A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

 

 

Szűcs András könyve személyes indíttatásból íródott, amikor nyugdíjasként ideje megengedte, a szerző összegyűjtötte a könyvtárakból, levéltárakból és az internetről az 1945 utáni egyházüldözés néhány esetét és a cserkészet betiltásához vezető ”kamaraerdei gyilkossági ügy” dokumentumait. A szerző állítása szerint nem történt gyilkosság a Kamaraerdőben. A két cserkészvezetőt ártatlanul végezték ki.


A kötetben a korabeli sajtó cikkei mellett feldolgozta a korszakra vonatkozó memoárirodalmat és a fennmaradt vizsgálati anyagokat. A szerző személyes gyerekkori ismerőse volt (egy házban laktak) a kamaraerdei ügyben a szovjet hatóságok által halálraítélt és Sopronkőhidán kivégzett egyetemista: Dietzl László. A szovjet titkosszolgálat Dietzl László és társa Unden Miklós elítélésével és kivégzésével ürügyet akart nyújtani az egyházi befolyás alatt álló cserkészmozgalom betiltásához. A cserkészeket azzal vádolták, hogy meggyilkoltak egy szovjet katonát, és szervezkedtek a megszálló szovjet hadsereg ellen (röpcédulázás). Az ügyben a szovjet katonai bíróság hozta meg az ítéleteket.


Ebben az ügyben a szovjet katonai törvényszék által meghozott három halálos ítéletből kettőt végrehajtottak. Olofsson Placid bencés hittanárt, Vág József jezsuitát, Kölley György papnövendéket és 10 társukat hosszú kényszermunkára ítélték (8 év szovjet munkatáborban).


Az ügy kipattanása ürügyként szolgált a társadalmi egyesületek megrendszabályozásához, Rajk László kommunista belügyminiszter felügyelete alá helyezéséhez. Az egyházi indíttatású társadalmi szervezetek későbbi betiltásánál ezekre - a könyvben tárgyalt - kreált ügyekre hivatkoztak a kommunista hatóságok.


A kötet gazdag szemelvényekkel bizonyítja a korabeli sajtó uszítását a keresztény egyházak, a cserkészet és a vallásos meggyőződés minden hatékony képviselete ellen. Bemutatja a magyar politikai rendőrség és a szovjet megszálló hatóságok összehangolt akcióit. A könyvben publikált dokumentumok nagymértékben módosítják azt a képet, amit a Kádár-korszakban történetírásunk és az iskolai történelemoktatás sulykolt az 1945 utáni néhány év ”demokratikus” vívmányairól, elhallgatva és elfeledve azt a véráldozatokkal terhelt folyamatos nyomulást, amit a szovjet megszállók jelenlétében a Rákosi vezette kommunista párt folytatott a teljhatalom megszerzése érdekében.
Szűcs András meggyőző érvekkel és korabeli dokumentumokkal bizonyítja, hogy azok, akik útjában álltak a kommunista hatalomátvételnek, milyen sorsra jutottak. Példái nyomán és a könyv elolvasása után világosabb képet alkothatunk a második magyar köztársaság hétköznapjairól, a véres és lélekromboló kommunista megtorlás természetéről.


A könyvben szereplő áldozatok emlékének megőrzését szolgálná, ha a magyar cserkészet vértanúinak nevét esetleg valamely cserkészcsapat zászlajára tűzné.


Modor Ádám


A kötetet a szerzőtől lehet megvásárolni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A huszadik századi magyar irodalom két remekművét jelentette meg nemrég nagyon jó svéd fordításban a stockholmi Sivart kiadó (http://www.sivart.se/).

 


Az egyik a század elején, még az első világháború előtt íródott, nagyjából egyidős A Pál utcai fiúk-kal, s ebből a viszonyításból már mindjárt gondolni lehet, hogy írója is ugyanaz:  Molnár Ferenc. A kis remekmű eredeti címe A kékszemű ,  és műfajilag a mesék csodálatos világába, annak is a karácsonyi mesék országába tartozik. A svéd kiadás nosztalgiát ébresztő bűbáját fokozza az, hogy illusztrációi egy régi magyar kiadásból  valók: Reich Károly rajzai, amelyek egyfajta ”tündéri realizmussal” adják vissza a hajdani Budapest hangulatát.

 


A másik remekmű egy másik korszak nagy írójának alkotása, egy olyan íróé, aki – mint annyian közülünk – emigrációba kényszerült a második világháború után, és itt teljesítette ki  már azelőtt is jelentékenynek mondható életművét. Az író: Márai Sándor. A mű a sokunk által ismert Füveskönyv: egy hosszú, megpróbáltatásokkal terhes, de felemelő élményeket sem nélkülöző életből leszűrt bölcsességek gazdag és az olvasót gazdagító tárháza.
Mindkét mű fordítása a Susanna és Ulf Fahlström szerzőpáros munkája, és el lehet mondani róla, amit csak a legjobb fordításokról lehet: hogy méltó az eredeti művekhez. A két könyvről pedig azt lehet – sőt kell – mondani, hogy nagyszerű ajándék lehet svéd barátaink számára, és az ajándékozó igazi missziót teljesíthet: hozzájárulhat a magyar irodalom, a magyar kultúra értékeinek jobb megismertetéséhez a svédek körében. – VZ

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME