Az eddigi útleírásaim közül ez a mostani visz legközelebb szülővárosomhoz. Tulajdonképpen egy ó-bükki hátizsákos túrára hívom most magammal a kedves Olvasót! Őszintén remélem, hogy mire ezek a sorok eljutnak hozzátok, már a tavaszi erdőben sétálhatunk!
Egy barátommal, volt kollégámmal elhatároztuk, hogy túrázunk egyet a Hangonyi-tó és Borsodnádasd között. Ahogy vizsgálódtunk, kiderült, hogy ennek a piros jelzéses turistaútnak neve is van: Partizán út. Mindketten tanárok lévén utunkat a várva várt őszi szünetre időzítettük, s egy álmos novemberi reggelen vágtunk neki a túrának.
Nem sokkal 7:30 után érkeztünk meg a Hangonyi-tóhoz. Csípős-fagyos volt még a levegő, a tó lassan ébredezett, úgy párázott, akár egy álmából hirtelen ébredt, nyújtózkodó óriáscsecsemő. T. elkészítette az első kockákat útivlogjához – sohasem túráztam még így, egy kamera bármikor elkezdi követni szavaimat, lépteimet. A túlpartról többnyire kopasz fák integettek, egykori lombkoronájuk sárgán világított a földön s tükröződött a tó vizében.
- Antal József
- Találatok: 3264
