A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

15 éves a Svédországi Magyar Ifjak Társasága

 

 

 

Az indulás

 

A ´80-as években érkezett erdélyi családokkal sok fiatal került Svédországba. A 17-18 éves ifjak a működő cserkészcsapat korosztályához már túl idősek voltak. Az önképzőköri táborok tagjait többnyire a középkorúak alkották. A SMOSZ vezetősége szükségesnek látta egy olyan fórum megteremtését, ahol az ifjúság számára lehetőség nyílik találkozókra, ahol az otthonról hozott magyar kultúrát tovább éltethetik, megtarthatják.

E törekvés végül 1994 májusában, Tompa Anna és Bihari Szabolcs kezdeményezésére válhatott valóra. Az ötlethez támogatóként aztán (Kovásznay Ádám révén) a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség is felzárkózott.


Első konferenciánk nagy sikert aratott: 80 fiatal vett rajta részt. Nagy lendülettel születtek a tervek és határozatok. Megvitattuk az igényeket és lehetőségeket, megszületett az alapszabály és vezetőséget választottunk. Elnök Kulich Károly lett. Tompa Andrea, Molnár Veress Indira, Sebestyén Gábor, Mokos Imola, Pál Zsolt, és Bihari Emőke, mint vezetőségi tagok, szervezték a további táborokat.


Legfontosabb feladatunknak tekintettük minél több fiatalnak lehetővé tenni, hogy hozzánk csatlakozzon. Célunk volt, hogy óvjuk és erősítsük nemzeti öntudatukat, alkalmat biztosítsunk az állandó kapcsolattartásra Svédországon belül, segíteni a kapcsolattartást az anyaországiakkal, ápolni kultúránkat és hagyományainkat. Közös sportolási és szórakozási alkalmakat is teremtettünk, hiszen így a legkönnyebb megismerni egymást és összebarátkozni. Célunk volt az is, hogy segítsük fiataljainknak helyüket megtalálni új hazájukban.

 

Az első évek

Hatalmas érdeklődés övezte a SOMIT tevékenységét: Az országos szervezet 13 erős, jól működő körzetre támaszkodott; a vezetőségi munkában a körzetvezetők is részt vettek. Ismert személyiségek, színészek, zenészek, írók, történészek és politikusok gondoskodtak előadásainkról. Anyaországi és Kárpát-medencei médiumok is gyakran képviseltették magukat táborainkban.

Jó kapcsolat alakult ki sok külföldi magyar ifjúsági szervezettel is, ezért 1995 nyarán nemzetközi tábort tartottunk több Kárpát-medencei - magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai -, valamint számos nyugati ifjúsági szervezet – Dánia, Norvégia, Németország, Svájc, Hollandia, Észtország, Finnország - részvételével. Ezen a tíznapos Tångagärde-i nemzetközi táborunkon rekordot döntött a jelentkezés: több mint százan jöttek el, sokan a ház mellett vertek sátrat.


Elnökünk, Kulich Károly ösztönzésére itt született meg a Magyar Ifjak Világfórumának gondolata is. Ez a szervezet a későbbiekben a Magyarok Világszövetségének égisze alatt működött.

Táborainkon gyakori volt a túljelentkezés. A SOMIT tagság alapfeltétele a 18 éves alsó korhatár, de mert az ifjabb korosztály tagjai közt is igen nagy volt a SOMIT- táborok iránti érdeklődés, Tompa Anna vezetésével külön táborokat szerveztünk nekik Kis-SOMIT néven. A ”kis- somitosok” közül később többen lettek vezetőségi tagok.

 

A ”Nyári tábor”- platform

A SOMIT-on belül egyre kézzelfoghatóbb lett két külön irányvonal: az egyik egyre magasabbra szerette volna tenni a kulturális mércét akár a tagság egy részének lemorzsolódása árán is, a másik pedig a nemzeti összetartozást, az összes svédországi magyar fiatal összefogását, a közös szórakozás lehetőségének megteremtését tartotta fő céljának.


A körülményekre jellemzően az elnökség is kettős volt: külügyi elnökünk, Kulich Károly a nemzetközi porondon és a SMOSZ-ban, belügyi elnökünk, Kádár Attila pedig a tagság felé képviselte a SOMIT-ot.


1997 nyarán Vadadi Lóránd és jómagam egy új szabadidős platformot alapítottunk és a nyári tábort új helyen, a Jönköping melletti Lekerydben szerveztük meg. Az első sátortábort szerény érdeklődés övezte, mindössze 7-en vettek részt rajta (a 2009-es nyári táborban már a viszonylag rossz idő ellenére is 63-an voltunk!).

 

Mélyrepülés

A társaság két szárnya között egyre nőtt a feszültség; a gyűlések gyakran véget nem érő vitákba torkolltak. A sokszor bántó hangnem végül Tompa Anna távozásához vezetett és ez hatalmas veszteség volt a SOMIT számára. A tagság jelentős része is lemorzsolódott a táborokból és a vezetőségben is csak három tag maradt aktív: Kádár Attila, Váncsa András és én. Egy rock együttes turnéjának rosszul sikerült megszervezése miatt anyagilag is padlón voltunk.


Így jutottunk el oda, hogy 2002 őszén egy félreértés okozta konfliktus miatt már Tångagärdét sem vehettük igénybe - ekkor költöztettük el rendezvényeinket a Höör-i barlangtáborba.

 

Nagyon jó hangulatban telt a jubileumi tábor, és Dezső Dórinak
köszönhetően nagyon finom tortát fogyasztottunk el

 

Felemelkedés

Siralmas helyzetünkre felfigyelt a két ”szülőnk” is. A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Vaszi Árpádot, a SMOSZ pedig Kovásznay Ádámot nevezte ki összekötőnek a SOMIT felé. E két szervezet erkölcsi és anyagi támogatása mellett sikerült végre megindulni a gödörből kivezető úton. 2003 novemberében új vezetőséget választottunk Kristianstadban. A közelgő 10 éves jubileum kapcsán azonnal szép, nagy, új feladat jutott programszervezőinknek, Gerstenbrein Dórinak és Blénessy Edithnek, valamint pénztárosunknak, Imets Zoltánnak (aki sikeresen rendbe hozta a pénzügyi helyzetünket).

A jubileumi tábor nagyon sikeres volt; 111-en vettek részt a megemlékezésen, amelyen Kulich Károly és Kádár Attila, valamint a SMOSZ részéről Bihari Szabolcs mondott beszédet.

 

A jelen

2004 nem csak a 10. születésnap miatt volt jelentős év a SOMIT életében. Ebben az évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ezzel elindítva a munkavállalók szabad áramlását. Göteborgi új tagunk, Kovács Sándor sikeresen kutatta fel és csatlakoztatta a SOMIT-hoz a Göteborgba újonnan érkezett magyar fiatalok zömét.


Egy évtizedes elnökség után Kádár Attila 2007-ben átadta a kormánykereket Gerstenbrein (azóta már Kádár) Dórinak. A Dóri elnöksége alatti időszak egyértelműen sikertörténet. A tagság folyamatos növekedése és a viszonylag jó anyagi helyzetünk mellett rendkívül jó lett a kapcsolatunk a legtöbb magyar egyesülettel, közvetlen képviseletünk van a SMOSZ vezetőségében és részt veszünk a Híradó szerkesztésében is.

 

Jövő

Dóri időközben az anyaság nemes feladatának adta át magát, ezért (ahogy ő maga viccesen megfogalmazta) ”a Kádár-korszak lezárult” a SOMIT-ban. Tavasszal Kovács Sándort választottuk meg új elnökünknek; új jövőképet az általa irányított vezetőségnek kell találnia. Kíváncsian várjuk, hogyan fog folytatódni a szervezet szárnyalása, és ne felejtsük el, hogy ezért nemcsak a vezetőségnek, de minden egyes tagunknak tennie kell. A lelkesedés most adott, és reméljük, ez hasznára lesz minden magyar fiatalnak itt, ebben a választott hazában is.


Bitay Zsolt

A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME