„Az itt élő magyarokkal való kapcsolattartás közel áll a szívemhez” - Interjú Magyarország stockholmi konzuljával

Share

 

Biróné Gulyás Katalin augusztus vége óta látja el a konzuli feladatokat a stockholmi Magyar Nagykövetségen. Huszonegy éve dolgozik a Külügyminisztériumban. Számos területen, területi és protokoll főosztályon látott el különböző feladatköröket, 10 évet töltött külszolgálaton Párizsban és Tuniszban.
Végzettsége szerint külkereskedelmi üzemgazdász, valamint francia tolmács és szakfordító képesítéssel rendelkezik. Az elmúlt négy évben a Külügyminisztérium Képzési Osztályán dolgozott, illetve vezette azt két éven keresztül.
46 éves, férjezett, 12 éves Julcsi lánya szeptembertől a stockholmi francia gimnázium diákja.

 

 

Biróné Gulyás Katalin konzul
Fotó: Bánovits András

 

− Augusztusban mint Magyarország svédországi konzulja kapott új megbízatást. Hogyan fogadta stockholmi kinevezését, milyen volt a fogadtatás?

 

− 2010-ben pályáztam a stockholmi nagykövetség konzul-beosztott diplomata posztjára, és nagy örömömre szolgált, hogy elnyertem. A család is nagy várakozással tekintett az új ország, az új élet elé, és bár még csak ismerkedünk a környezettel, jól érezzük magunkat, és gyorsan megszerettük ezt gyönyörű, kellemes várost, nyugodt, barátságos embereket. Kedves és segítőkész kollégák fogadtak a nagykövetségen, ami sokat számított a zökkenőmentes beilleszkedésben.

 

− Milyen állandó feladatai vannak, esetleg dolgozik-e jelenleg valamilyen kiemelt fontosságú ügyön?

 

− A konzuli terület tekinthető elsődleges feladatkörnek, hetente háromszor konzuli félfogadáson intézzük a személyesen megjelent ügyfelek kéréseit. Tekintettel a nagy létszámú Svédországban élő magyarságra, rengeteg anyakönyvezési feladatunk van, és mivel júliustól rendelkezésünkre áll a biometrikus adatokat feldolgozó gép és rendszer, viszonylag gyors és egyszerű az új útlevélkérelmek felvétele. Jó esetben két-három hét alatt megérkeznek Budapestről az öt, illetve tíz évre szóló magánútlevelek.

 

Nagy örömmel végzem a kedvezményes honosítással összefüggő feladatokat, hetente több kérelem is érkezik, sokszor megható élmény találkozni a kérelmezőkkel, és ennyi életúttal közelebbről is megismerkedni. A konzulátuson is kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező munkatársakkal vagyok körülvéve.


A konzuli megbízatás mellett, illetve ahhoz tartozóan a svédországi magyarsággal való kapcsolattartás is feladataim része; ez szintén olyan tevékenység, amely közel áll a szívemhez, előző külszolgálataim alatt is részét képezte a munkámnak. A diplomácia feladatkörön belül a kulturális és sajtóügyekkel összefüggő feladatok szerepelnek még a munkakörömben, valamint az európai uniós területek közül a bel- és igazságügyi együttműködés figyelemmel kísérése.


Kiemelt fontosságúnak tekintem a kedvezményes honosítással összefüggő feladatokat, a kapcsolattartást a magyarsággal. Elődöm, dr. Szabó Balázs konzul példáját követve, és az igényeknek megfelelően, magam is szeretnék konzuli körút keretében találkozni a Stockholmtól távol élő magyarokkal.

 

− Kinevezése után pár nappal részt vett a SMOSZ nyári közgyűlésén. Mennyire sikerült ittartózkodása alatt megismernie a svédországi magyarokat, magyar közösségeket? Van-e valamilyen együttműködési felület a magyar konzulátus és a magyar szervezetek közt?


− Az elmúlt három hónapban számos alkalmam adódott a svédországi magyarsággal való találkozásra. Rögtön kiérkezésemet követően Bányai Ferenc első beosztottal és ideiglenes ügyvivővel részt vehettem Solvikenben a SMOSZ nyári közgyűlésén, ahol nagy szeretettel fogadtak, amelyet ezúton is köszönök. A közgyűléssel szinte egy időben találkozhattam a stockholmi magyarokkal a Magyar Ház Közösség augusztus 20-i ünnepségén. Azóta is számos rendezvényen ismerkedhettem meg az itt élőkkel, kiállítás megnyitón, előadásokon. Jártam a magyar istentiszteleteknek helyet adó francia protestáns templomban a Lencse Tibor Baráti Társaság által szervezett Liszt Ferenc esten, és láttam táncházi délutánt is. Sokakkal az október 23-ai nemzeti ünnepi fogadás alkalmával találkozhattam. Az egyszerűsített honosítási eljárásnak és az állampolgársági eskütétel ünnepélyes pillanatainak köszönhetően a találkozások még személyesebbé válnak. A Magyar Nagykövetség és a magyar szervezetek között rendszeres, szoros kapcsolat és együttműködés létezik.

 

− A magyar kormány egyik kiemelt szerepvállalása a nemzeti összetartozás erősítése. Ennek szolgálatában egyszerűbbé tették a honosítási eljárást, és elindították a Nemzeti Regisztert. Miben tudja szolgálni ez a magyar-magyar kapcsolatokat a svédországi magyarok és az anyaország viszonylatában?


− A kedvezményes honosítás januári bevezetése óta, − amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé − mintegy 160 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot szerte a világon. Az 5−6 hónapot igénylő gyorsított állampolgársági folyamat eredményeképpen novemberig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt. A legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt.
A nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes: mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül mennek. Stockholmban eddig százas nagyságrendben nyújtottak be kérelmet, és közülük közel félszázan tettek állampolgársági esküt.


A Nemzeti Regiszter a nemzeti összetartozás további erősítése jegyében született, létrehozásának célja, hogy közvetlenül lehessen kapcsolatba lépni a világ számos pontján élő valamennyi magyarral. A honlap (www.nemzetiregiszter.hu) információkat tartalmaz a magyarság közéleti kérdéseiről, illetve fórumot teremt az egymástól távol élő magyar közösségek számára a párbeszédre.


Számos lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy folyamatosan frissülő, élő rendszer működhessen. A nyugati diaszpóra szervezetek megoszthatják egymással és az oldalra látogatókkal az általuk szervezett programokat, beszámolókat, illetve képet és videót is feltölthetnek.

 

− A nyugat-európai médiumok több ízben negatív fényben tüntették fel Magyarországot. Ön milyennek látja Magyarország svédországi megítélését? Jelen minőségében mit tehet, egyáltalán kell-e tegyen bármit is az Ön által képviselt ország kedvezőbb színben való feltüntetéséért, illetve a magyar-svéd kapcsolat erősítéséért?


− Egyes nyugat-európai lapok és többnyire azok hatására néhány svéd újság is megjelentetett olyan írásokat vagy tett közé elfogult véleményeket, amelyek híján vannak a hazai fejlemények kiegyensúlyozott megközelítésének. Ezek ellensúlyozására a nagykövetség rendszeresen küldött tájékoztató- és háttéranyagokat nemcsak a lapoknak, hanem a svéd parlament és kormányzat illetékeseinek is. A tárgyi tévedéseket helyreigazító cikkel próbáljuk korrigálni, reméljük, a jövőben az eddigieknél több sikerrel.


Tudtommal számos itt élő honfitársunk is olvasói levélben fordult a lapokhoz a valós helyzet bemutatása érdekében, és hasznos a SMOSZ sajtófigyelő szolgálata által végzett munka is. A nagykövetség folyamatos feladata a magyar-svéd kapcsolatok ápolása, előremozdítása, és ennek megfelelően a magyarországi események kontextusba helyezése, magyarázata, és a megfelelő tájékoztatás.

 

Kérdezett: Balogh Erzsébet