A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

15 éves a Svédországi Magyar Ifjak Társasága

 

 

 

Az indulás

 

A ´80-as években érkezett erdélyi családokkal sok fiatal került Svédországba. A 17-18 éves ifjak a működő cserkészcsapat korosztályához már túl idősek voltak. Az önképzőköri táborok tagjait többnyire a középkorúak alkották. A SMOSZ vezetősége szükségesnek látta egy olyan fórum megteremtését, ahol az ifjúság számára lehetőség nyílik találkozókra, ahol az otthonról hozott magyar kultúrát tovább éltethetik, megtarthatják.

E törekvés végül 1994 májusában, Tompa Anna és Bihari Szabolcs kezdeményezésére válhatott valóra. Az ötlethez támogatóként aztán (Kovásznay Ádám révén) a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség is felzárkózott.


Első konferenciánk nagy sikert aratott: 80 fiatal vett rajta részt. Nagy lendülettel születtek a tervek és határozatok. Megvitattuk az igényeket és lehetőségeket, megszületett az alapszabály és vezetőséget választottunk. Elnök Kulich Károly lett. Tompa Andrea, Molnár Veress Indira, Sebestyén Gábor, Mokos Imola, Pál Zsolt, és Bihari Emőke, mint vezetőségi tagok, szervezték a további táborokat.


Legfontosabb feladatunknak tekintettük minél több fiatalnak lehetővé tenni, hogy hozzánk csatlakozzon. Célunk volt, hogy óvjuk és erősítsük nemzeti öntudatukat, alkalmat biztosítsunk az állandó kapcsolattartásra Svédországon belül, segíteni a kapcsolattartást az anyaországiakkal, ápolni kultúránkat és hagyományainkat. Közös sportolási és szórakozási alkalmakat is teremtettünk, hiszen így a legkönnyebb megismerni egymást és összebarátkozni. Célunk volt az is, hogy segítsük fiataljainknak helyüket megtalálni új hazájukban.

 

Az első évek

Hatalmas érdeklődés övezte a SOMIT tevékenységét: Az országos szervezet 13 erős, jól működő körzetre támaszkodott; a vezetőségi munkában a körzetvezetők is részt vettek. Ismert személyiségek, színészek, zenészek, írók, történészek és politikusok gondoskodtak előadásainkról. Anyaországi és Kárpát-medencei médiumok is gyakran képviseltették magukat táborainkban.

Jó kapcsolat alakult ki sok külföldi magyar ifjúsági szervezettel is, ezért 1995 nyarán nemzetközi tábort tartottunk több Kárpát-medencei - magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai -, valamint számos nyugati ifjúsági szervezet – Dánia, Norvégia, Németország, Svájc, Hollandia, Észtország, Finnország - részvételével. Ezen a tíznapos Tångagärde-i nemzetközi táborunkon rekordot döntött a jelentkezés: több mint százan jöttek el, sokan a ház mellett vertek sátrat.


Elnökünk, Kulich Károly ösztönzésére itt született meg a Magyar Ifjak Világfórumának gondolata is. Ez a szervezet a későbbiekben a Magyarok Világszövetségének égisze alatt működött.

Táborainkon gyakori volt a túljelentkezés. A SOMIT tagság alapfeltétele a 18 éves alsó korhatár, de mert az ifjabb korosztály tagjai közt is igen nagy volt a SOMIT- táborok iránti érdeklődés, Tompa Anna vezetésével külön táborokat szerveztünk nekik Kis-SOMIT néven. A ”kis- somitosok” közül később többen lettek vezetőségi tagok.

 

A ”Nyári tábor”- platform

A SOMIT-on belül egyre kézzelfoghatóbb lett két külön irányvonal: az egyik egyre magasabbra szerette volna tenni a kulturális mércét akár a tagság egy részének lemorzsolódása árán is, a másik pedig a nemzeti összetartozást, az összes svédországi magyar fiatal összefogását, a közös szórakozás lehetőségének megteremtését tartotta fő céljának.


A körülményekre jellemzően az elnökség is kettős volt: külügyi elnökünk, Kulich Károly a nemzetközi porondon és a SMOSZ-ban, belügyi elnökünk, Kádár Attila pedig a tagság felé képviselte a SOMIT-ot.


1997 nyarán Vadadi Lóránd és jómagam egy új szabadidős platformot alapítottunk és a nyári tábort új helyen, a Jönköping melletti Lekerydben szerveztük meg. Az első sátortábort szerény érdeklődés övezte, mindössze 7-en vettek részt rajta (a 2009-es nyári táborban már a viszonylag rossz idő ellenére is 63-an voltunk!).

 

Mélyrepülés

A társaság két szárnya között egyre nőtt a feszültség; a gyűlések gyakran véget nem érő vitákba torkolltak. A sokszor bántó hangnem végül Tompa Anna távozásához vezetett és ez hatalmas veszteség volt a SOMIT számára. A tagság jelentős része is lemorzsolódott a táborokból és a vezetőségben is csak három tag maradt aktív: Kádár Attila, Váncsa András és én. Egy rock együttes turnéjának rosszul sikerült megszervezése miatt anyagilag is padlón voltunk.


Így jutottunk el oda, hogy 2002 őszén egy félreértés okozta konfliktus miatt már Tångagärdét sem vehettük igénybe - ekkor költöztettük el rendezvényeinket a Höör-i barlangtáborba.

 

Nagyon jó hangulatban telt a jubileumi tábor, és Dezső Dórinak
köszönhetően nagyon finom tortát fogyasztottunk el

 

Felemelkedés

Siralmas helyzetünkre felfigyelt a két ”szülőnk” is. A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Vaszi Árpádot, a SMOSZ pedig Kovásznay Ádámot nevezte ki összekötőnek a SOMIT felé. E két szervezet erkölcsi és anyagi támogatása mellett sikerült végre megindulni a gödörből kivezető úton. 2003 novemberében új vezetőséget választottunk Kristianstadban. A közelgő 10 éves jubileum kapcsán azonnal szép, nagy, új feladat jutott programszervezőinknek, Gerstenbrein Dórinak és Blénessy Edithnek, valamint pénztárosunknak, Imets Zoltánnak (aki sikeresen rendbe hozta a pénzügyi helyzetünket).

A jubileumi tábor nagyon sikeres volt; 111-en vettek részt a megemlékezésen, amelyen Kulich Károly és Kádár Attila, valamint a SMOSZ részéről Bihari Szabolcs mondott beszédet.

 

A jelen

2004 nem csak a 10. születésnap miatt volt jelentős év a SOMIT életében. Ebben az évben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ezzel elindítva a munkavállalók szabad áramlását. Göteborgi új tagunk, Kovács Sándor sikeresen kutatta fel és csatlakoztatta a SOMIT-hoz a Göteborgba újonnan érkezett magyar fiatalok zömét.


Egy évtizedes elnökség után Kádár Attila 2007-ben átadta a kormánykereket Gerstenbrein (azóta már Kádár) Dórinak. A Dóri elnöksége alatti időszak egyértelműen sikertörténet. A tagság folyamatos növekedése és a viszonylag jó anyagi helyzetünk mellett rendkívül jó lett a kapcsolatunk a legtöbb magyar egyesülettel, közvetlen képviseletünk van a SMOSZ vezetőségében és részt veszünk a Híradó szerkesztésében is.

 

Jövő

Dóri időközben az anyaság nemes feladatának adta át magát, ezért (ahogy ő maga viccesen megfogalmazta) ”a Kádár-korszak lezárult” a SOMIT-ban. Tavasszal Kovács Sándort választottuk meg új elnökünknek; új jövőképet az általa irányított vezetőségnek kell találnia. Kíváncsian várjuk, hogyan fog folytatódni a szervezet szárnyalása, és ne felejtsük el, hogy ezért nemcsak a vezetőségnek, de minden egyes tagunknak tennie kell. A lelkesedés most adott, és reméljük, ez hasznára lesz minden magyar fiatalnak itt, ebben a választott hazában is.


Bitay Zsolt

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME