- Szia. Te. Figyelj. Há’ mindent tud, nem?
- Kicsoda?
- Hát a Tóth Vera. Láttalak a koncerten.
- Az biztos. Minden stílusban..
- ...és akkor még jól beszél a számok között...
- Igen. Kellemes, közvetlen hangon...
- Amit a pályám kezdetén vállaltam, hogy az embereknek minőségi zenét adjak. A média már az első Megasztár bemutatkozásaim során felfigyelt rá, hogy több különböző stílusban is otthon vagyok. Erre építkezve az utóbbi években közös munkába kezdtünk a Budapest Jazz Orchestraval. A mércét talán jól meg is emeltem azzal, hogy össze tudom-e hozni az alternatív, az underground, a beat, a swing, a blues és a jazz zenét úgy, hogy azt ezzel a big-banddel a hátam mögött egy komplett produkcióvá tegyem? Ehhez meghívtam Pásztor Annát (Anna & The Barbies) és Vitáris Ivánt (Ivan & The Parazol) is, akik, eltérően a saját együtteseikben képviselt zenétől, ilyenkor megmutatják, hogy mást is tudnak. Három-négy év munkája volt, hogy a zenekar tagjai is beleérezzenek ebbe a különböző stílusokra alapuló munkába. Idén október tizenhetedikén a Szegedi Zsinagógában mutatkoztunk be, és ezt a turnét folytatjuk. A felkészülés közben két éve volt már egy karácsonyi koncertünk is, idén december 8-án pedig a Budapest Jazz Club dobogóján mutatjuk be a Christmas Special koncertünket, amelyre nagy, de kellemes izgalommal készülünk. Egyébként erről lemez is készül, amelynek borítóján a Christmas Special Live cím olvasható. Ezen csak a zenekar lesz és én...
- „Én”, vagyis Tóth Vera.
- Igen.
- Akkor itt hadd mondjam el, hogy Svédországban nagyon sok magyar kíséri figyelemmel azt a töretlen fejlődést és népszerűséget, amit Tóth Vera eddig felmutatott közönsége előtt.
- Köszönöm szépen.
- Persze Göteborgba jönni ekkora zenekarral szinte lehetetlen.
- Nos, ide a kvartettemmel jöttem. Nem az a szokványos dob, zongora, bőgő, hanem hegedű, zongora és egy száj-dobos, na meg én a negyedik...
- A zenészekről?
- A hegedűsünk egy régi cigányzenész dinasztia tagja: Duka László. Óriási technikája van, harmóniákkal, szólamokkal segíti a különleges hangzást. Zongoristánk: Dr. Bérces Viktor, aki egyébként jogász; a száj-dobosunk Molnár Tibor, akit a húgom, Gabi fedezett fel. Az est egyik legnagyobb meglepetése volt.
- Hallottam, hogy a gasztronómia és még a borászat is helyet kapott életében. A zene mellett. Eléggé hihetetlen. Nem a párosítás, hanem, hogy ezek időben még egyáltalán helyet kaphatnak.
- De hát ez, az én esetemben, szeretet kérdése. Akkor mindenre jut idő.
- Tehát? A gasztronómia?
- Engem már több éve érdekel a gasztronómia, a borkultúra, azok az Igazi Szakácsok és ezek szövetsége, együttműködése. A párom, aki már egy éve a párom, ő gasztronómus. Neki van egy lakás-étterme a villányi borvidéken, Palkonyán. Szerinte ebből szinte adódott a név: Palkonyha. Ez egyike a SVÉT-nek (Stílusos Vidéki Éttermiség), amelynek tizenhét tagja van. Ezzel kapcsolatban a párommal készítettünk egy videót (több is lesz!), amelyekben séfekkel, termelőkkel, éttermesekkel beszélgetünk.Az első már fönt van a világhálón, s máris kétszáz-harmincezer nézője volt... Minden videó bejegyzésben a zene és a koncert is teret kap, közben áttérünk a gasztronómiára, a borokra. Ezekről már a párom beszél. Beszél és velem csipkelődik...
Ezen az estén egy óra volt még a koncert megkezdéséig. Mi kint álltunk a Järntorgeten a hidegben és készült az interjú. Egy fiatal magyar pár odajött, mert ráismert Tóth Verára...
A zenekar tagjai külön-külön is nagy sikert arattak. Egy zongorista és egy hegedűs produkcióját sok szakmai kifejezéssel lehet csak körülírni. A száj-dobos sikere leírhatatlan. Ilyen hang-élménnyel nem találkozhatunk olyan gyakran.
Mindhárom zenésznek külön gratuláció jár...
A koncert minden szempontból kellemes és élvezetes volt. Tóth Vera azóta Pesten Gabi húgától átvette a zsűritag szerepét. Valóban, minden zenei stílusban otthon van. Technikailag képzett, és azt is észrevenni, hogy sok zenét hallgat. Előadói stílusa könnyed, közvetlen. A számok, egyvelegek közötti összekötő hangneme is kellemes, szórakoztató, baráti. A standing ovation teljes mértékben megérdemelt volt.
- Gratulálunk!
Maróti László