A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

IV. rész - Erdélyi bevándorlás a 16. és 19. század közötti időszakban

 

 
A z évszádok során sokan hagyták el Erdélyt politikai, vallási és - napjainkban - gazdasági okok miatt. A célországok régen elsősorban Lengyelország, Törökország, Franciaország és Olaszország voltak. (Közismert történelmi személyek: Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc.)
A Vasa család uralkodása idején, az 1500-as években, majd az azt követő időszakban is kiterjedt toborzás folyt azért, hogy jólképzett külföldi kézműveseket sikerüljön Svédországban letelepíteni. A 17-18. században a Svéd királyságba érkezettek között több erdélyi magyart is találunk. Így például 1620 körül Sommer Mihály udvari ötvösművészként négy esztendőn át szolgálta II.Gusztáv Adolfot. Valamivel később, 1643. november l6-án a svédek szerződést kötöttek I. Rákóczi Györggyel. A Svéd-Erdélyi Szövetség megkötésekor Svédországot Rebenstock ezredes és a brassói származású Orbay András képviselte.
 
1710 körül érkezett Stockholmba az erdélyi származású idősebb Hebbe Krisztián (1698-1762) kereskedő. Négy fia közül Hebbe Simon (1726-1803) vitte a legtöbbre: ő lett a Svenska Ostindiska Kompaniet (Svéd Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság) igazgatója.
A család másik tagja, Hebbe Clemens (1804-1893) résztvett Kossuth amerikai útjának a megszervezésében is. Feleségének a házában, Södertäljében múzeumot rendeztek be. Egyik leánya, Signe Hebbe (1837-1925), korának nemzetközileg is elismert operaénekese volt.
 
Erdélyi bevándorlás a 20. században
 
A trianoni döntés (1920) után valóságos népvándorlás kezdődött az erdélyi magyarság körében, és sokan családostól települtek át Magyarországra. Valószínű, hogy 1920, illetve 1945 után nem sok erdélyi magyar került Svédországba. Meg kell említenünk a három Pándy testvért, akik közül Pándy Pál a lappok ”királya” lett, Pándy Kálmánt pedig az egyik legjobb svéd-magyar fordítóként tartják számon (nyolc nyelven beszélt). (Édesapjuk Erdély egyik legnevesebb orvosa volt, és ma az ő nevét viseli a gyulai kórház.)
 
Az erdélyi magyarok ellen 1956 után elkezdődött a román állami terror. Ezen kívül az ellenük irányuló kettős – nemzeti és kommunista – elnyomás, amely csak fokozódott az évtizedek során lehetetlenné tette számukra az országból való távozást. Ebben az időszakban csak azok a sportolók, orvosok, kutatók tudtak külföldön maradni, akiknek lehetőségük nyílt erre.
 
Később, hogy a román diktátor igazolja Moszkvától való elszakadását, szigorú feltételek mellett ugyan, de megnyitotta a kiskapukat, elsősorban Izrael és Németország fele. Ezek az államok ”kiváltották” a romániai zsidó és német kisebbség jelentős részét. Később, 1968-ban megindulnak a turista buszjáratok Romániából Törökországba. A buszok természetesen nem a teljes létszámmal tértek vissza Romániába…Az így kintmaradt erdélyiek Törökországból igyekeztek továbbjutni egy másik országba. Innen kerültek Ljungbybe az első székelyföldi magyarok (Bokor Domokos, Jakab Antal, Szopos Béla stb.). (Béla, aki süketnéma, a törökországi szállodában tolmácsa volt székely barátainak, mivel egy ottani, szintén süketnéma alkalmazottal megértették egymás jelbeszédét. Hasonló esetek az eszperantót beszélők között is előfordultak.)
 
Románia és Ausztria között 1969. január l-től megszűnt a vízumkényszer, ami megkönnyítette a kiutazást. Volt olyan Romániából induló különvonat (turistavonat), amelynek 120-150 utasa politikai menedékjogot kért az osztrák hatóságtól. Olyan turistabuszokról is tudunk, amelynek a gépkocsivezetője is kintmaradt, sőt, még a busz hazavitelére kiküldött sofőr sem tért vissza… Ezek a magyarok aztán Ausztriából elsősorban az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába távoztak, de egyre többen jöttek Svédországba is. 
Azok az erdélyiek, akik a ´70-es években érkeztek Svédországba, elsősorban
A déli országrészben telepedtek le, de néhány orvos és mérnök a fővárost, Stockholmot választotta. A Skåne-i vállalatok elégedettek lehettek/lehetnek a magyarokkal, mert a legtöbbjük innen, első munkahelyéről ment/megy nyugdíjba. Az itt letelepedett erdélyiekhez, látogatóba érkezett rokonok, barátok közül is sokan ittmaradtak. Az állampolgárság megszerzése után az egyedülállók gyakran hoztak otthonról házastársat, így tovább emelkedett az itteni erdélyiek létszáma. Érdekes, hogy ez a svéd statisztikából is kitűnik: az 1980 körül, majd az 1995-2005 között a Romániából érkezett bevándorlók többsége nő.
 
A romániai kemény, kettős elnyomás alól egyre többen igyekeztek külföldre jutni. Említésre méltó, hogy kb. 1985-től Magyarországról is sok romániai menekült érkezett Svédországba (nem csak magyarok tehát). Egyes svéd források szerint az 1987-1992 közötti időszakban folyt a nagyobb létszámú bevándorlás Romániából.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon hány erdélyi magyar él Svédországban? Erre nem tudjuk a pontos választ, mert a svéd nyilvántartás csak az állampolgárságot veszi figyelembe. 1990-ig 5.313 menekült érkezett Romániából Svédországba, és én háromezerre teszem az erdélyi magyarok létszámát. 1990 után évenként 300-500 személy jött Svédországba, majd Románia uniós csatlakozása után évi 2.500-3.000 személy érkezett ide. Ma, 2010-ben a svéd statisztika több, mint húszezer olyan személyt tart nyilván,  akik román állampolgárként érkeztek ide. Az erdélyi magyarok létszámára vonatkozóan azonban továbbra sincs pontos adatunk.
 
Szöllősi Antal
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME