A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Egyesületeink és a nemzeti ünnepek

Ilyenkor március 15. táján újra felerősödnek a különböző vélemények, hogy szükséges-e, és ha igen, milyen módon kéne nemzeti ünnepeinkről megemlékezni. Egyesek fölöslegesnek vélik, unalmas és idejét múlta „magyarkodásnak”, ez utolsót a lehető legpejoratívabb (ha van ilyen) értelemben. Ezek közül van, aki azt hozza fel érvként, hogy már Magyarországon sem vett soha részt hasonló eseményen, miért tenné itt, a hazájától távol. Van, aki pedig ráadásnak azt, hogy nem azért hagyta el Magyarországot, hogy az új választott hazájában is „magyarkodjon”. Vannak viszont, akik szívvel-lélekkel ragaszkodnak ezen ünnepek megüléséhez, részben tiszteletből őseink iránt, részben pedig ez jelenti számára a nemzethez, hazához való tartozást. Ez utóbbiaknak általában nem csupán a műsor jelenti az élményt, hanem az együttlét, az együtt ünneplés öröme. Aztán vannak, akik aszerint válogatnak, hogy milyen programmal rukkol elő az adott egyesület ezen alkalmakkal. Ha számára érdekesnek tűnik, ott lesz, ha nem, távol marad. És még bizonyára milliónyi hasonló vagy teljesen más véleménnyel, attitűddel találkozni, de hadd sematizáljak már csak a hely szűke miatt is. Azonban a tény, hogy évről évre felbukkannak ezek a kérdések, viták, azt mutatja, érdemes a témával foglalkozni. Bennem pedig óhatatlanul feltevődik a kérdés, hol húzódik a határ a kötelesség és a szórakozás/szórakoztatás között, mind egyéni mind közösségi szinten. Azaz közösségi szinten: kötelessége-e egy a hazától távol működő magyar egyesületnek megemlékezni a nemzeti ünnepekről, vagy kellő érdeklődés hiányában a tagság többségi igényeinek megfelelve, az energiákat más tevékenységek felé kell fordítani.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége ebben a kérdésben határozott álláspontot képvisel, és biztatja az egyesületeket a megemlékezésre, és programajánlatot nyújt hozzá. Persze a visszhang, vagy az esetleges érdektelenség a tagok részéről első sorban a helyi egyesületekben csapódik le, elsődlegesen a helyi vezetőség kell megküzdjön az elégedetlenkedőkkel. Az ideális eset természetesen az lenne, ha a nemzeti ünnepek alkalmával az egyesületek olyan programot tudnának kínálni, amellyel azok érdeklődését is felkeltenék, akik amúgy nem igazán szoktak ilyen megemlékezésekre eljárni. Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen különböző, egymástól akár nagyon távol eső igények kielégítéséről beszélünk.

Gondolataimmal nem tudok, és nem is akarok érdemben változtatni a különböző véleményeken, viszont bízom benne, hogy soraim legalább gondolkodásra késztetnek. Az elgondolkodás, mérlegelés pedig már egy kezdő lökés lehet a nyitáshoz a másik véleménye felé. Hiszem, hogy egy lépés mindkét fél részéről (szervező és résztvevő) a másik irányába, sokat enyhíthet az áthidalhatatlannak tűnő problémákon, véleménykülönbségeken. A közönség, a tagok igényeinek felmérése elengedhetetlen, sőt kötelessége is az egyesület vezetőinek, hiszen minden egyesület a tagjaiért van. Viszont egy közösség tagjaként nem várható el, hogy mindig a saját ízlésének legmegfelelőbb programmal kecsegtessék. Ha az adott műsor nem is tűnik izgalmasnak elsőre, annak közösségben való megélése adhat olyan élményt, amire nem számított. Lehet ez egy jó beszélgetés a műsor után egy rég nem látott, kedves ismerőssel, vagy elég lehet látni a mellette ülő reakcióját a Petőfi versre, amire egyébként ő már nem figyelne fel, mert unalomig hallotta. Sőt, még az is megtörténhet, hogy előzetes elképzelése ellenére, nagyon is jónak bizonyul az előadás!

Egy közösség, egyesület pont attól virágzó, ha minél több egyéniséget, véleményt képes befogadni, viszont ehhez elengedhetetlen a nyitottság, a kíváncsiság a másik véleménye, ízlése iránt. Ha ez a fajta kíváncsi légkör, rugalmasság jellemezi egyesületi életünket, az eltérő nézőpontokat nem támadásnak éljük meg, és nem zárkózunk el zsigerből előlük, hanem azok gondolkodásra, őszinte párbeszédre és közös megoldáskereséshez vezetnek.

Ezekkel a gondolatokkal, remélve, hogy lesznek, akiket továbbgondolkodásra késztet majd, kívánok mindenkinek jó olvasgatást, és a közelgő húsvét alkalmával pedig nagyon szép ünnepet!

Bitay Erzsébet

A boszorkányos Börzsöny

A boszorkányos Börzsöny

Kárpát-medence 2019. július 07.
„Taníts engem utadra, Uram, hogy igazságod szerint járjak.” (Zsolt. 85.11) – Pannonhalmi zsoltároskönyv   A közelgő nyár mindig jó lehetőség új tájak, új érzések, új emberek megismerésére. Az erdélyi Sóvidék, a Dél-Felvidék keleti vonulatai és Derenk „szellemfaluja” után a Nógrád…
Tovább
Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Képzőművészet 2019. július 07.
Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el: „ Absztrakt Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább…
Tovább
Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Könyvespolc 2019. július 07.
Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő…
Tovább

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME