A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Herczegh Frici: 
A Húsvétot azért ünnepeljük, mert Jézus feltámadt. Ekkor a fiúk verset mondanak és meglocsolják a lányokat. Húsvét vasárnap istentiszteleten veszünk részt. Pali bácsi, a Tiszteletes bácsink szép prédikációja után mi, gyerekek verseket mondtunk, és énekeltünk. A kistestvéreim húsvéti áldáskívánást mondtak, én egy gyimesközéploki imádságot tanultam meg, Peti pedig Wass Albert: Ünnepvárás című versét szavalta el. Jó volt, hogy a felnőttek mellett állhattunk az Úrvacsora osztásakor és mi is kaptunk egy kis darabka kenyeret, ami Krisztust jelképezi.
Húsvét hétfőn a Lóca együttes vendégeskedett nálunk Kecskemétről. Ők igazán jó hangulatot teremtettek a moldvai csángó népzene által. Még táncház is volt! Táncoltunk is, körben, és párosával.
 
Herczegh Peti: 
Húsvétkor volt locsolkodás is. Nem vízzel ugyan, mint régen, hanem locsoló kölnivel, ami még Magyarországról való. Verset mondtunk, aztán meglocsoltunk minden lányt, és még az anyukákat is. A piros tojás sem maradt el. Enikő néni, a Pali bácsi felesége hagymahéjjal festett szép tojásokat hozott a locsolásért cserébe.
 
Herczegh Emília: 
Azért telt jól a húsvétom, mert meglocsoltak a fiúk! Még mindig parfümillatú a hajam! A svéd barátaimnak is elmagyaráztam, mit jelent a locsolkodás, mert ez Svédországban nem szokás. Ahány tojást festettem, azokat mind szétosztogattam a locsolkodó fiúk között. Nekem ez volt a legnagyobb húsvéti élményem! Szép magyar húsvétunk volt!

Azt hiszem, a csodákkal valahogy úgy vagyunk, hogy ha most, gyerekkorunkban érjük meg őket, nem is igazán tekintjük csodának. Csak elfogadjuk. Azt hisszük, úgy van az rendjén. Hiszen egy gyerek annyi új dologgal találkozik nap, mint nap! Neki minden csoda. Az is, ami egy felnőttnek nem az. Apuék például a nagy rohanásban észre sem veszik, ha valami különös dolog történik körülöttünk. Csak a nagymamám. Ő észreveszi ám a különösségeket, és ezekre olyan ámulattal figyelmeztet minket is, hogy öröm ráfigyelni. Vele igazán izgalmas csodákra vadászni. A tavalyi év első csodájával a tavaszi szünidőben találkoztunk.
 
Azt hiszem, minden gyereknek van egy kedvenc játszótere. Nagymama lakása körül legalább három helyen van lehetőségünk a játszásra, de mi azt a kicsit távolabb lévő játszóteret, az erdőhöz közelit szeretjük a legjobban. Az eléggé nagy területen fekszik, tulajdonképpen egy erdőirtáson alakították ki a mászókával, több tornyos csúszda-várral, homokozóval, különböző méretű hintákkal felszerelt teret. Néhány hatalmasra nőtt bükkfát meghagytak, azok árnyékában a meleg napokon is jól lehet játszani. Ezek a fák a mi irányjelzőink. Már távolból feltűnnek, és míg lassan odabaktatunk, hamar eltelik az idő, mert nagymama közben mesél, vagy magyaráz nekünk. Egyik alkalommal már messziről észrevettük, hogy az egyik fa ágai közé fészket készülnek rakni valami madarak. Mikor közelebb értünk, hosszú farktollukról felismertük, hogy fészekrakásra alkalmas ágak között egy szarkapár készül megtelepedni. 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME