A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

IV. rész - Erdélyi bevándorlás a 16. és 19. század közötti időszakban

 

 
A z évszádok során sokan hagyták el Erdélyt politikai, vallási és - napjainkban - gazdasági okok miatt. A célországok régen elsősorban Lengyelország, Törökország, Franciaország és Olaszország voltak. (Közismert történelmi személyek: Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc.)
A Vasa család uralkodása idején, az 1500-as években, majd az azt követő időszakban is kiterjedt toborzás folyt azért, hogy jólképzett külföldi kézműveseket sikerüljön Svédországban letelepíteni. A 17-18. században a Svéd királyságba érkezettek között több erdélyi magyart is találunk. Így például 1620 körül Sommer Mihály udvari ötvösművészként négy esztendőn át szolgálta II.Gusztáv Adolfot. Valamivel később, 1643. november l6-án a svédek szerződést kötöttek I. Rákóczi Györggyel. A Svéd-Erdélyi Szövetség megkötésekor Svédországot Rebenstock ezredes és a brassói származású Orbay András képviselte.
 
1710 körül érkezett Stockholmba az erdélyi származású idősebb Hebbe Krisztián (1698-1762) kereskedő. Négy fia közül Hebbe Simon (1726-1803) vitte a legtöbbre: ő lett a Svenska Ostindiska Kompaniet (Svéd Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság) igazgatója.
A család másik tagja, Hebbe Clemens (1804-1893) résztvett Kossuth amerikai útjának a megszervezésében is. Feleségének a házában, Södertäljében múzeumot rendeztek be. Egyik leánya, Signe Hebbe (1837-1925), korának nemzetközileg is elismert operaénekese volt.
 
Erdélyi bevándorlás a 20. században
 
A trianoni döntés (1920) után valóságos népvándorlás kezdődött az erdélyi magyarság körében, és sokan családostól települtek át Magyarországra. Valószínű, hogy 1920, illetve 1945 után nem sok erdélyi magyar került Svédországba. Meg kell említenünk a három Pándy testvért, akik közül Pándy Pál a lappok ”királya” lett, Pándy Kálmánt pedig az egyik legjobb svéd-magyar fordítóként tartják számon (nyolc nyelven beszélt). (Édesapjuk Erdély egyik legnevesebb orvosa volt, és ma az ő nevét viseli a gyulai kórház.)
 
Az erdélyi magyarok ellen 1956 után elkezdődött a román állami terror. Ezen kívül az ellenük irányuló kettős – nemzeti és kommunista – elnyomás, amely csak fokozódott az évtizedek során lehetetlenné tette számukra az országból való távozást. Ebben az időszakban csak azok a sportolók, orvosok, kutatók tudtak külföldön maradni, akiknek lehetőségük nyílt erre.
 
Később, hogy a román diktátor igazolja Moszkvától való elszakadását, szigorú feltételek mellett ugyan, de megnyitotta a kiskapukat, elsősorban Izrael és Németország fele. Ezek az államok ”kiváltották” a romániai zsidó és német kisebbség jelentős részét. Később, 1968-ban megindulnak a turista buszjáratok Romániából Törökországba. A buszok természetesen nem a teljes létszámmal tértek vissza Romániába…Az így kintmaradt erdélyiek Törökországból igyekeztek továbbjutni egy másik országba. Innen kerültek Ljungbybe az első székelyföldi magyarok (Bokor Domokos, Jakab Antal, Szopos Béla stb.). (Béla, aki süketnéma, a törökországi szállodában tolmácsa volt székely barátainak, mivel egy ottani, szintén süketnéma alkalmazottal megértették egymás jelbeszédét. Hasonló esetek az eszperantót beszélők között is előfordultak.)
 
Románia és Ausztria között 1969. január l-től megszűnt a vízumkényszer, ami megkönnyítette a kiutazást. Volt olyan Romániából induló különvonat (turistavonat), amelynek 120-150 utasa politikai menedékjogot kért az osztrák hatóságtól. Olyan turistabuszokról is tudunk, amelynek a gépkocsivezetője is kintmaradt, sőt, még a busz hazavitelére kiküldött sofőr sem tért vissza… Ezek a magyarok aztán Ausztriából elsősorban az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába távoztak, de egyre többen jöttek Svédországba is. 
Azok az erdélyiek, akik a ´70-es években érkeztek Svédországba, elsősorban
A déli országrészben telepedtek le, de néhány orvos és mérnök a fővárost, Stockholmot választotta. A Skåne-i vállalatok elégedettek lehettek/lehetnek a magyarokkal, mert a legtöbbjük innen, első munkahelyéről ment/megy nyugdíjba. Az itt letelepedett erdélyiekhez, látogatóba érkezett rokonok, barátok közül is sokan ittmaradtak. Az állampolgárság megszerzése után az egyedülállók gyakran hoztak otthonról házastársat, így tovább emelkedett az itteni erdélyiek létszáma. Érdekes, hogy ez a svéd statisztikából is kitűnik: az 1980 körül, majd az 1995-2005 között a Romániából érkezett bevándorlók többsége nő.
 
A romániai kemény, kettős elnyomás alól egyre többen igyekeztek külföldre jutni. Említésre méltó, hogy kb. 1985-től Magyarországról is sok romániai menekült érkezett Svédországba (nem csak magyarok tehát). Egyes svéd források szerint az 1987-1992 közötti időszakban folyt a nagyobb létszámú bevándorlás Romániából.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon hány erdélyi magyar él Svédországban? Erre nem tudjuk a pontos választ, mert a svéd nyilvántartás csak az állampolgárságot veszi figyelembe. 1990-ig 5.313 menekült érkezett Romániából Svédországba, és én háromezerre teszem az erdélyi magyarok létszámát. 1990 után évenként 300-500 személy jött Svédországba, majd Románia uniós csatlakozása után évi 2.500-3.000 személy érkezett ide. Ma, 2010-ben a svéd statisztika több, mint húszezer olyan személyt tart nyilván,  akik román állampolgárként érkeztek ide. Az erdélyi magyarok létszámára vonatkozóan azonban továbbra sincs pontos adatunk.
 
Szöllősi Antal
 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME