A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Straszer Boglárka évek óta él Uppsala városában, tanul, dolgozik és kutat a patinás egyetemen, a humán tudományok fellegvárában (bizonyos értelemben az orvostudományt is ide számítva), és ha jól értesültünk, újabban gyermeket is nevel. Ez év október 14-én tette le az asztalra – képletesen – s védte meg svéd nyelven írt doktori disszertációját, amelynek svéd címe a mellékelt reprodukción olvasható. Magyar címét ő maga így határozza meg az értekezés 317. oldalán kezdődő, magyar nyelvű Összegzés-ben: Magyart a gyökerek kedvéért. Nyelvválasztás és identitás második generációs magyarok körében Svéd- és Finnországban. Ugyanitt közli monumentális dolgozata műfajának tudományos meghatározását is: összehasonlító nyelvszociológiai tanulmány.

 


A dolgozatot elolvasni nem szakember számára lehetetlenség; belelapozni és itt-ott beleolvasni mindenki számára lehetséges volna, akit valamiért érdekel vagy személyesen érint az a kérdés, hogy miképpen alakul a Svéd- és Finnországban befogadó hazára, második otthonra lelt magyarok gyermekeinek sorsa nyelvtudásuk, nyelvhasználatuk, önazonosság-érzésük, saját magyarságukhoz és általában a magyarsághoz való viszonyulásuk tekintetében. Azért mondjuk, hogy volna, mert a tanulmány ebben a szövegezésében, ebben a formájában nem kerül az ún. olvasóközönség elé: nyelvészek, szociológusok, pszichológusok, etnológusok további kutatásai számára lesz fontos forrásmunka értékes megfigyeléseivel és rengeteg hiteles adatával. Mindezek felsorolásához, kommentálásához, megvitatásához – hiszen rólunk van szó, a mi gyermekeinkről és unokáinkról, mindannyiunknak van a tárgyhoz tartozó tapasztalata – itt nincs elég laptér sem; annál inkább ajánljuk viszont a szerzőnek és illetékes magyar kulturális szerveknek, hogy jelentessék meg a dolgozat olvasmányos, népszerű változatát.

 


Veress Mária itt él közöttünk; Erdélyből került Svédországba mintegy húsz éve. Dolgozik; gyermekeit felnevelte, most unokái cseperedését is segíti, amikor csak ráér. Istápolja idős édesanyját. Olyan, mint bármelyikünk, aki idegenbe szakadt, és aki idejével, életével, energiájával úgy próbál gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is. És mégis más, mint legtöbbünk, mert még írásra is jut ideje. Kiizzadja magából a feldolgozott emlékeket. Nem az igazgyöngy jut eszembe írásairól, inkább a borostyán, mert magukba zárják azt, ami elmúlt, de értéke megőrzendő. Ott van köztük a család, a nagymama, az édesapa, a férj, a gyerekek, a kutya, a barátok, ismerősök, a régi, meghitt otthonok, közösségek, szokások. Veress Mária sorra előveszi őket, mint féltve őrzött porceláncsecsebecséket; körbeforgatja, minden oldalról megnézi őket; finom ecsetvonásokkal elevenebbé tesz egy-két árnyalatot, aztán odanyújtja őket nekünk is, hogy mi is körbejárhassuk, megismerhessük azokat. Megmutatja a helyzetekben az abszurdot, a gyarló emberit; meglátja és láttatja a derűt; megbocsátóan viszonyul a furcsaságokhoz; az olvasóval megosztja hitét, és abban őszintén alázatos.

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME