A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svédországi májusfaállítás

A természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke a zöld ág. A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait.

Május elseje Nagy-Magyarországon is a tavasz teljes győzelmének örömünnepe már hosszú évszázadok óta. Ennek egyik legszebb vonása a májusfaállítás. A legények kimentek az erdőre és hosszú törzsű, szép leveles, ágas fát választottak. Kivágták, lecsonkolták, csak a koronája maradt meg a fának. Az éj leple alatt 2-3 legény vállon vitte a lányos házhoz. Annak a lánynak az ablaka alá állították, akinek valamelyik társuk udvarolt és ezzel kimutatta szándékát. A lányok általában számítottak is a májusfára, ezért előre elkészítették a színes szalagokat, meg a borosüveget. A legények elkezdték ásni a gödröt, addig a nagylány feldíszítette a fát, felkötötte a literes üveget, így állították fel a legények. Ez alatt az idő alatt a kikészített demizsonból is szépen fogyott a bor. Előfordult az is, hogy a fiúk titokban vitték feldíszítve a fát, és a leány csak reggel tudta meg, hogy valaki kedvesének szeretné. Mire a kakas kukorékolt május első napjának hajnalán, addigra minden leány megtudta, lett-e májusfája. Volt olyan ház, ahol három fa is állt a ház előtt jelezvén, hogy három nagylány is van ebben a családban. A fa egész hónapban ott díszelgett a lányos ház előtt. Előfordult, hogy ez alatt az idő alatt összeveszett a lány és a legény, ekkor a lány szülei a fát kihúzták a földjéből. Akkor is megtették ezt, ha nem kívánatos személy állította a fát.

A fa a hónap utolsó vasárnapján került ki a földből, ugyanis akkor volt a májusfatánc. Délután összegyűltek a fiatalok és elindultak sorba kitáncolni a májusfákat. A lányos házaknál ekkor már készültek a vendégsereg fogadására. A kapu elé egy asztalra készítettek ki bort, pálinkát, pogácsát. A fa mellé szúrtak egy ásót. Ahogy megérkezett a menet, körbetáncolta a fát. A talpalávalót a cigányzenekar húzta. Közben a legény, aki a fát állította, az ásóval elkezdte kiásni a fát. Ha a fa kidőlt, a táncnak vége szakadt, majd a háziak kínálgatták a vendégeket. Ez így ment májusfáról májusfára, míg el nem fogyott. Este bált tartottak, ott folytatódott a mulatság. A mai napig ugyanígy zajlik le a májusfaállítás és a fa kitáncolása.

Májusfát a kereszténység előtti időkben a fák újjászületésének tiszteletére állítottak, mára a májusfa a szerelem, a tisztelet és a vidámság jelképe lett. A fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje, a májusfa állításának ideje. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi.

A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai pl. Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfa-állítás szokásának magyarázataként.

A Midsommarstång állítása sem svédországi, hanem az egész Európa területén elterjedt májusfa állításán alapszik. Mivel régebben Svédországban nagyon ritkán történt meg, hogy május elsejére kizöldüljenek, illetve kivirágozzanak a fák, kicsit megváltoztatták az időpontot, hiszen június második felére biztosan kivirultak az ágak.

 Varázslatosak a júniusi fehér éjszakák! Szerelem és erotika! Svéd hagyományok szerint a midsommar körüli időszakban találhatjuk meg a párunkat. A Nordiska Museet néprajzosai szerint a nép sok módját ismerte az egymásra találásnak.

Az első és legismertebb a virágvarázs: hét fajta virágot kell egy csokorba kötni, és párnánk alá téve, megálmodjuk a jövendőbelinket

Keressünk fel egy erdei forrást, vetkőzzünk meztelenre, és a napnak háttal állva, kerüljük meg kilencszer a forrást. Ha ezt elvégeztük, nézzünk bele a forrás vizébe: meglátjuk a jövendőbelink tükörképét benne.

 A hagyományos estebédnél üljünk fordítva a székre (lovagló ülésben s háttámlával szembe, úgy együk a strömminget, éjjel biztosan megálmodjuk a jövendőt!

Midsommar hajnalán az üvegekbe gyűjtött harmatnak gyógyerőt tulajdonítottak, a legjobb azonnali és egész évben kitartó gyógyhatást akkor érték el, ha meztelenül belehemperegtek a harmatos fűbe. Az ekkor csokorba szedett, megszárított gyógynövények egész évben éreztették jó hatásukat.

A virágkoszorút megtartották a karácsonyi tisztálkodó fürdésig, mert úgy gondolták, varázsereje segít majd átvészelni a telet.

Érdekesség, hogy a nevelő jellegű óvodai játéknak indult Små groddorna, legnépszerűbb, legismertebb körtánc szövegét alig száz éve találták ki.

Az 1500-as évektől 1952-ig június 24-én, Keresztelő Szent János napján ünnepelték a Midsommart.  Mivel ez a dátum nem mindig esik hétvégére, s ezért  eléggé alkalmatlan volt a munkaadók  számára, törvényben rögzítették, hogy az ünnepség mindig szombati napra essen, tehát június 20. és 26. között évente változó.

A Midsommar napja, a nyári napforduló ünnepe tulajdonképpen június 21. A „hétvirág” varázsláshoz a mezei virágokat 20-áról 21-ére virradó hajnalban, az ősi Napünnepet követve kell szedni!  Milyen kár, hogy ennyire eltérnek a hivatalos ünnepnapok! A katolikus egyház, majd a svéd evangélikus egyház szerinti Keresztelő Szent János neve napját, illetve a munkafolytonosság miatt mozgó ünnepnapot megtartva aztán igazán megmagyarázható, ha nem sikerül szegény kislánynak megálmodni jövendőbelijét! De legalább van kire, mire fogni a hibát!

De azért a statisztika szerint a leggyakoribb születésnap a március 22. A visszaszámlálás utolsó napja június harmadik hetére esik!

Különböző tanulmányokból összeállította: Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor: A teljesség felé

Könyvespolc 2021. április 18.
„Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor…
Tovább
Cigonya

Cigonya

Képzőművészet 2021. április 18.
Tihamért gyerekként ismertem meg Magyarkanizsán, a hatvanas években. Ötödikes koromban lehetett az eszmélésem. Akkor már túl voltunk jó néhány korcsolyázáson a befagyott Körös jegén, jó időben pedig pecázni jártunk a Bányába, vagy a Slajcra, kis Tiszára (a Tisza holtága) vagy…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk…
Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Az elmúlt évben bizonyára sokunk fejében megfordult afféle gondolatok tömkelege, mint pl. „ennél rosszabb már nem lehet...”, „meddig…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME