A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 


Egy nagyon szép nyári napon, mikor sütött a nap és meleg volt nagyon, egy Nóra nevű kislány kint játszott a kertjükben. Nagyon kimelegedett és arra gondolt, hogy jó lenne vásárolni egy fagyit. Beszaladt a házba és megkérdezte az anyukájától, elmehet-e vásárolni egy fagyit. Az anyukája azt mondta, lehet, de gondoljon a szegény virágokra is, azok is szomjasak lehetnek biztosan. A kislány megígérte, hogy majd estefelé megöntözi őket. A kislány kapott az anyukájától pénzt, elment a boltba és megvásárolta kedvenc fagyiját. A hazafelé veztő úton észrevett egy méhecskét, amely otthagyta a sok színes virágot és kitartóan követte őt. Nóra arra gondolt, biztosan a méhecske is érzi a fagyi finom édes illatát, azért repül utána. Nóra félt, nehogy a fagyi helyett őrá szálljon a méhecske és megszúrja. A méhecske egészen hazáig kísérte Nórát, aki beszaladt a házba és becsapta az ajtót a méhecske orra előtt. A szobában nagyon kellemes hűvös volt a levegő, mert az anyukája kinyitotta az ablakokat és a redőnyöket is lehúzta. Nóra a redőny résein kipillantott és látta, hogy a méhecske már elrepült. – Biztosan csalódott – gondolta. Mire Nóra elnyalogatta a fagyit, lassan esteledni kezdett. Kiment a kertbe, megmerítette az öntözőkannáját az esővizes hordóban és a langyos vízzel megöntözte a szomjas virágokat. Mire végzett a kerti munkájával, be is esteledett. Bement a házba, megmosakodott, felvette a pizsamáját, elköszönt a szüleitől és lefeküdt. Álmában a kicsi méhecske újra eljött, Nóra úgy érezte azért, hogy megmondja neki, nem búsul a fagyi miatt, s ez igaz is lehetett, mert a méhecske vidáman repdesett az álombeli kerti virágok között, nagyon barátságos volt, és egyáltalán nem kellett félni tőle.


Bálint Palmgren Tünde 10 éves

 

 

Volt egyszer három tojás. Mikor nagyok lettek, egy kiscsibe bújt ki mindenik tojásból. A kiscsibék nagyon fáztak, gondolták, jó lenne ha valaki besegítené őket egy házba. Elindultak házat keresni, s közben meglátták a gyöngyvirágot és megkérdezték, hogy tud-e valami házikót a közelben. A gyöngyvirág azt mondta, hogy látott egy kicsi piros házat itt, a közelben. Gyorsan felrepültek egy rügyező fára, hogy megnézzék, hol van a kicsi piros házikó. Hamar meglátták, és oda repültek. Ott találkoztak egy locsoló kannával és megkérdezték, hogy segít-e nekik bemenni a házba. A kanna azt tanácsolta, hogy repüljenek be az ablakon mert az nyitva van. A csibék berepültek a házba és ott egy kislánnyal találkoztak, aki megkínálta őket süteményekkel. A csibék jóízűen ettek a sütiből és megkérdezték, hogy ottmaradhatnak-e örökre. A lány azt mondta, hogy igen. A csibék nagyon megörültek és talán még ma is ott laknak.

 


Hajas Krisztina
6 éves
Getingvägen 48
561 48 Huskvarna

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2025. március 10.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Tovább
David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

David Lynch: A valóság peremvidékeinek Mestere

Könyvespolc 2025. március 11.
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Tovább
A kő szeretete – 2. rész

A kő szeretete – 2. rész

Képzőművészet 2025. március 11.
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME