Vége van a nyárnak, nem csak a felnőttek, de a gyerekek, ifjak számára is megkezdődött a komoly munka ideje. Remélem mindenki hasznosan töltötte el a hosszú pihenőt, kipihenten, egészségesen, erőtől duzzadva foghat neki a tanulásnak. Örömmel értesítelek, hogy az idei Kékvirág tábor is nagyon jól sikerült, még az időjárás is kedvezett a táborozóknak! Jó volt találkozni a régi barátokkal, újakkal megismerkedni.
Bálint Palmgren Tünde nevét sokan ismeritek, sokszor megörvendeztette a Híradó ifjú olvasóit meséivel, történeteivel. Most újra olvashatjuk egyik meséjét, melyet még hét éves korában rajzolt, és elmagyarázott nekem. Én most leírtam a történetet, remélem tetszeni fog nektek is. A rajzok színeit sajnos nem láthatjátok, de a leírás alapján elképzelhetitek.
Jó tanulást, kellemes őszi vakációt kívánok mindenkinek, várom a leveleket, meséket, történeteket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
Kata néninél, falun nyaralt az egész család. Viktor édesapjával a ház legkisebb szobáját kapta. A szobácska valamikor egyszerű éléskamra volt, kicsi ablaka a ház északi felére, a kert bozótosabb, elhanyagoltabb részére nézett. Itt virág, vagy zöldséges ágyások helyett bokrok, nagyra nőtt mályvák, mindenféle növényből szőtt bozótra lehetett látni. Az ablakon szúnyogháló feszült, így nyugodtan aludhattak nyitott ablaknál, álmukat nem zavarta semmiféle csípő, szúró, zümmögő rovarféle. A széles eresz megvédte őket az esőtől is. A berendezés is egyszerű volt: csak egy emeletes ágy, egy asztalka, két szék és egy ajtó nélküli szekrényke fért el a csöpp szobában. Viktornak nagyon tetszett, az egész napos játék után jó volt oda visszahúzódni. Az ágyából pont a bokrokra látott, ha fújt a szél, arra gondolt, tündérek ringanak az ágak hegyén. Igaz, nem sokáig álmodozott, esténként hamar elaludt.
Egyik este édesapja még ott maradt a vacsoraasztalnál, beszélgetett a többi felnőttel, Viktor egyedül ment a szobába. Álmos volt, gyorsan végzett a mosakodással, fogmosással, lefeküdt. Már majdnem elaludt, mikor madárcsipogást hallott. Az volt a furcsa, hogy úgy hallotta, mintha több kismadár csipogna pont az ablak alatt. Először szólni akart az édesapjának, de aztán meggondolta magát:
Kedves Híradó Olvasók! Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
.jpg)
