmi Magyar Katolikus Kör minden évben megrendezi a Magyar Házban hagyományos farsangi bálját, ám az idén a Svédországi Magyar Orvosi Egyesület (SMOE) is szívesen szervezett volna farsangi bált. Mivel kettő sok lett volna, ezért együtt fogtak hozzá, s a szervezésbe beszállt a Stockholmi Magyar Ház Közösség, továbbá az LTBT Árvákat Támogató Egyesület is.
Szokásos módon csúszott a program, ezért a dugig telt ház közönségét a Gentlecombo tagja, Tihanyi Péter szórakoztatta zongorajátékával, amíg az egy estére manökenekké átváltozott hölgyek elkészültek a színpad háta mögötti ideiglenes szépségszalonban, mégpedig Somós Irénke fodrásznő, Boros Aranka és Keresztes Anna öltöztetőnők és Anna Vinblad sminkes és kollegája segítségével.
Ne gondoljuk, hogy a kifutóra - amit ifj. Sebestyén Gábor saját kezűleg épített és szerelt fel - kilibegő lányok kizárólag fiatal, hosszúlábú húszévesekből állhatnak. A piros szőnyegen a még serdülő, tizenöt éves Varga Natalia volt a legfiatalabb, míg Conrád Réka a nőiesség csúcsát, a kismamakort képviselte. Azóta boldog anya. A legidősebb manöken 63 éves volt, így minden korosztálynak, nőtípusnak, ruhának volt képviselője.
A kollekciót Kelemen-Toroczkai Judit divattervező állította össze, akinek Stockholmban Judith's Ateljé néven saját divatszalonja van. A bemutató Mészáros Ágnes konferanszié segítségével zajlott; a ruhákat különböző csoportokban, stílusok szerint vonultatták fel. Volt közöttük piaci vásárlásra szánt ruha, munkában viselhető öltözék, kisestélyi, nagyestélyi és végül egy igazi királykisasszony-álomnak megfelelő báliruha. Ehhez már csak a pezsgő hiányzott, illetve az sem, hiszen a SMOE nem késlekedett mindenkit megkínálni.
| |
Húzzák már a talpalávalót - Fotó: Tiglezán József |
Persze a divatbemutató csak az est kezdete volt, a koccintás és a taps után kezdődött a kilenctagú Gentlecombo zenekarnak és énekesnőjének a fellépése. A nyitó keringőt az est ceremóniamesterei, Kalocsi Gitta, a Magyar Ház Közösség elnöke, és Dr. Sebestyén Gábor, a SMOE titkára járták el.
Talán éppen ideje volt a brommai Magyar Ház rendezvényei sorába, a szokásos gyűlések és magyarórák közé egy ”újhullámosabb” rendezvényt is beszuszukálni; a résztvevők létszáma és a hatalmas siker legalábbis e mellett szól. A gulyáslevesről úgysem maradunk le. Minden valószínűséggel ott lesz a helyén az asztalon, a szokásos óriási fazékban sok-sok elkövetkezendő rendezvény alkalmával…
Niman Andrea
