Répás Zsuzsa helyettes államtitkár elnökletével 2011. november 17-én Budapesten a Parlamentben megalakult a nyugati szórványokat alkotó magyarok összefogását szolgáló Magyar Diaszpóra Tanács. Az alakuló ülésen 5 régió (köztük az egyházak és a cserkészet) képviseletében 49 személy vett részt. A legnépesebb tábort a NYEOMSZSZ-ban tömörült Nyugat-európai Régió alkotta 14 képviselővel. A tanácskozáson meghatározó szerepet játszott Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán Viktor miniszterelnök alapvonalaiban ismertette a jelenlegi magyar kormány célkitűzéseit, nevezetesen a nyugati magyar diaszpóra tekintetében; az eredeti napirendtől eltérően Németh Zsolt államtitkár a diaszpóra szolgálatában kifejtett külpolitikai tevékenységet ismertette. Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke a Friends of Hungary tervezetet mutatta be.

A hallgatóságnak alkalma nyílt a felszólalásra. Néhány, inkább marginális kérdéstől eltekintve a nyugati képviselők valamennyien pozitívan nyilatkoztak a Tanács létesítéséről, habár az előkészített Alapító Nyilatkozattal kapcsolatosan számos észrevétel, módosító javaslat érkezett be. Az eredetileg két és fél oldalt kitevő sűrűn gépelt szöveget végül is nagyobb betűvel, ritkább sorokban nem egészen két oldalra sűrítették a szerkesztők, amit egyhangúlag megszavaztak a küldöttek.

A Magyar Diaszpóra Tanács lényegében tanácsadó testület, melynek elnöke a Nemzetpolitikáért Felelős Miniszter, adott esetben Dr. Semjén Zsolt; titkára a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, jelenleg Répás Zsuzsa. A Tanács tagjai az elnök által javasolt, a Magyar Kormány által meghívott szervezetek képviselői. Az amerikaiak kívánságára Észak-Amerika két régióra különült, ennek megfelelően a Tanács hat régióra oszlik. Az egyes régiók külön-külön választottak régió-elnököt: Bihari Szabolcs (Nyugat-Európa); Hámos László (Egyesült Államok); Ábrahám Tibor (Kanada), Kunckelné Fényes Ildikó (Dél-Amerika); Fodor Sándor (Ausztrália, Dél-Afrika) és Vass Zoltán (egyházak, cserkészet). A jövőben ezek a régionális elnökök képviselik a nyugati magyar diaszpórát a MÁÉRT-on.

A nyugat-európai régió megbeszélésén az alábbi javaslatokat, kéréseket készítette elő a plenáris ülésre:
-A MÁÉRT ülésekre a régiós elnök akadályozása esetén helyettest delegálhat;
- kérik, hogy a Diaszpora Tanácsban Nyugat-Európát minden szinten a régió által választott személy képviselje;
- hét stratégiai pont, köztük a magyar értékek feltárása érs számba vétele, valamint az oktatás szorgalmazása;
- kérik a jelenlegi támogatási rendszer leegyszerűsítését;
- a közmédia szenteljen nagyobb teret a nyugati magyarságnak;
- a kormány tisztázza a világmagyarságnak juttatott és jelenleg az MVSZ tulajdonában, ill. használatában lévő épületek (Budapest, Benczúr u. 15., Semmelweis u. 1-3.) tulajdon- és használati jogát.

Alapító Nyilatkozat

A magyar emberek 2010-ben példátlanul széles és erős összefogást hoztak létre, amely a nemzetpolitika megújításához vezetett. Ezt tükrözi hazánk 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvénye, amely szerint “Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” A diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett aziránt, hogy az új Alaptörvényben az egységes magyar nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátságos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet – egymással szoros együttműködésben – a közös gondolkodást, valamint a magyar nemzet jelenét és jövőjét meghatározó döntésekhez való hozzájárulást szolgálják.

Az ülésen elhangzottakat összegezve alulírottak, a Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodtak meg:

– A nemzeti ügyek kormánya kölcsönös elismerésen alapuló kapcsolatot alakít ki a diaszpórában élő magyarsággal.
– Egyetértenek a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozásának fő céljával, amely szerint a Magyar Kormány nyitni kíván a diaszpórában tevékenykedő szervezetek irányába, értékalapú partneri viszonyt kíván megteremteni a diaszpórában élő magyar közösségek képviselőivel.
– Egyetértenek abban, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács biztosít intézményes fórumot a diaszpórában élő magyarság számára az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése és a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.
– Üdvözlik a Nemzeti Regiszter létrehozását, amellyel a Magyar Kormány meg kíván szólítani minden magyart, éljen bárhol a világon. Megegyeznek abban, hogy hozzájárulnak a Nemzeti Regiszter népszerűsítéséhez és sikeres működéséhez.
– Tudomásul veszik azt a sajnálatos, de elkerülhetetlen jelenséget, hogy a diaszpórában élő másod-, illetve többed generációs leszármazottak közül vannak, akik már nem beszélik a magyar nyelvet. Egyetértenek abban, hogy a magyar nemzet nem mondhat le róluk sem. Megegyeznek abban, hogy az egységes magyar nemzetnek kiemelt figyelmet kell fordítania a magyarul már nem beszélő, diaszpórában élő nemzettársaira. Vallják, hogy ők is a magyar nemzetnek tagjai, akiknek tekintetében a Magyarországgal való kapcsolat kialakítása, a magyar kultúra – és lehetőség szerint magyar nyelv – átadása, a magyar identitás megerősítése, illetve ezek lehetőségeinek biztosítása közös céljuk.
– Kifejezik meggyőződésüket, hogy a világ más-más táján élő magyarság sajátos értékei kiegészítik egymást.
– Alulírottak elfogadják a Magyar Diaszpóra Tanács Ügyrendjét.

Budapest, 2011. november 17.