A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Gyerekszáj

Ezt a rovatot szülőknek, nagyszülőknek, érdeklődőknek indítottuk. A gyermeknevelésről, a nevelés nemes feladatának örömeiről, kacagtató helyzeteiről, buktatóiról, problémáiról, különös tekintettel a svédországi két-, illetve többnyelvű közegre. A nagyszülők szeretnek mesélni unokáik humoros és néha bizony felnőtteket is meghökkentő éleslátást bizonyító mondásairól. Itt az alkalom, hogy megosszátok a Híradó olvasóival a sok kedves történetet. E rovat jóvoltából remélhetőleg gondjaitokra is gyógyírt találtok. Az írásokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. villanyposta címre várom. Rovatszerkesztő: Tóth Ildikó

Esti mese

Kisfiam egyik kedvenc esti meséje a Három kismalac. Sokszor hallotta már, mégsem unja meg, mivel úgy látszik, ez a mese kifogyhatatlan a megtárgyalni valókból. Már tisztáztuk azt, hogy mi a szalma, a rőzse, no meg a tégla, milyen a gyenge, meg az erős szél, miért jó, ha összetartanak a testvérek. Egyik este azt kérdezte:
– A farkas miért akarja megenni a malacokat?
– Bizonyára azért, amiért mi, emberek is megesszük a disznót. Ízlik a húsuk.
– Mi is megesszük?
– Igen. Emlékszel, ma ebédre spagettit ettünk szósszal. Na, az a szósz is disznóhúsból készült.
– Igen, és az a barna vaj…
– Milyen barna vaj?
– Amit a kenyérre kenünk. De nem a sárga, hanem a barna.
– A májpástétomra gondolsz?
– Igen. Az is a disznóból van. Tudom, már mondtad.
Azt hittem, ezzel ki is veséztük a témát, de tévedtem. Kisfiamon látszott, hogy nagyon töri a fejét valamin. Aztán azt kérdezte:
– De Papa, a májpástétom hogyan jön ki a disznóból?

Kovászos
Családunkban mindenkinek ízlik a kovászos uborka. Kisfiam boldogan segédkezik az elkészítésben, a receptet készségesen megosztja a több nyelven értő érdeklődőkkel:
– Elővesszük az üveget. Megmossuk az uborkákat. Berakjuk az üvegbe. Aztán teletöltjük vízzel. Teszünk bele sót. És akkor jön a legeslegnehezebb rész: várni kell! Sokat kell várni, amíg „pickles” lesz. Nagyon sokat, két hetet is!


Rokonság?
– Ez mi? - mutat egy cukorka nyuszira Sam
– Marcipán.
– Olyan mint ez? – kérdezi és eléveszi a Peter Pan babát
– Nem értem – értetlenkedem.
– Peter Pán.... és Marci Pán – világosít fel Sam, majd hozzáteszi:
– Lehet hogy testvérek?


Technika
Az autóban ülünk és mondom a gyermeknek, nézzen ki az ablakon, mert mindjárt elmegyünk egy nagy traktor mellett. Mikor elhagytuk, kérdezi a gyermek, hogy hol van a traktor? Mondom, „Ott né, az a sárga!” – Pappa, az nem traktor, hanem  egy markoló…!

Egy kis gasztronómia
– Mi ez? – mutat kisfiam a húslevesben úszkáló tésztára
– Metélt. Vékonymetélt. Ez a neve, és majdnem olyan, mint a spagetti. Vagy, mint a svéd nudlar. A gyerek piszkálgatja a tésztahalmazt, kanalával emelgeti a könnyű, vékony szálakat, hallom, a neveket is mormolja: metélt, nudlar… Majd megszólal:
– Tudod, honnan jön a nudel?
– ?
– A Nudelfallett-ből! Messze, benn az erdő mélyén, ahol a jávorszarvas él, ott van a Nudelfallet, és onnan jönnek a nudlárok.

Széna-szalma
A kétnyelvű közegben felnőttek a megmondhatói, milyen sokszor adódnak félreérthető, vagy egyenesen kacagtató helyzetek.
Feleségem svéd, s bár gyerekeinkkel mindketten anyanyelvünkön beszélünk, a magyar nyelv mégis hátrányba kerül az óvodában, környezetünkben használt svéd nyelvvel szemben. A gyerek érti, amit magyarul mondok, de a legtöbbször svédül válaszol. Vannak viszont olyan szavak, melyeket már a feleségem is simán magyarul mond. Többnyire az ételnevekre érvényes ez. Ilyen például az egyik kedvenc, a szalma krumpli. Én nem sokat magyaráztam, miért éppen ez az étel neve, a kisfiam viszont „kitalálta”.
Játszótérről tértünk haza, mindnyájan éhesek voltunk. Mit lehetne enni vajon, addig is, amíg elkészül az ebéd?
– Együnk szalma krumplit – tanácsolta a fiacskám.
– Sajnos nincsen itthon hozzávaló.
– De van! Emese (a nagynéném) mondta, mikor telefonon beszéltünk, hogy le kell vágni a füvet, mikor megszáradt, jól megsütjük, megsózzuk, és ehetjük is!
– Aha! – kapcsoltam, – csak az a probléma, hogy a száradt fű az széna, nem szalma!



Kincsek
Meglehetősen ritkán találkozom Stockholmban élő unokáimmal. Az internetes lehetőséget bőségesen kihasználjuk ugyan, de a személyes találkozásnak megvan a maga semmivel össze nem hasonlítható varázsa.
A múltkor úgy adódott, hogy egy egész napot tölthettünk el együtt. Mikor eljött a hazatérésem ideje, nehezen tudtunk elszakadni egymástól. Búcsúölelésünk után, hogy biztosítson szeretetéről, a markomba nyomott egy szép fényes gesztenyét. Alig léptem el, mikor utánam kiáltott:
– Várj Mama, még kapsz egy kincset! – visszaszaladt a szobájába, kisvártatva boldogan ajándékozott meg újra, majd ismét megöleltük egymást. Ez a jelenet háromszor ismétlődött, én gazdagabb lettem négy emléktárggyal és extra öleléssel.
Elindultam hazafelé, kis unokám bánatosan nézett utánam. Megfogta az anyja kezét, könnyes szemmel felnézett rá, és azt mondta:
– Jaj, Anya, én mintha máris megbántam volna, hogy odaadtam nagyinak a kincseimet!
Tompa A.


Köszönet: Köszönjük Bernát Balázsnak, hogy megosztotta velünk kisfia, Sam kedves mondásait.

Fotók: PIXABEY

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME